In order to ensure the highest quality of our services, we use small files called cookies. When using our website, the cookie files are downloaded onto your device. You can change the settings of your browser at any time. In addition, your use of our website is tantamount to your consent to the processing of your personal data provided by electronic means.
Back

Energiagazdálkodás

A PKN Orlen tiszta nyeresége 7,49 milliárd euró volt tavaly

2023. február 28.

A PKN Orlen, a legnagyobb lengyel olajfinomító és energiacsoport tavaly 35,3 milliárd złotys (7,49 milliárd eurós) nettó nyereséget ért el, ami a legnagyobb, amit valaha is regisztrált egy lengyel vállalat. Az eredmény a fűtőanyagot előállító cégeknek kedvező piaci feltételek és a vállalat expanziójának volt köszönhető. A PKN Orlen tavaly vásárolta meg a Grupa Lotos és a PGNiG versenytárs cégeket – írta a REMIX, a V4-ek hírportálja. Daniel Obajtek, a csoport elnök-vezérigazgatója azt is bejelentette, hogy a PKN Orlen 2030-ig 320 milliárd złotyt (68 milliárd eurót) fektet be új projektekbe. Ebből egy vagy két kis modul atomreaktor (SMR) létrehozásába és megújuló energiatermelésbe 120 milliárd złotyt, 25,5 milliárd eurót költenek – írta a PAP hírügynökség.   

 

Oroszország végleg leállította kőolajexportját Lengyelországba

2023. február 25.

Oroszország az érvényes szerződés értelmében leszállított utolsó tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – jelentették be a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalatnál. Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint (melyet a szlovákiai Új Szó hírportál is ismertetett) a „PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat”. Daniel Obajtek, a PKN Orlen elnök-vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. „A nyersolajnak mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni” – írta. A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását.

 

Kevesebb volt tavaly a bányák szénkitermelése

2023. február 23.

A lengyel állami Iparfejlesztési Ügynökség összesítése szerint a szénbányák 2022-ben 52,8 millió tonna szenet termeltek ki, szemben az egy évvel korábbi 55,0 millió tonnával. A Rzeczpospolita című napilap írása szerint a kevesebb kitermelés kompenzálására a bányákat megilleti az állami támogatás. A kormány a bányák támogatására közel egy évvel ezelőtt kért az Európai Bizottságtól (EB) elvi hozzájárulást a segélyek kifizetéséhez. 2030-ig ennek az összértéke 29 milliárd złoty lenne, azonban az EB ehhez még mindig nem járult hozzá. A kormány anélkül, hogy megvárta volna az EB áldását, már kifizetett a PGG bányacsoportnak 800 millió złoty segélyt, további 627,7 millió złotyval pedig növelte a vállalat alaptőkéjét. A Tauron Wydobycie bánya pedig 177,5 millió złotyt kapott a költségvetésből, szintén alaptőke emelésre.   

 

Összeköttetés lesz az ukrajnai atomerőművel?

2023. február 16.

Az Orlen és a Synthos leányvállalata, az Orlen Synthos Green Energy (OSGE), amely felelőse a kis modul reaktorok (SMR) fejlesztésének, azt tervezi, hogy 400 kV-os vezetéket épít ki 175 kilométer hosszúságban Chelm és az ukrajnai város, Varash között, ahol a Rivne atomerőmű működik, 2,5 GW össz-kapacitással. A beruházás csaknem 300 millió euróba kerül – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A vezetek lehetővé tenné 1000 MW energia szállítását, mindkét irányba. Az OSGE a múlt év végén kérte az Európai Bizottságot, hogy a beruházást vegye fel a Kölcsönös Érdekeltségű Projektek (PCI) listájára, ami megnyithatná az utat az uniós támogatáshoz.     

 

Törvényi akadálya van a szélturbinák szárazföldre építésének

2023. február 13.

A Lengyelországban a szárazföldön jelenleg is épülő szélturbinák a 2016-ban elfogadott, ún. „10H szabályzat” betartását megkövetelő törvény alapján kiadott építési engedélyekkel valósulhatnak meg. Ez a szabályzat kimondja, hogy szélturbina távolsága lakóháztól, egyéb létesítménytől, természetvédelmi területtől legalább a teljes magasságának tízszerese kell legyen. A Deutsche Welle hírportálja (dw.com) arról számolt be, hogy ezt módosító törvényt nyújtottak be a Parlament Alsóházához (Szejm), ugyanis a jelenleg is hatályos törvény alapján csak az ország területének 0,28 százalékára építhető szélturbina. A törvénymódosítás 500 méterben határozná meg a szükséges távolságot, ám a Szejm a tervezetet elutasította, annak ellenére, hogy elfogadása esetén 7,0 százalékra lenne növelhető az a terület, ahol ilyen szélerőmű működhetne. Most újabb, kompromisszumos beadványt készítenek, amely 700 méterben szabná meg a távolságot.

 

A brit Rolls-Royce csatlakozik az SMR reaktorok építőihez

2023. február 13.

A Swietokzyska Industria ipari csoport amely az állami Iparfejlesztési Ügynökség (IDA) része – szándéknyilatkozatot írt alá a brit Rolls-Royce SMR vállalattal, ami lehetővé teszi az együttműködést a kis modul reaktorok (SMR) fejlesztésében – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A Rolls-Royce SMR technológiájának kiválasztása lehetővé tenné évi 50 ezer tonna tiszta hidrogén előállítását.

 

Morawiecki az orosz vagyonok elkobzásáért szállt síkra

2023. február 6.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök felszólította az ellenzéket, hogy támogassa azt az alkotmány módosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a Lengyelország területén lévő, az orosz állam, illetve orosz oligarchák tulajdonát képező befagyasztott vagyon elkobzását. Az így szerzett pénzt az energiaárak csökkentésére lehetne felhasználni – mondta a kormányfő, az Interia.pl hírportálnak adott interjú alkalmával.

 

Átadták a második legnagyobb szélerőmű-farmot

2023. február 3.

Dębsknél, 130 kilométerre nyugatra Varsótól, átadták azt a 121 MW kapacitású szélerőmű farmot, amely a második legnagyobb Lengyelországban. Ez az energiamennyiség 183 ezer háztartás energiaszükségletének felel meg, és kiváltja 168 ezer tonna szén felhasználását – írta a Notes from Poland lengyel hírforrásokat szemléző hírportál. A létesítményt a Polenergia vállalat hozta létre, melynek fő részvényese Dominika Kulczyk milliárdos, a leggazdagabb lengyel nő. A szélerőmű-farmon előállított áramot 62 kilométer hosszú föld alatti vezetéken szállítják, amely a maga nemében a leghosszabb Európában – írta a projektről a Gazeta Wyborcza című napilap.

{"register":{"columns":[]}}