Energiagazdálkodás
Svédek elemgyárat építenek Gdańskban
2021. február 19.
A svéd Northvolt akkumulátor és elemgyár 200 millió dolláros beruházással két ütemben batériagyárat épít Gdańskban. A létesítmény kezdeti kibocsátó kapacitása 5 GWh lesz. Az 50 ezer négyzetméteres gyárban 500-an dolgoznak majd. A termelés a tervek szerint jövőre indul. A kontinens legzöldebb akkumulátorgyára minősítésre büszke Northvolt a gyártáson kívül kutató és fejlesztő központot is létesít Gdańskban – jelentette céginformáció alapján a PAP hírügynökség.
„Ukrajna számára élet-halál kérdése az Északi Áramlat 2 leállítása”
2021. február 19.
Facebook bejegyzésében figyelmeztetett Andryi Koboljev, a Naftogaz ukrán állami olaj- és gázipari válallat elnök vezérigazgatója arra, hogy „Ukrajna számára élet-halál kérdése az Északi Áramlat 2 projekt leállítása” – közölte az energetyka24.com lengyel szakmai portál. „Minthogy Ukrajna fontos földgáz tranzitáló Németország, Olaszország és Franciaország számára, az ukrán gázszállítási rendszer védelmi rendszerünk része” – indokolta állítását Koboljev. Hozzáfűzte: ha a Kreml lehetőséghez jut „a földgáz áramlásának átirányítására, Ukrajna megkerülésére”, az ország gáztovábbító hálózatrendszere „egyszerű földgázvezeték hálózattá válik”. „Tehát az Északi Áramlat 2 eszköz arra, hogy Ukrajnát sebezhetővé tegyék az orosz katonai agresszióval szemben” – írta a Naftogaz első embere.
Biden „rossz egyezségnek” tartja az Északi Áramlat 2-t
2021. február 17.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke „egyértelművé tette, hogy az Északi Áramlat 2 egy rossz egyezség, mert megosztja Európát, Ukrajnát és Közép-Európát pedig kiszolgáltatja Oroszországnak, az orosz manipulációnak és mert szembe megy Európa energiaellátási és biztonsági céljaival” – jelentette ki Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. A Polskie Radio ismertette a Fehér Ház honlapján megjelent szóvivői kijelentést, melyben az is elhangzott, hogy Washington mérlegeli, hogy szükség lesz-e a projekttel kapcsolatban szankciókra.
Mi lesz a szénbányászokkal?
2021. február 15.
A Strukturális Kutatóintézet jelentése szerint 14 és 36 ezer közé tehető azoknak a kőszénbányászoknak a száma, akiknek támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy a munkaerőpiacon sikerrel vehessenek részt 2030-ig. A szektor ugyanis a dekarbonizációs program során bezárásra kerülő bányák miatt nem tudja majd foglalkoztatni azokat a bányászokat, akik ebben az időszakban még nem érik el a nyugdíj korhatárt. Nyitott kérdés, hogy az állam milyen mértékű támogatást nyújtson a bányáknak az új munkahelyek létesítésében, illetve a bányászoknak az átképzéshez – olvasható a pulsHR.pl munkaerő-szakportálon.
Lengyel-dán mega offshore szélerőmű projekt
2021. február 15.
A Baltica-2 és Baltica-3 elnevezésű offshore szélerőmű projekt keretében mintegy 2,5 GW összkapacitású, a Balti-tengeri vizekre telepített szélturbina farmokat hoz létre a PGE, a legnagyobb lengyel energiatermelő és elosztó vállalat és az Ørsted, Dánia legnagyobb energiavállalata – írta a wnp.pl gazdasági hírportál. A 30-40 milliárd złoty befektetését igénylő szélturbina-rendszer építési programja két évet vesz igénybe, de a megvalósításába számos befektetőnek kell még beszállnia.
2030-ra 1 millió prosumer lesz Lengyelországban
2021. február 10.
A Klíma és Környezetvédelmi Minisztérium nyilvántartása szerint 2020 végén 457 ezer prosumer (hálózati média aktív felhasználó – a szerk.) volt Lengyelországban és a számuk az előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 1 milliót. A működésük megnöveli az energiafogyasztást, aminek a biztosításához fényelektromos mikro installációk (otthoni töltők, energiatárolók, energia működtető rendszerek) beszerzésére mintegy 1,1 milliárd złotyra lesz szükség, ami önerőből aligha lesz megoldható, tehát állami támogatás kell majd – írta a wnp.pl gazdasági hírportál.
Lengyel-francia tárgyalások az atomerőmű projektről
2021. február 2.-5.
Tizenkét hónapon belül meg kell, hogy kapja Lengyelország a francia állami ellenőrzés alatt álló EdF energetikai vállalattól az atomerőmű megépítésére és annak finanszírozására vonatkozó javaslatot – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Lengyelország valószínűleg az év végéig, illetve jövő év elejére kiválasztja az atomerőmű technológiáját. A hír azt követően jelent meg, hogy Varsóban Piotr Naimski, a kormány stratégiai energia infrastruktúráért felelős kormánybiztos és Michał Kurtyka klíma és környezetvédelmi miniszter tárgyalt Frank Riester francia kereskedelmi és beruházási miniszterrel, valamint Jean-Bernard Lévyvel, az EdF elnökével. Amint arról a wnp.pl gazdasági hírportál beszámolt, a francia vállalat hozta létre és üzemelteti a legtöbb atomerőművet a világon – Franciaországban 56-ot és Nagy-Britanniában 15-öt.
A szénbányászat fekete éve volt 2020
2021. február 4.
Tavaly a lengyel bányák 7,2 millió tonnával kevesebb köszént termeltek ki és 5,4 millió tonnával kavesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az Ipari Fejlesztési Ügynökség (ARP) legújabb adatai szerint – melyeket a wnp-pl gazdasági hírportál ismertetett – a termelés egy év alatt 11,7, és az eladás 9,2 százalékkal esett vissza.
Az USA felfüggesztette a szankciókat
2021. február 2.
Az Egyesült Államok feltételesen felajánlotta, hogy felfüggeszti a szankciókat, amelyeket az Északi Áramlat 2, Oroszország és Németország közötti, Lengyelországot megkerülő tengeralatti földgázvezeték építésében részt vevő vállalatokkal szemben helyezett kilátásba – írta a Handesblatt német gazdasági napilap, amelyet az energetyka24.com lengyel szakmai portál idézett.
Kanadai vállalat vesz részt a PKN Orlen szélerőmű projektjében
2021. január 29.
A kanadai Northland Power Inc. vállalat 49 százalékos részesedéssel részt vesz a PKN Orlen olajtársaság balti-tengeri offshor szélerőmű projektjének előkészítésében, kivitelezésében és üzemeltetésében. Az 1,2 GW összkapacitású szélerőmű-park beruházása 2023-ban kezdődik és 2026-ig tart majd – írta a wnp.pl gazdasági hírportál, Daniel Obajtekre, a PKN Orlen elnökére hivatkozva.
Rekordbirság a Gazprom ellen
2021. január 25.
A lengyel Versenyfelügyleti és Fogyasztóvédelmi Hivatal (UOKiK) rekord nagyságú, csaknem 31 milliárd złotys birságot vetett ki a Gazprom orosz gázipari óriásvállalatra tavaly, az indokolatlanul magasan megszabott árak miatt – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.