Lengyelország Magyarországon

JAN MATEJKO „MÁJUS 3-I ALKOTMÁNY” C. FESTMÉNYE

A legismertebb lengyel történelmi festő, Jan Matejko 1891-ben készült festménye, a demokrácia egyik legnagyobb sikerét mutatja be Lengyelország történelmében. A mű visszatekintést nyújtott a Szejm által elfogadott Alkotmányra, a lengyel társadalmat az egykori Köztársaság dicsőségére emlékeztette, amely abban az időben közel száz éve osztrák, porosz és orosz felosztás alatt állt.

A Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség szejmje által elfogadott és 1791. május 3-án a király által aláírt „kormányzati törvény” az állam megreformálására, valamint Lengyelország 1772-ben Ausztria, Poroszország és Oroszország által történt I. felosztása után a függetlenség megóvására törekedett. Ez a maga korában különösen progresszívnek és merésznek tűnő törvény az amerikai után a második, Európában pedig az első törvénybe foglalt alkotmány volt. Bevezette többek között az állam három hatalmi ágának elkülönítését, valamint, a Lengyel Köztársaság lakosainak, nemcsak a lengyelek és litvánok, hanem minden nemzetiségének egyenjogúsága által a korábbi rendszert is módosította. 1793-ban Oroszország beavatkozása miatt az alkotmányt hatályon kívül helyezték, ezután Lengyelországot még két alkalommal osztották fel. A felosztások után Lengyelország és Litvánia csupán 1918-ban jelentek meg újra a térképeken.

Az alkotás, amelyet Matejko a lengyel nemzetnek ajánlott fel azzal a szándékkal, hogy az a függetlenség visszaszerzését követően a varsói Királyi Palotába kerüljön, 1891-ben a május 3-i Alkotmány elfogadásának 100. évfordulóján került bemutatásra Krakkóban. 1892-ben Münchenben mutatták be, majd Lembergben, a Galíciai Szejm épületében helyezték el. Lengyelország függetlenségének visszaszerzését követően 1918-ban Krakkóba került, majd 1923-tól a varsói Szejm épületében volt. 1939-1945 között a német megszállás alatt a festményt elrejtették. 1984-ben a német rombolások után újjáépített varsói Királyi Palotában, a május 3-i Alkotmány elfogadásának helyet adó Szenátori Terer előtt lett kiállítva.

Jan Matejko vászonra festett olajfestménye, melynek mérete 277 x 446 cm, súlya pedig 427 kilogramm (kerettel együtt), egy alkotói látomást mutat be az Alkotmány nemzet előtt történő kihirdetéséről. Az esemény helyszíne a varsói Świętojańska utca, amelyen az Alkotmány megalkotói az eskütételre vonulnak a főváros lakói között haladnak a háttérben látható Királyi Palotától a Szent Keresztelő János templomig (jelenleg varsói főszékesegyház).  A festmény központi alakjai a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség képviselői, a Szejm mindkét elnöke, Stanisław Małachowski (kezében az Alkotmánnyal) és Kazimierz Nestor Sapieha, akiket a tömeg felemelve vitt. II. Poniatowski Szaniszló Ágost király koronázási palástjában lép a templom lépcsőjére. A festményen megjelennek az Alkotmány társalkotói, Adam Kazimierz Czartoryski herceg, Hugo Kołłątaj (középen feketében), valamint Ignacy Potocki, illetve az Alkotmány ellenzői is. Megörökítésre kerültek olyan nemzeti hősök, mint Tadeusz Kościuszko (a Köztársaság címerével ellátott zászlóval), Józef Poniatowski herceg (lóháton), valamint a varsói nép vezetői, Jan Dekert polgármester, valamint Jan Kiliński cipész is. Matejko az akkori társadalom keresztmetszetét ábrázolja: a festményen megjelennek a különböző rétegek képviselői, különböző felekezetek papjai, zsidók és külföldiek is.

Szerző: W. Biliński