Energiagazdálkodás
Lengyel-ukrán energiatárolási projekt
2024. március 29.
Ukrajna legnagyobb privát energetikai cégének, a DTEK-nak a leányvállalata, a DRI szerződést kötött a lengyel Columbus Energy SA vállalattal, egy energiatároló rendszer kiépítéséről. A szerződés lehetővé teszi, hogy a DRI megvásárolja a lengyel vállalat speciálisan erre a célra létrehozott cégének a részvényeit. Ennek alapján a lengyel vállalattal egyesült ukrán cég jogot nyer egy dél-lengyelországi energiatároló rendszer kiépítésére. A 133 MW kapacitású Akkumulátor-energia Tároló Rendszer (BESS) révén az ukrán cég közvetlenül integrálódhat az EU globális piacához, ami bizonyos védettséget nyújt majd az orosz rakétaterrornak kitett ukrán energiaszektor számára – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.
Közzétették a Nemzeti Energia- és Klímatervet és az atomerőmű projektet
2024. március 25.
A Nemzeti Energia- és Klimaterv, amelyet márciusban tettek közzé, úgy fogalmaz, hogy Lengyelország energiaellátási politikájának a megvalósítandó atomerőmű projekt fontos része. Az első egységre a megbízást 2030 és 2035 között adják ki, 3,7 GW kapacitás megépítésére vonatkozóan. 2040-ig pedig 7,4 (hosszabb távon 9,4) GW kapacitás kiépítését tervezik. Ezt kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) egészíthetik ki, függően a technológia rendelkezésre állásától és alkalmazásának költségeitől. Az első atomerőmű egységhez az amerikai Westinghouse cég AP1000 technológiája 2033 és 2035 között lesz készen és az építkezés 2036-ban kezdődik. A szükséges geológiai és környezetvédelmi tanulmányok rendelkezésre állnak, a Pomeránia vajdasági helyszínre vonatkozó döntés megszületett és kidolgozták az energiahálózathoz csatlakozás feltételeit is – írta a The Warsaw Voice multimédia platform, a Rzeczpospolita című napilapban közöltekre hivatkozva.
Minisztériumok versenye az atomerőmű felügyeleti jogáért
2024. március 20.
A Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium tiltakozik az ellen a terv ellen, hogy a majdani atomerőmű felügyeletét az Ipari Minisztérium vegye át. A Rzeczpospolita című napilap nem hivatalos, meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról írt, hogy a Polgári Koalíció (KO) vezető kormánypárt létre akar hozni egy második energia irányítási központot, amelyet államtitkár vagy helyettes államtitkár, mint a stratégiai energia infrastruktúráért felelős kormánymegbízott vezetne.
Uniós jóváhagyás az atomerőmű állami támogatásához?
2024. március 12.
A varsói kormány azzal számol, hogy az Európai Bizottságtól (EB) jóváhagyást kap az atomerőmű állami támogatásához. A Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium még az előző kormány idején, 2023. szeptemberében ún. „bejelentést megelőző tárgyalásokat” folytatott az EB-vel. Az atomerőmű projekt támogatási mechanizmusának kidolgozásában való együttműködés „menetrendjéről” folytatott tárgyalások abból a feltételezésből indultak ki, hogy az EB részéről 2024 és 2025 fordulóján döntés születik az állami segély nyújtásáról. A hozzájárulás azért szükséges, mert különben nem lenne lehetséges a lengyel atomerőmű előkészítési munkálatai állami támogatásának folytatása – közölte a TVN 24 privát tévécsatorna.
Az offshore szélerőművek lesznek a KPO fő kedvezményezettjei
2024. március 12.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv – amelyet a kormány megküldött Brüsszelbe – abból a feltételezésből indul ki, hogy az évtized végére megújuló energiaforrásokból származik majd a megtermelt energia fele. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap szerint a Balti-tengerre telepített szélerőművek 2026-tól lesznek működőképesek és 2030-ra a kapacitásuk eléri az 5,9 GW-ot. Ezeknek az offshore erőműveknek a megépítését a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósítására az EU által várhatóan folyósított pénzekből finanszírozzák majd.
Június 30-án véget ér az energiaárak befagyasztása
2024 március 6.
A kormány azt tervezi, hogy a június 30-án lejáró energiaár befagyasztást nem hosszabbítja meg. A Lengyel Energetikai Szabályozó Hatóság (URE) határozza majd meg az új tarifákat. A The Warsaw Voice multimédia platform úgy értesült, hogy a jelenlegi, MWh-kénti 412 złotys tarifa 739 złoty/MWh-ra nő majd. Amennyiben egy háztartás 2 és 2,5 MWh közötti energiát fogyaszt évente, a második félévben a számla 327 és 490 złoty közötti értékkel nő. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi és környezetvédelmi miniszter szerint azonban a kormány szándéka az, hogy a háztartások villanyszámlája június után ne nőjön havi 30 złotynál többel, azaz a második félévben mindössze 180 złotyval. Ezt a miniszter szerint az energiapiacon tapasztalható áresés tenné lehetővé.