Lengyelország Magyarországon

Jót tett az Orlen-csoportnak a cégfelvásárlás

2023. május 26.

A Grupa Lotos olajfinomító vállalat tavalyi akvizóciója és a PGNiG olaj- és gázipari céggel való fúzió jót tett az Orlen-csoportnak, amely a legnagyobb lengyel olajipari vállalat. Az Orlen az első negyedévben rekord bevételre tett szert és a nyeresége is tetemesen nőtt. 110,3 milliárd złoty volt az Orlen bevétele és 9,2 milliárd złoty adózás utáni nyereséget ért el március végéig. Az előző év azonos időszakának eredményével összehasonlítva a bevétel 142,6, a nyereség pedig 221,7 százalékkal nőtt – írta a Rzeczpospolita című napilap.  

 

Az EuRoPol Gaz 1,3 milliárd eurót követel a Gazpromtól

2023. május 19.

A Jamal földgázvezeték lengyelországi szakaszának tulajdonosa, az EuRoPol Gaz vállalat 6 milliárd złotyt (1,3 milliárd eurót) követel az orosz Gazprom óriásvállalattól, a tavaly leállított gázszállítások okozta veszteségek kompenzálására. Az EuRoPol Gaz a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézetéhez nyújtotta be igényét – jelentette a Business Insider Polska hírportál.

 

Gázüzemű erőmű alapkőletétele

2023. május 19.

Lerakták az alapkövét Grudziądzban (Kujávia-pomeránia vajdaság, Közép-Lengyelország északi részén) annak az 563 MW kapacitású gázüzemű erőműnek, amelynek a beruházó konzorciumát a Siemens Energy Global, a Siemens Energy és a Mytilineos alkotja. A beruházás értéke 2 milliárd złoty, jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. A közvetlen megbízó a CCGT Grudziądz (zárt ciklusú gázturbinás erőmű), a PKN Orlen ellenőrzése alatt álló Energa vállalatcsoport leányvállalata – jelentette a Rzeczpospolita című napilap. Az új erőműben az áramtermelés a tervek szerint 2026-ban indul.  

 

Duda az új globális energiarendről

2023. május 17.

Számos jele van annak, hogy a hagyományos, homogén, földgázon alapuló gázipar több üzemanyagú, különböző megújuló energiaforrásból származó gázt alkalmazó vegyes ágazattá válik – üzente a Miedzyzdrojeban megtartott 26. Gazterm konferencia résztvevőinek a rendezvény fővédnöke, Andrzej Duda. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap által ismertetett köztársasági elnöki levélben Duda hangsúlyozta: „az energiabiztonság megőrzése egyebek között észszerűséget követel a szabad gáz- és energiapiacról áttéréskor, az energiaváltás alapvető kihívásaival szembenézéskor”.

 

A lengyel ügyészség vizsgálja Schröder szerepét

2023. május 15.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung idézte az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióállomás jelentését arról, hogy a varsói ügyészség vizsgálja Gerhard Schröder korábbi német szövetségi kancellár „szerepét” „az Ukrajna elleni orosz agressziós háború előkészítésében”. A meg nem nevezett forrásokra támaszkodó információk szerint a szervezett bűnözés és korrupció elleni osztály azt is vizsgálja, hogy Schröder felhasználta-e az orosz energetikai cégekben folytatott tevékenységét arra, hogy „nyomást gyakoroljon az EU-ra és Ukrajnára”.

 

Újabb rekord megújuló energia – a fölösleget exportálni kellett

2023. május 10.

Az április 23-i fotovoltaikus túltermelés (lásd áprilisi hírcsokrunk – a szerk.) után május 1-jén és 10-én is olyan mennyiségű megújuló energiaforrásból származó áram került a lengyel rendszerbe, hogy annak egy részét exportálni kellett. A Business Insider Polska üzleti hírportál beszámolója szerint a lengyel villamosenergia-hálózat üzemeltető (PSE) bejelentette, hogy a kiegyensúlyozott energiaellátást veszélyeztette, hogy túl sok olyan áram került a rendszerbe, amely megújuló energiaforrásból (RES) származik. A fotovoltaikus energiaforrások (napkollektorok) és a szélerőművek termelése a déli órákban 12819 MWh volt, ami az országos energiaszükséglet 65 százalékát tette ki. Ugyanakkor Lengyelország energiaelosztó rendszerét alapvetően a hagyományos szénüzemű erőművek termeléséhez igazítva alakították ki. Ezek leállítása és újraindítása azonban technikailag körülményes. A PSE a túltermelés „lecsapolását” úgy oldotta meg, hogy Svédországnak exportáltak 2330 MWh energiát és 880 MWh-nyit pedig Litvániába továbbítottak. Ugyanazon a napon este viszont, amikor a napenergia nem volt igénybe vehető, Németországból és Szlovákiából 600 MWh energiát vásároltak.

 

1 milliárd euróval növelte az EU a lengyel bányák támogatását

2023. május 8.

Az Európai Bizottság 1 milliárd euróval megtoldotta a nem versenyképes lengyel szénbányák bezárásához szükséges támogatást. A 2016-ban jóváhagyott eredeti programot 2018-ban és 2020-ban is módosították. A jelenleg érvényes megállapodás 2023 végén lejár. A bányák bezárásának szociális és környezetvédelmi kiadásai támogatását 2027-ig meghosszabbították és annak teljes összegét 3,7 milliárd euróra növelték. A támogatásba bevonták a 2020-ban bezárt Ruch Jastrzebie III., majd a Ruch Pokoj II. szénbányát is. Az Ukrajnai háború miatt azonban a széntermelés csökkentése, majd leállítása és a szénbányák bezárásának ütemezése módosul, ezért a 2031-ig szóló tervek és támogatások az EU-val újabb egyeztetéseket igényelnek – írta a Rzeczpospolita című napilap.

 

Törvényi felhatalmazás a balti-tengeri energia-infrastruktúra védelmére

2023. május 5.

A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely „különleges helyzetben”, „modern terrorista fenyegetésekkel” kapcsolatban felhatalmazást ad a tengeri kulcsfontosságú energia-infrastruktúra megvédése érdekében „ellenséges hajó elsüllyesztésére”, terrorista akció elhárítására. A Reuters ismertette a tervezetet, a biznesalert.pl jelentésére hivatkozva. A törvénytervezetet úgy alakították ki, hogy a jogi alapot „biztosítsa a lengyel hadsereg számára, a fenyegetésre adott válaszhoz a tengeri infrastruktúra támadása esetén, különösen a Baltic Pipe földgázvezetékre vonatkozóan”. A tervezet felhatalmazza a védelmi minisztert parancs kiadására „ellenséges hajó vagy vízi jármű elsüllyesztésére”. Hasonló esetben ellenséges léghajó elleni intézkedésre is kiterjed a tervezett felhatalmazás. A törvénytervezetet a parlamentnek jóvá kell hagynia.