Lengyelország Magyarországon

Jövő év közepéig befagyasztották az energiaárakat

2023. december 15.

Andrzej Duda köztársasági elnök aláírásával életbe lépett az az új törvény, amely 2024. június 30-ig befagyasztja az elektromos áram, a gáz és a távfűtés árakat a háztartások és a közszolgálati fogyasztók számára – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Az új összetételű, a korábbi ellenzékből kikerült képviselők által abszolút többségben uralt parlamenti Alsóház (Szejm) jóváhagyta a november végén benyújtott törvénytervezetet, amely a háztartások, a helyi önkormányzatok, közintézmények, kis- és középvállalatok, valamint farmerek számára jelent komoly energiaár megtakarítást.

 

Von der Leyen: Lengyelország még idén 5 milliárd euróhoz jut

2023. december 15.

Donald Tusk közvetlenül miniszterelnökké beiktatása után Brüsszelbe utazott, ahol találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon – amelyről az MTI is beszámolt – von der Leyen bejelentette, hogy a fosszilis energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott uniós REPowerEU terv keretében Lengyelország még idén 5 milliárd euró előfinanszírozáshoz jut. Tusk válaszában hangsúlyozta, hogy az előirányzott 5 milliárd eurós uniós forrás „nagyon fontos pénzeszköz, amelyet az energetikai szuverenitás javítására fognak felhasználni”.  

 

Az E.ON lengyel részlege létrehozza az első lengyel biogáz üzemet

2023. december 14.

Jelentős lépést tesz a megújuló energia diverzifikálása irányába a német E.ON energia csoport lengyelországi részlege, amely 2024. év végéig létrehozza az ország első biogáz üzemét – jelentette a PAP hírügynökség. Az északkelet-lengyelországi Pułtusk város közelében megépülő létesítmény teljes villamosenergia termelő kapacitása 1 MW lesz, és az ott évente előállított zöld energia mennyisége eléri a 8 GWh-t. „Nagy lehetőséget látunk a biogáz források fejlesztésére Lengyelországban, és ezen a téren további beruházásokat akarunk”, mondta a hírügynökségnek Artur Stawiarski, az E.ON Polska stratégiai és együttműködési osztályának vezetője.

 

Litvániából érkezik majd a gáz az Ostrołęka erőműbe

2023. december 13.

Az Energa lengyel energia csoport bejelentette, hogy sikeresen befejezte annak az új gázvezeték szakasznak a tesztelését, amelyen Litvániából érkezik majd a földgáz, az Északkelet-Lengyelországban épülő Ostrołęka erőműbe. A 28 kilométer hosszú vezeték építése év elején kezdődött és 2024 közepére teljesen működőképes lesz – írta a biznesalert.pl hírportál. A Lengyel-litván Gáz Összeköttetés (GIPL) határon átívelő projekt gáz szállítására, amely összekapcsolja a lengyel és a litván gázszállítási rendszereket. A GIPL 508 kilométeres földgázvezeték teljes kiépülte 2 milliárd köbméter gáz szállítását teszi majd lehetővé Lengyelországba, illetve onnan 2,5 milliárd köbméter szállítását Litvániába.

 

A 2030-as hidrogén igényre kell felkészülni

2023. december 12.

2030-ban a hidrogén igény előre láthatóan 250 ezer tonna lesz Lengyelországban. Ennek a kielégítésére 32-41 milliárd złotys beruházást kell végrehajtani a következő hat évben, függően a hidrogén termelési megoldásoktól. Így gondolják a Varsói Egyetem Energia Intézetének tudósai – jelentette a wnp.pl gazdasági hírportál.

 

Lengyelország 5 milliárd eurót vár a zöld energiára átálláshoz az EU-tól

2023. december 8.

Lengyelország arra számít, hogy több mint 5 milliárd euró uniós forráshoz jut a zöld energiára átállás támogatására, a Covid-járvány utáni helyreállítási terv megvalósításának részeként, miután az EU tagállamok pénzügyminiszterei megszavazzák a RePowerEU fejezet kifizetését – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A lengyel zöld reformok támogatása és a „rugalmasabb energiarendszer” projektekhez hozzájárulás forrásainak felhasználásával vidéki energiahálózatokat akarnak fejleszteni, új enegiatárolókat és szállító létesítményeket akarnak létrehozni – erről a TVN24 kereskedelmi tévécsatorna számolt be.

 

A kormány jóváhagyta az SMR erőművek és helyszínük tervét

2023. december 7.

A kormány jóváhagyta, hogy Lengyelországban 24 kisméretű moduláris atomerőművet (SMR) építsenek, országszerte hat helyszínen, a fosszilis tüzelőanyagról átállás érdekében. A PAP hírügynökség jelentése szerint SMR erőművet hoznak létre Włocławekben, Stawy Monowskiében, Stalowa Wolában, Ostrołękában, Nowa Hutában és Dąbrowa Górniczában. A projekt megvalósítója az Orlen Synthos Green Energy (OSGE), az Orlen állami energiacsoport és a Synthos magánvállalat vegyesvállalata lesz. Az első SMR-t 2030-ra hozzák létre. A Polityka című hetilap azonban nem hivatalos forrásra hivatkozva azt közölte, hogy az OSGE a Belbiztonsági Ügynökségtől (ABW) negatív véleményt kapott.

 

„Turbinagate” – szélenergia botrány?

2023. december 5.

A hatalomból távozó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt azzal vádolta meg Donald Tuskot, hogy lobbistákat szolgál. A „turbinagate” néven kirobbant ügy Tusk leendő kormányának első botránya, ráadásul úgy, hogy a koalíciós kormány még meg sem alakult – írta az Euractiv, független pán-európai média-hálózat.  Lengyelországban a legszigorúbbak a szélerőművek építésére vonatkozó szabályok az Európai Unióban, ezt akarja a Tusk vezette koalíció enyhíteni, állítják a jelenlegi kormányhoz közel álló képviselők. A szélerőmű-beruházásokra vonatkozó területrendezési szabályok enyhítése olyan mérföldkő, amelyet az országnak le kell küzdenie ahhoz, hogy több milliárd eurónyi uniós gazdaságélénkítési forrást szabadítson fel – mutat rá az Euractiv. A Tusk vezette Polgári Koalíció (KO) és a centrista Harmadik Út tömörülés által a parlamentnek benyújtott tervezet tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek liberalizálnák a szélerőművek létesítésére vonatkozó törvényeket. A vita egyik kulcseleme az, hogy Tuskék a jelenlegi 700 méterről 500 méterre csökkentenék a szélturbinák épületektől való minimális távolságát. A PiS képviselői azonban azzal vádolták az ellenzéket, hogy törvénytervezetüket lobbisták írták, és az ő érdekeiket szolgálják (de állításukat nem támasztották alá bizonyítékokkal).

 

Az államfő beszéde a COP28-on

2023. december 4.

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP28), Dubajban, részt vett Andrzej Duda köztársasági elnök. Beszédében hangsúlyozta, hogy az atomenergia fontos a klímára vonatkozó ambiciózus tervek megvalósításához és a Föld védelméhez. Rámutatott: sok vezető és szakértő az atomerőművek bezárása mellett érvelt. Ez ellen fellépve kijelentette: „Az atom a jövő. A tiszta, biztonságos és stabil energia jövője. Az igazságos energia-átállás jövője. Az atomenergia nélkül a magunk elé állított ambiciózus klímaterveket nem lehet elérni” – idézte az államfőt a The Warsaw Voice multimédia platform.

 

Az ellenzéki pártok nem tervezik az Orlen privatizálását

2023. december 1.

Lengyelország új, ellenzék által vezetett kormánya, miután átveszi a hatalmat a hónap vége felé, nem fogja privatizálni az olyan stratégiai vállalatokat, mint az energiaóriás Orlen csoport – mondta Michał Kobosko, a centrista Lengyelország 2050 párt helyettes vezetője a Polskie Radionak nyilatkozva. Kobosko azokra a média spekulációkra reagált, amelyek szerint az EU-párti ellenzéki pártok a hatalomátvétel után privatizálnák az Orlen csoportot. A PAP hírügynökség szerint Kobosko kijelentette: „a jelenlegi katonai fenyegetettségek és az üzemanyagválság közepette kizárt az olyan stratégiai vállalatoknak, mint az Orlen az eladása magán befektetőknek”. Az ellenzéki politikus hozzátette: az állami vállaltokat hatékonyan kell vezetni és meg kell szabadítani a pártpolitikai befolyásoktól”.