Lengyelország Magyarországon

16 millió tonna szenet importál idén Lengyelország

2022. október 22.

Lengyelország 17 országból importált idén szenet, közölte gdański sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki miniszterelnök – jelentette a Polskie Radio. Az Oroszország elleni embargó bevezetése óta, júliusig a Kincstárhoz tartozó vállalatok 6 millió tonna szén behozataláról kötöttek szerződést, szeptemberig pedig további 3 millió tonnát importáltak az energiaszektor számára, beleértve a kisebb és közepes méretű önkormányzati cégeket, intézményeket, hőtermelő szektort – nyilatkozta két nappal korábban Karol Rabenda államvagyont felügyelő miniszterhelyettes a Business Insider Polska üzleti hírportálnak. Hozzátette, hogy még idén további 7 millió tonna szén behozatalát tervezik. Ezt a mennyiséget kifejezetten a háztartásoknak, a mezőgazdasági üzemeknek és a vállalkozásoknak szánják. Összességében tehát mintegy 16 millió tonna szenet importálnak idén.     

 

Novembertől teljes kapacitással üzemel a Baltic Pipe

2022. október 18.

A szeptemberben átadott Baltic Pipe földgázvezeték jelenleg 80 százalékos kapacitással üzemel, de novembertől már teljes kapacitása kihasználható lesz. A vezetéken Norvégiából – Dánián keresztül – szállítják a földgázt Lengyelországba. A La Vanguardia összeállításában – melyet a lengyel Forsal.pl hírportál ismertetett – a spanyol napilap emlékeztet: Lengyelország 10 évvel ezelőtt kezdeményezte a vezeték létrehozását. Már a kezdetetektől a Baltic Pipe-nak geostratégiai szerepet szántak, az Oroszországtól való energiafüggőség felszámolásában. A vezeték kapacitása évi 10 milliárd köbméter. Az Északi Áramlat két vezetékrendszere elleni szabotázsakció beárnyékolta a Baltic Pipe felavatását.

 

Megduplázódott a szén ára

2022. október 18.

Március és augusztus között a szén ún. referenciaára (amelynek alapján a bányák költségvetési támogatását meghatározzák) több mint a kétszeresére nőtt, 27,51 złotyról 62,20 złotyra emelkedett – írta a wnp.pl gazdasági hírportál.

 

Az EB 10 milliárd eurót hagyott jóvá a lengyel energiaszektornak

2022. október 17.

Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta azt a lengyel tervet, amely 2021 és 2030 között 10 milliárd euróval részlegesen kompenzálja az energiaintenzív vállalatok megnövekedett kiadásait, amelyek az Európai Unió károsanyag Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerének (ETS) az elektromos energia indirekt árnövekedésére gyakorolt hatása miatt terhelik a vállalatokat – jelentette a PAP hírügynökség, az EB közleményét ismertetve. A jelentés idézi Margrethe Vestagert, az EB versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnökét, aki szerint a 10 milliárd eurós „terv szabaddá teszi az utat Lengyelország számára ahhoz, hogy csökkentse a szén-szivárgás kockázatát az energiaintenzív iparágakban”, azaz fékezze, hogy a vállalatok olyan EU-n kívüli országokba helyezzék át a termelésüket, amelyek kevéssé törődnek a klímapolitikával. „Ugyanakkor a gazdaság költséghatékony dekarbonizációját elősegítő kezdeményezések fenntarthatók lesznek, összhangban az unió Green Deal célkitűzéseivel. (A Green Deal célja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások ösztönzése – a szerk.)

 

Megtalálták, hol szivárog a Barátság kőolajvezeték

2022. október 13.

Azonosították a Barátság kőolajvezeték lengyelországi szakaszán történt szivárgás helyét, és egyelőre nem találtak külső beavatkozásra utaló nyomokat. A szivárgás a vezeték északi ágának egyik szálán, az északnyugat-lengyelországi Zurawice közelében történt, emiatt a vezeték másik szálára kellett korlátozni a Németországba tartó olajszállítást. „Jelenleg nem ismertek harmadik személyek beavatkozására utaló jelek” – olvasható a PERN lengyel olajvezeték-üzemeltető vállalat közleményében, amelyet az MTI szemlézett.

 

Morawiecki az EU energiaár rendelkezéseinek könnyítését sürgeti

2022. október 11.

Az Európai Unió a kis- és középvállalatokra (kkv-k) vonatkozó energiaár képzési rendelkezéseit át kell, hogy alakítsa – ezt hangsúlyozta Mateusz Morawiecki miniszterelnök, sajtótájékoztatóján, azt követően, hogy a kormány döntött az energiaárak maximálásáról. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Morawiecki kifejtette: „Támogatnunk kell, hogy az EU változtasson árképzési mechanizmusán, például úgy, hogy bizonyos szabályozásokkal felhagy a kkv-k esetében, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiszélesítse a lengyel kkv-k hozzáférését a számukra kedvezőbb tarifákhoz”. Hozzáfűzte: el akarja érni, hogy az EU „engedélyezzen néhány olyan intézkedést, amelyek érintik, saját finanszírozásunkat”. A kormány bejelentette, hogy december 1-től 2023 végéig maximálja az elektromos áram tarifáját a kkv-k, intézmények (pl. árvaházak, iskolák, kórházak) számára 785 złotyban, MWh-nként. Ugyanebben az időszakban évi 2 MW fogyasztásig a háztartáson 693 złotyért vehetik az áramot 2023-ban.

 

Morawiecki: az olcsó gáz árát ártatlan emberek vérével fizettük meg

2022. október 8.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök exkluzív interjút adott a CNBC amerikai tévének. Az interjút a Privátbankár.hu is ismertette. Morawiecki kifejtette: a Kreml úgy viselkedett, mint egy kábítószerkereskedő, amikor elérte, hogy Európa függjön az orosz gáztól. Jó ideig olcsón és pontosan szállítottak. Később azonban kiderült, hogy mi volt az igazi ára az orosz gáznak. „Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a gáz valódi ára katonák, férfiak, nők és gyerekek vére. Ahogy azt is látjuk, hogy Európában pedig a mostani zord kilátásokkal fenyegető tél.” Kijelentette továbbá, hogy Európa jelenlegi energia problémái „egy nagyon helytelen, katasztrofális politikának – amelyben Németország élen járt – ­­a következményei”.

 

Új lengyel-cseh földgázvezeték összeköttetési projekt EU finanszírozással?    

2022. október 1.

Lengyelország és Csehország az Európai Bizottsághoz akar fordulni a két ország gázvezeték hálózatát összekapcsoló új gázvezeték építésének támogatását kérve – jelentette a PAP hírügynökség, a lengyel Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium közleménye alapján. Az elképzelés a két ország miniszterelnökeinek áprilisi találkozója után kezdett körvonalazódni. Az új vezeték a csehországi Bezmĕrovtól a lengyelországi Kędzierzynig húzódna. Üzembe helyezése a tervek szerint 2026-ban lenne. A vezeték közvetlen összeköttetést biztosítana a lengyel cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálokkal. Jelenleg a két országot a Stork földgázvezeték köti össze, annak a kapacitása azonban kicsi és csak egy irányban, Csehországból Lengyelországba áramolhat rajta a gáz.