Lengyelország Magyarországon

Sławik és Antall Lengyelország, Magyarország és Izrael hősei. Henryk Sławik sziléziai felkelő, a Lengyel Menekültek Ügyeit Intéző Polgári Bizottság magyarországi elnöke (1939-1944), a száműzetésben lévő lengyel kormány munkaügyi miniszterének meghatalmazottja volt Magyarországon. Idős Antall József és lengyel papok segítségével – Yad Vashem szerint – mintegy 5000 lengyel zsidó menekültet mentett meg. 1990-ben "Világ Igaza" kitüntetésben részesült. Posztumusz megkapta a „Lengyelország Újjászületése” nagykeresztet (2004) és a „Fehér Sas” érdemrendet (2010).

 Wallenberg, aki 1944 júliusában érkezett Budapestre a svéd nagykövetség titkárként, a Roosevelt által létrehozott Háborús Menekültügyi Bizottság nevében mintegy tízezer zsidó számára adott ki svéd útlevelet. 300-400 személyt alkalmazott a svéd nagykövetségen. Mentelmet élvező házakban helyezett el zsidókat. Wallenberg kapcsolatfelvételi hálózatot épített ki számukra, szervezte az orvosi ellátásukat és élelemmel látta el őket. Gondoskodott zsidó árvaházak és idősek otthonainak létrehozásáról is számukra. Wallenberg a budapesti Apostoli Nunciatúra, valamint a Svéd Vöröskereszt és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának erőfeszítéseivel közösen mintegy 100 000 zsidót mentett meg.

 A budapesti Holokauszt Emlékmű ötletgazdája Can Togay filmrendező volt, és Pauer Gyula szobrászművész tervezte és alkotta. Ez a rendkívüli emlékmű, ami „Cipők a Duna-parton” néven ismert, különböző cipőket ábrázol a folyó partján. Összesen 60 pár készült – nagyobbak és kisebbek, női és férfi cipők –, és azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket a nyilas terror idején itt lőttek le, testük a Dunába zuhant. Nem ok nélkül hívták akkor a Dunát Vörös Dunának. A cipőket az utcától egy magas fal választja el, amin a holokauszt áldozataira emlékező táblák lettek elhelyezve.