In order to ensure the highest quality of our services, we use small files called cookies. When using our website, the cookie files are downloaded onto your device. You can change the settings of your browser at any time. In addition, your use of our website is tantamount to your consent to the processing of your personal data provided by electronic means.
Back

Lengyelország és az EU

A V4-ek külügyminiszterei tanácskoztak Łódzban

2021. május 14.

 

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) soros elnökeként Lengyelország volt a házigazdája a külügyminiszterek tanácskozásának Łódzban. „Tárgyaltunk a visegrádi együttműködés fokozásáról a nemzetközi szervezetekben, túl az álláspontok egyeztetésének az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatán. Ismertettem a lengyel javaslatokat a potenciális kezdeményezésekre az ENSZ, az OECD vagy a nemzetközi pénzügyi intézmények fórumain” – idézte Zbigniew Rau külügyminiszter tájékoztatóját a varsói Külügyminisztérium közleménye. A négy ország diplomáciai vezetői véleményt cseréltek a gazdaságdiplomácia és az új technológiák terén az együttműködés erősítéséről, különös hangsúllyal a koronavírus-járványból való kilábalásra.

 

 

Szlovén-lengyel külügyi egyeztetés

2021. május 14.

 

Pawel Jabłoński külügyi államtitkár háromnapos Ljubljanai tárgyalásai során a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak elmélyítéséről folytatott konzultációt Anže Logar szlovén külügyminiszterrel és Stanislav Raščan államtitkárral, továbbá a NATO-ban, a Három Tenger Kezdeményezésben és az Európai Unióban való együttműködésről és az EU Tanácsának júliusban kezdődő szlovén elnökségi prioritásairól egyeztetett – olvasható a varsói Külügyminisztérium közleményében.

 

 

Biden szorosabb kapcsolatot akar közép-európai szövetségeseivel

2021. május 11.

 

Joe Biden szorosabb együttműködést akar Közép-Európával. Az Egyesült Államok elnöke erről azon a virtuális csúcstalálkozón beszélt, amelynek a társelnöke Andrzej Duda köztársasági elnök volt, együtt a házigazda Klaus Iohannis román államfővel. Biden a NATO keleti szárnyát képező országok vezetőivel folytatott eszmecserét – jelentete az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége, ismertetve a Fehér Ház közleményét. Biden „hangsúlyozta elkötelezettségét a szövetség újjáépítésére és a transzatlanti kapcsolatok erősítésére” – áll a közleményben. Az amerikai elnök azon kívánságának is hangot adott, hogy a közép-európai, balti és Fekete-tenger térségi kilenc szövetséges országgal szorosabban együttműködjön a kihívások számos területén, beleértve a globális egészségügyi biztonságot, a klímaváltozást, az energiabiztonságot és a globális gazdasági újjáéledést”. A NATO-nak erősítenie kell

ellenálló képességét és elrettentő szerepét a keleti szárnyon – ezt hansúlyozta Bukarestben Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államfő. Amint arról a Kárpátalja.ma hírportál és az MTI is beszámolt, a román elnök a közös sajtóértekezleten elmondta: a két ország tartós barátságát megalapozó lengyel-román védelmi egyezmény századik évfordulója évében látta vendégül hivatali partnerét, akivel egyebek között a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) keretében tervezett infrastrukturális beruházásoknak akarnak lendületet adni. Iohannis példaként a Rail2Sea elnevezésű, a gdański és konstancai kikötőt összekötő vasútvonal és a Via Carpatia észak-déli közúti folyosó kiépítését említette. Andrzej Duda hivatalos romániai látogatása alkalmával a két ország gazdasági együttműködése mellett a térség biztonságáról, a fehérorosz, illetve az ukrán válságról, az orosz katonai jelenlét erősödéséről is tárgyaltak, és egyeztettek a NATO keleti szárnya tagállamait tömörítő ún. Bukaresti Kilencek (B9) távértekezlet formájában tartandó csúcsértekezletéről. A balti államokat, a visegrádi országokat, valamint Bulgáriát és Romániát tömörítő B9-es regionális NATO-tanácskozásokat Duda és Iohannis kezdeményezte a Krím-félsziget orosz annektálása után, hogy összefogásukkal nyomatékot adjanak az Oroszországgal kapcsolatos aggodalmuknak, és elérjék a NATO keleti szárnyának megerősítését. Duda rámutatott: az a tény, hogy az online regionális csúcson Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, a B9 kezdeményezés elismerését és a NATO összetartását jelzi. A lengyel elnök a bukaresti sajtóértekezleten jelezte: a fehéroroszországi helyzetről is egyeztettek Iohannisszal. „Azt szeretnénk, ha ez az ország a demokrácia felé haladna, ha valóban szuverén országgá válna. Nagyon oda kell figyelnünk, fel kell készülnünk minden veszélyre, és készen kell állnunk, hogy szükség esetén megvédjük Fehéroroszország függetlenségét” – idézték Duda szavait a román hírforrások.

 

 

A román és a lengyel kormány még idén együttes ülést tart

2021. május 10.

 

Klaus Iohannis román államfő arról számolt be, hogy Andrzej Duda köztársasági elnökkel a román-lengyel stratégiai partnerség elmélyítéséről és kibővítéséről tárgyalt, és bejelentette, hogy az év második felében újabb együttes ülést tartanak a két ország kormányai, hogy megállapodjanak a partnerség 2021-2025-re vonatkozó új cselekvési tervéről – jelentette az Agerpres román hírügynökség.

 

 

Morawiecki síkra szállt a COVID vakcína szabadalmához hozzáféréséért

2021. május 7.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök az EU portugáliai, Portóban megtartott csúcsértekezlete előtt bejelentette: síkra száll azért, hogy a COVID 19 vakcínát a leggazdagabb országok – amelyek egyúttal a vakcína szabadalmának tulajdonosai – tegyék mások számára hozzáférhetővé a szabadalmat. Ez szükséges ahhoz, hogy felszámolhassák a járványt világszerte – tette hozzá a PAP híyrügynökség tudósítása szerint.   

 

 

 

Lengyel-észt államfői megbeszélés az energiabiztonságról

2021. május 5.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök észt kollégájával, Kersti Kaljulaiddal Varsóban az energiabiztonság kérdéseiről tárgyalt. Az Északi Áramlat 2 földgázvezeték ügyét, a megújuló energiaforrások és a regionális villamosenergia hálozatok összekapcsolásának lehetőségeit vitatták meg – jelentette a PAP hírügynökség.

 

 

Varsó megszavazta az EU helyreállítási csomagját

2021. május 5.

 

Az euroszkeptikus Lengyelország zöld jelzést ad az EU helyreállítási csomagjának – írta a Bloomberg arról, hogy Varsóban ratifikálták a világjárvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást elősegítő uniós pénzügyi intézkedés tervét. Ezzel okafogyottá váltak azok az aggodalmak, hogy az Európai Unió legnagyobb keleti tagországa megtorpedózhatja a megállapodást – állapítja meg az amerikai pénzügyi hírügynökség.  

 

 

Lengyelorsszág támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz

2021. május 3.

 

Lengyelország támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz – hangsúlyozta Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tarzott közös sajtótájékoztatón. Zelenszkij a lengyel alkotmány – az első demokratikusan elfogadott ilyen dokumentum – születésének 230. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen vett részt, a balti államok elnökeivel együtt. A Kárpátalja.ma hírportál tudósítása szerint a kétoldalú tárgyalásokat követően Duda elmondta: napirenden szerepelt Ukrajna biztonsága, az Oroszország által megszállt Krím-félsziget, valamint a kelet-ukrajnai Donyec és Luhanszk körzetek orosz megszállása, továbbá az orosz csapatok utóbbi időben történt átcsoportosítása az ukrán határokhoz. Duda kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a NATO-csúcson dolgozzanak ki csatlakozási utitervet Úkrajna számára. Hozzátette: nemcsak Lengyelország, hanem térségbeli barátai is támogatják Kijevet a NATO-csatlakozást illetően. Az Euronews hírszolgálat ehhez kapcsolódóan arról számolt be, hogy az érintett országok miniszterelnökei közös feladatuknak tartják, hogy a nyugati országokban is tudatosítsák az Oroszország által jelentett fenyegetést. Duda a találkozón Zelenszkijjel közös nyilatkozatot írt alá Ukrajna európai uniós távlatairól, amely témában Lengyelország szintén változatlanul támogatja Kijevet.    

 

 

Uniós csatlakozása óta Lengyelország 1000 milliárd złotyt kapott Brüsszeltől

2021. április 30.

     

17 évvel ezelőtt, május 1-jén csatlakozott Lengyelország az Európai Unióhoz. Azóta az uniós és nemzeti pénzalapoknak köszönhetően 287 ezer munkahely jött létre és ezermilliárd zloty értékű projekt valósult meg, amiből uniós forrásból 669 milliárd zloty származott – áll a Pénzalapok és Regionális Politika Minisztériuma által készített jelentésben, amelyet a wnp.pl gazdasági hírportál ismertetett. Uniós forrásból minden egyes lakos csaknem 18 ezer złotyt kapot, és Lengyelország területének minden négyzetkilométerére 2,2 millió złoty támogatás jutott.  

 

 

{"register":{"columns":[]}}