Lengyelország Magyarországon

Morawiecki Párizsban

2021. március 17.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök hivatalos látogatást tett a francia fővárosba, ahol Emmanuel Macron köztársasági elnökkel munkaebéd keretében tárgyalt. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján megjelent közlemény szerint a koronavírus-járvány a megbeszélés kulcsfontosságú témája volt. Amint az a közös sajtótájékoztatón elhangzott, egyetértettek abban, hogy a vakcinát az Európai Unió területén kell gyártani. Osztották azt a véleményt, hogy a termelőkapacitások bővítése Európában elsőrendű fontosságú az állampolgárok biztonsága szempontjából. Macron szerint néhány hónapon belül Európa a világ egyik olyan térsége lesz, ahol a legtöbb oltóanyagot gyártják. Morawiecki a szolidaritás szerepét emelte ki, valamint azt hangsúlyozta, hogy minden lehetséges eszközzel el kell érni, hogy a gyógyszeripari cégek a vállalásaikat teljesítsék. Az oltóanyag-gyártókra nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy az oltási program felgyorsuljon – mondta, üzenetét az Európai Bizottságnak címezve. Bejelentette, hogy Lengyelország logisztikailag felkészült a jelenleginél akár ötször több lakos jelentkezését elfogadni beoltásra. Az európai ügyek is kiemelt témaként szerepeltek a megbeszélésen. Morawiecki nyomatékkal szólt annak fontosságáról, hogy hatékonyan működjön az EU belső piaca, amelynek további integrációja szerinte alapvető lenne. Ezzel összefüggésben sürgette a francia piaci korlátozó intézkedések felszámolását. A kétoldalú kapcsolatokra rátérve a megbeszélés élére kívánkozott a lehetséges együttműködés a lengyel atomerőmű program megvalósításában és az ahhoz kapcsolódó beruházásokban. A klímapolitika szintén napirendre került. A lengyel kormányfő elégedetten nyugtázta, hogy Macron osztotta véleményét a lengyel energiaszektor átalakításáról, és megértést tanusított a lengyel bányászat szerepét és helyzetét illetően. Nemzetközi ügyeket érintve nemcsak a belarusz helyzetről, hanem az orosz ellenzéki aktivisták ügyéről is véleményt cseréltek. 

 

 

Az EB 1,1 milliárd euróval támogatja a lengyel vállalatokat

2021. március 15.

 

Az Európai Bizottság  (EB) 1,1 milliárd eurót hagyott jóvá a koronavírus-járvány sújtotta lengyel vállalatok támogatási programjának keretében – jelentették be Brüsszelben. A terv négy intézkedést tartalmaz: 173 millió eurót tesznek hozzáférhetővé az idegenforgalmi kis- és középvállalatok (kkv-k), illetve nagyvállalatok számára, bértámogatásra, 215 millió eurót kkv-k és nagyvállalatok részére, a kiskereskedelemben, vendéglátásban és szórakoztatóiparban, közvetlen segély formájában, 300 millió euróhoz a kiskereskedelmi cégek, éttermek, szórakozóhelyek mikrovállalkozásai és kisvállalatai juthatnak, közvetlen segély formájában, és végül: 400 millió euró értékben a kiskereskedelmi vállalatokat, éttermeket, szórakozóhelyeket üzemtetők mentesülhetnek a társadalombiztosítás befizetési kötelezettség alól – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

Lengyelország megtámadja az EU Bíróságán a jogállamisági mechanizmust

2021. március 11.

 

Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, az uniós költségvetési kifizetéseknek a jogállamisági feltételrendszerhez kötő mechanizmusa miatt. A bejelentésről az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége számolt be. A varsói kormány azzal érvel, hogy a jogállamisági mechanizmus feltételrendszerének nincs jogi alapja az EU szerződésekben, továbbá sértő módon beavatkozik a tagállamok hatáskörébe. Lengyelország cáfolja azt a brüsszeli vádat, hogy megsértették a demokratikus alapelveket és aláásták a bírói függetlenséget. 

 

 

Lengyel, litván, ukrán elnöki tanácsadók találkozója

2021. március 4.

 

Lengyelország, Litvánia és Ukrajna elnöki tanácsadói találkoztak Varsóban, ahol kétnapos megbeszélésük napirendjén a regionális biztonság és a védelmi együttműködés szerepelt. Az IAR, a Polskie Radió hírügynöksége jelentése szerint közös hadgyakorlatokról és a fehéroroszországi feszült helyzetről tárgyaltak. 

 

 

Ziobro: az EU-Bíróság döntése elfogadhatatlan

2021. március 3.

 

Varsó elutasítja az EU-Bíróság állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezéséről. A luxembourgi székhelyű bíróság szerint – melynek állásfoglalását a lengyel legfelsőbb bíróság kérte – sérthetik az uniós jogot a lengyel nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai. Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter a Polskie Radio tudósítása szerint a döntésről kijelentette, hogy az Európai  Bíróság túllépte hatáskörét, és állásfoglalása elfogadhatatlan, mivel semmibe veszi a lengyel jogrendet. Hozzátette: a lengyel alkotmány a legfőbb jogforrás Lengyelország számára és nem az európai jog.

 

 

Érkezik a pénz az EU helyreállítási alapjából

2021. március 3.

 

Lengyelország először 23,9 milliárd euró támogatáshoz jut az EU helyreállítási alapjából, aztán, szükség esetén 34,2 milliárd euró kedvezményes hitelt kaphat, nyilatkozta Waldemar Buda, pénzügy, alapok és regionális politikáért felelős miniszterhelyettes a Rzeczpospolita című napilapnak.

 

 

Lengyel-ukrán elnöki megbeszélés

2021. február 25.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök és ukrán partnere, Volodymyr Zelensky telefonbeszélgetést folytatott a koronavírus-járványról és az energiabiztonságról – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége. Közös infrasturktúra projektekről és kölcsönös látogatásokról is egyeztettek. A tárgyalás után Zelensky tweeter üzenetében azt posztolta, hogy Duda elnökkel „világos állásponton” voltak arról, hogy az Északi Áramlat 2 „nem megengedhető”, mert a földgázvezeték „csapda Európa számára”. Zelensky kifejezte háláját azért is, mert Lengyelország „kezdeményezte 1,2 millió adag AstraZeneca oltóanyag adományozását Ukrajnának”. 

 

 

Blinken: Lengyelország bátor NATO szövetséges

2021. február 24.

 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Lengyelországot bátor NATO szövetségesnek és felbecsülhetetlen partnernek nevezte azt követően, hogy telefonbeszélgetést folytatott Zbigniew Rau külügyminiszterrel – jelentette a PAP hírügynökség. A két ország csúcsdiplomatája a lengyel-amerikai kapcsolatokról, és az európai, illetve a kontinensen kívüli közös munka elképzelésekről egyeztetett, beleértve a biztonságpolitikát, a Három Tenger Kezdeményezést és az Északi Áramlat 2 orosz-német földgázvezeték „ártalmas” voltát.