Lengyelország Magyarországon

Vitathatatlan tény, hogy a lengyel pápa, Szent II. János Pál (aki a világtörténelem harmadik leghosszabb ideig uralkodó pápája volt) mély és jelentős nyomot hagyott Európa és a világ történetében.

Annak ellenére, hogy számos nagy elődje volt, és hogy közvetlen utóda komoly gondolkodó, filozófus, és a keresztény értékek rendíthetetlen őre volt, Szent II. János Pált tartják az egyház történetének  a legkarizmatikusabb pápájának.

Bizonyos szempontból ez a karizma összefüggésben áll azzal a korszakkal, amelyben II. János Pál pápának élnie adatott, a kor, amelyben beteljesítette küldetését. De a legfontosabb mégis a személyisége volt.

A globális médiának és a modern kommunikációs eszközöknek köszönhetően széles körben ismertté válhatott, de azt, hogy az egész világon nagy-nagy szimpátiával fordultak felé az emberek, önmagának, személyiségének köszönhette (talán itt ő maga tenné hozzá: hogy mindenekelőtt Istennek).

A fontos teológiai és etikai kérdésekben nem tűrt ellentmondást, ugyanakkor természetes egyszerűség, mindent felülmúló jóság és irgalmasság jellemezte, a komolyságot pedig nagyszerű humorérzékével oldotta föl.

Utánozhatatlan volt abban is, hogy képes volt több ezer emberhez, több milliós tömegekhez szólni és velük beszélgetni, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű emberekhez szólt és függetlenül közönsége társadalmi hovatartozásától és az őt hallgatók korától. Pápaságának ideje során 129 országban járt, volt, ahol többször is. Ő volt az első, ennyire kitartó zarándok pápa, misszionárius pápa.

Tiszta szívből áradó természetességgel csókolta meg a meglátogatott országok földjét, és tisztelettel és nagy szimpátiával viseltetett a meglátogatott országok lakosai iránt is. Megpróbált anyanyelvükön is szólni hozzájuk. Csodálatos humanista: költő és filozófus volt, nagy erudita, akinek műveltsége nem csak a vallásos irodalomra terjedt ki. Habár pápaként írásban enciklikák és apostolic levelek útján nyilatkozott meg, egy kis időre visszatért a költészethez is: 2003-ban kiadta a Római Triptichon című poémáját. Még egy zenei albuma is napvilágot látott Abba Pater címmel (1999), saját éneklésével és melorecitációjával.

Amikor 1981. május 13-án merényletet követtek el ellene, elállt a világ lélegzete. Több évvel később pedig, amikor már súlyos beteg volt, mindenki aggódva hallgatta az egészségére vonatkozó híreket. Amikor 2005. április 2-án meghalt a lengyel pápa, emberek millióinak fájt a nagy veszteség. Különösen Lengyelországban, de tudjuk, hogy nem csak ott.

Az öt évvel ezelőtt kanonizált II. János Pál kultusza a világ számtalan táján terjed, bár- liberális-baloldali, nihilista körök részéről támadások is érik személyét.

II. János Pál élete, tevékenysége és művei számtalan teológiai, filozófiai, irodalmi és politikai elemzés tárgyává váltak. Játékfilmeket és színházi előadásokat szenteltek neki. Alakját minden lehetséges módon megformálják és megőrzik.

II. János Pál kultusza Magyarországon is eleven és intenzív. Élénken él a magyarok emlékezetében,  hogy a pápa kétszer is járt Magyarországon. Először 1991. augusztus 16. És 20-a között, majd másodszor - 1996. szeptember 6-án és 7-én járt itt. Számos magyar városba ellátogatott, ahol most szobor, emlékmű, emléktábla emlékeztet rá.

Röviddel második látogatása után, két Magyar hercegnőt is kanonizált: Hedviget/Jadwigát (1997) és Kingát (1999), akik a lengyel történelem nagy alakjai lettek. Magyar testvéreink szeretnek emlékeztetni arra, hogy Wojtyła Karol már tanulmányai ideje alatt, turistaként is ellátogatott Máriapócsra,  a hetvenes években pedig papi szolgálatát teljesítve látogatta meg  a kabai cukorgyárban dolgozó lengyel honfitársait.

2018 őszén az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem II. János Pál ereklyéjének a ruzsai templomban való elhelyezésén. Akkor hangzott el az a fogadalom – Veres András püspök jelenlétében –, hogy valamennyi II. János Pál ereklyéjével rendelkező magyar plébániatemplom alkosson közösséget annak érdekében, hogy a lengyel pápa kultuszát együtt erősítsék és alkotó módon fejlesszék tovább. A jelenlegi növekvő politikai és ideológiai küzdelemben, az európai identitás megsemmisítésére és a keresztény gyökerektől való elszakításra tett ismétlődő kísérletek idejében, ez rendkívül fontos törekvés.

Régóta jár a fejemben az a gondolat, hogy helyes és kívánatos lenne-e Szent II. János Pál pápát megválasztani, kinevezni Közép-Európa védőszentjének, hiszen nálánál jobban senki sem járult hozzá  a volt szovjet tábor országainak felszabadításához. Mint tudjuk, ő a patrónusa többek között az általa kezdeményezett Ifjúsági Világtalálkozónak és több lengyel városnak is, de Európa 1989-ben szuverenné vált térfelén Szent II. János Pál pápa patronátusának különös jelentősége lenne.

 

                                                                                             

                                                                                                                    Jerzy Snopek