Lengyelország Magyarországon

Małopolska megváltoztatja LMBTQ-ellenes határozatát

2021. szeptember 18.

 

 

Małopolska (Kis-Lengyelország) vajdaság több változtatást hajt végre a két éve elfogadott ún. „Anti-LMBT” rendeletein, miután megtartásukról hosszasan, de eredménytelenül próbáltak tárgyalni az Európai Bizottsággal (EC). A krakkói székhelyű vajdaság a változtatások nélkül az uniós támogatásokból két és fél milliárd eurót elveszítene – jelentette az onet hírportál. Júliusban az EC jogi eljárást indított Lengyelország ellen, arra hivatkozva, hogy Varsó nem tett eleget az ún. „LMBTQ-mentes övezetekre” vonatkozó felszólításainak. Ez öt vajdaságot is érint. Erre Lengyelországnak szeptember 15-ig volt ideje reagálni.  

 

 

Lengyelország és a balti államok össze kell fogjanak Oroszországgal szemben

2021. szeptember 17.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a litván partnerével, Ingrida Šimonytėvel tartott közös sajtótájékoztatón Varsóban kijelentette: Lengyelország és a balti államok össze kell fogjanak Oroszország „új-birodalmi késztetésű dezinformációival, propagandájával és kibertámadásaival” szemben, amelyeket Moszkvából és Minszkből indítanak. A találkozóra éppen akkor került sor, amikor megemlékeztek arról, hogy  Szovjetúnió 82 évvel azelőtt rohanta le Lengyelországot. Morawiecki arra is felhívta a figyelmet, hogy újabb destabilizációs próbálkozások várhatók a Lengyelországot és Litvániát Fehéroroszországtól elválasztó határon, tehát hosszú távú konfliktusra kell felkészülni. A PAP hírügynökség szerint a lengyel kormányfő hangsúlyozta: Lengyelország, valamint a balti államok és különösen Litvánia nem lehetnek passzívak ebben a helyzetben.  

 

 

Varsó és Brüsszel jogvitája

2021. szeptember 17.

 

Lengyelország be kell, hogy bizonyítsa, hogy az Európai Unió Bíróságának (CJEU) rendeletét végrehajtja és tájékoztatnia kell Brüsszelt, hogy mikor és hogyan oszlatják fel a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, annak érdekében, hogy a jogállamisággal kapcsolatos viszály Varsó és Brüsszel között véget érjen – idézte a Rzeczpospolita című napilap brüsszeli források véleményét.  

 

 

 

 

Az Európai Parlament állásfoglalása

2021. szeptember 16.

 

Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a lengyel médiaszabadságról és a jogállamiságról szóló állásfoglalást, amely szerint a helyzet mindkét területen folyamatosan romlim – tudósított az MTI. A képviselők a dokumentumban „a lehető leghatározottabban” bírálják a varsói parlament alsóháza (Szejm) által elfogadott médiatörvény-tervezetet. Ezt „a kritikus tartalmak elhallgattatását és a médiapluralizmus elleni közvetlen támadást” célzó kísérletnek minősítik, ami az uniós és a nemzetközi jogot egyaránt sérti. Lengyelországnak – akárcsak más tagállamoknak is – joga van ahhoz, hogy meghozza a médiapiacára vonatkozó szabályokat, mondta a szerda esti vitában Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Strasbourgban.  

 

 

Európa Tanács: Varsónak meg kell változtatnia a nemi erőszak jogi definícióját

2021. szeptember 16.

 

Lengyelországnak meg kell változtatnia a nemi erőszak jogi definícióját annak érdekében, hogy erőteljesebben felléphessen a nőket ért támadásokkal szemben – olvasható az Európa Tanács nők elleni erőszakkal és családon belüli erőszakkal szembeni fellépéssel foglalkozó szakértői csoportjának (GREVIO) jelentésében, amelyet az MTI szemlézett. Az ügyészek kivétel nélkül úgy döntenek, hogy nem emelnek vádat olyan esetekben, amikor a szexuális aktus ugyan vitathatatlan, de a beleegyezés nem – áll a jelentésben. A GREVIO ugyanakkor elismerését fejezi ki, hogy a lengyel vezetés nemrégiben sürgősségi kitiltási végzéseket vezetett be, amelyek lehetővé teszik a bűnüldöző szervek számára, hogy ideiglenesen kilakoltassák a családon belüli erőszaktevőt.

 

 

Lengyelország nem lép ki az EU-ból

2021. szeptember 16.

 

„Mi több mint ezer éve európai állam vagyunk. Kizárjuk a Polexit lehetőségét, mert kontinensünk realitása az Európai Unió” – jelentette ki Anita Czerwinska, a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzó párt szóvivője, akit a The Warsaw Voice multimédia platform idézett. Czerwinska azt is hangsúlyozta, hogy párthatározatban tették egyértelművé: „Lengyelország jövőjét egyhangúan az Európai Unióhoz kötjük, ami nem jelenti azt, hogy a tagállamok szuverenitását korlátozó folyamatot el kell fogadnunk.” A határozatot a párt azért hozta, mert a párt egyes prominens politikusai újabban lebegtették a Polexit lehetőségét. Jarosław Kaczynski, a PiS elnöke korábban „ellenzéki propagandakitalálásnak” nevezte a kilépési szándékról szóló híreket. A tervek szerint szeptember 22-én dönt az Alkotmánybíróság arról, hogy elutasítja-e az uniós jog felsőbbségét a hazai fölött. Az erre vonatkozó kérdést Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyújtotta be.        

 

 

 

 

Brüsszel elveszti a türelmét?

2021. szeptember 14.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EC) elnöke jelentések szerint elveszíti a türelmét a jogállamiság kérdésében Lengyelországgal folytatott vitában – írta a Rzeczpospolita című napilap. Az EC valószínűleg használni akarja azt az új mechanizmust, amely összekötné az uniós pénzforrások kifizetését a jogállamiság érvényesülésével 2021 végéig – írja a lap.  

 

 

Merkel utolsó kancellári látogatása Varsóban

2021. szeptember 13.

 

Angela Merkel német kancellárként utolsó alkalommal tett hivatalos látogatást Varsóba, ahol Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a lengyel kormányfő köszönetet mondott a kancellárnak „az országaik közötti értékes együttműködési időszakért, ami teljes gazdasági sikert, gyors növekedésű kétoldalú kereskedelmet, tudományos eredmények kölcsönös cseréjét és az európai kapcsolatok erősödését eredményezte”. A nemzetközi biztonságról és a klímaváltozásról, valamint az Északi Áramlat 2 földgázvezetékről is tárgyaltak. Morawiecki továbbá rámutatott arra is, hogy a migráció kérdésének megítélésében a két ország közötti különbség a 2015-ös válság idején volt jellemző, de most mindkét fél hangsúlyozza határai védelmének szükségességét.  

 

 

Andrzej Duda: minden lehetséges eszközzel megvédik a határokat

2021. szeptember 9.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Budapesten. Az államfőt Áder János köztársasági elnök fogadta. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatóról beszámoló MTI szerint Duda kijelentette: Lengyelország nagyon komolyan veszi az európai uniós és schengeni határ őrzésének feladatát. Elmondta, hogy Fehéroroszország „kitolja” a lengyel oldalra a migránsokat, emellett a fehérorosz határ mentén orosz és belarusz katonák részvételével hadgyakorlatot tartanak. Ezért úgy döntöttek, hogy három kilométeres sávban szükségállapotot hírdetnek. Hangsúlyozta, hogy minden lehetséges eszközzel megvédik a határokat.  A lengyel államfő tájékoztatta Áder Jánost a Via Carpatia lengyelországi munkálatairól is. Mint mondta, a lengyelországi szakasz  az északi, a lengyel-litván és a déli, lengyel-szlovák határt köti össze, mintegy 530 kilométer hosszan. A beruházást a tervek szerint valósítják meg. Duda szerint a Via Carpatia nemcsak a visegrádi együttműködésnek, de a Három Tenger Kezdeményezésnek is része, egy olyan út, ami összeköti a Balti-tenger partját a Fekete-tengerrel, és továbbhalad Görögország felé. Tehát a Via Carpatia kulcsfontosságú Európa számára. A lengyel elnök nagy megelégedéssel fogadta Áder János tájékoztatását arról, hogy idén elkészül a magyarországi szakasz.

 

 

 

 

Kaleta: Lengyelország agressziónak tekinti az EU-s szankciókat

2021. szeptember 7.

 

Sebastian Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes agressziónak minősítette, hogy az Európai Bizottság (EC) pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól (CJEU), a bírói kamara miatt indított eljárásban, jelentette az MTI. Az uniós bírói testület júliusban elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, az EC pedig szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet. Jarosław Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke ezt követően jelezte: nem ismeri el az Európai Bíróság rendeletét, mégis a fegyelmi kamara létrehozásának felfüggesztéséről döntött. Ennek ellenére az EU-s testület úgy ítélte meg, hogy a varsói kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a döntés végrehajtására. Kaleda szerint az EC illegálisan blokkolja Lengyelország hozzáférését az uniós pénzalapokhoz, és szaknkciókat követel Lengyelországgal szemben. „Ezt agressziónak hívják” – írta twitter-bejegyzésében Sebastian Kaleta.

 

 

Varsó: nincs döntés az uniós jog elsőbbségéről

2021. augusztus 31.

 

Megint elnapolta az Alkotmánybíróság az eljárást arról a kérdésről, hogy bizonyos ügyekben az ország alaptörvénye vagy az európai uniós jog élvez-e elsőbbséget – jelentették be Varsóban. Az Euronews beszámolója szerint a testület szeptember 22-re napolta el a meghallgatást. Mateusz Morawiecki miniszterelnök az Európai Bíróság egyik döntése kapcsán márciusban állásfoglalásra kérte az Alkotmánybíróságot a nemzeti és a közösségi jog közötti hierarchiára vonatkozóan. Az eljárás júliusban kezdődött meg az Alkotmánybíróságon, de augusztusra halasztották.

 

 

Emberjogi rendelet a migránsok lengyel ellátásáról

2021. augusztus 27.

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) rendeletében arra kötelezte Lengyelországot, hogy élelmiszerrel, vízzel, ruhaneművel, orvossággal lássa el a lengyel-fehérorosz határon tartózkodó migránsokat, és lehetőleg menedéket nyújtsanak nekik. Azt azonban nem írja elő, hogy nyissák meg a határokat – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Lengyelország abban bízik, hogy az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ segítenek majd a migránsválság megoldásában – közölte a lap, a kormány meg nem nevezett képviselőjére hivatkozva.

 

 

Duda támogatja Moldova uniós törekvéseit

2021. augusztus 27.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök kétnapos látogatást tett Chișinăuban, Moldova fővárosában, ahol közös sajtótájékoztatót tartott vendéglátó partnerével, Maia Sandu államfővel. Duda ismételten megerősítette, hogy támogatja Moldova európai uniós csatlakozási törekvéseit. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a lengyel államfő kijelentette: Lengyelország kész megosztani tapasztalatait Moldovával „egy őszinte állam” építésére vonatkozóan és „a korrupció elleni küzdelemben valamint az állami intézmények kialakításában”, beleértve azokat, amelyek a gazdaságért felelnek. Hozzátette: örömmel tölti el, hogy Moldova „a teljes szuverenitás, demokrácia és Európa felé kíván haladni”.  

 

 

Lengyelország és Magyarország szerepe Európa jövője alakításában

2021. augusztus 23.

 

Mind Lengyelország, mind Magyarország tisztában van az Európa előtt álló kihívások súlyával, és jelentős szerepet akarnak betölteni Európa jövőjének alakításában – hangsúlyozta Andrzej Duda köztársasági elnök abban a levélben, amelyet a 4. lengyel-magyar nyári egyetem résztvevőihez intézett – jelentette az MTI. A délkelet-lengyelországi Krasiczyn kastélyában tartott rendezvénysorozat megnyitóján felolvasott levélben Duda aláhúzta: kevés példa akad két nemzet olyan együttműködésére, mint amilyen a lengyel-magyar barátságra jellemző. Kiemelte a regionális együttműködés szerepét is az európai változásokban, és meggyőződését fejezte ki, hogy „közeledik Közép- és Kelet-Európa jelentőségének időszaka”.  

 

 

Lengyelország kerítést épít a belarusz határra

2021. augusztus 23.

 

Lengyelország két és fél méter magas kerítést épít Belarusszal közös határára – jelentette be Mariusz Blaszczak védelmi miniszter. Az Index beszámolója szerint a tárcavezető arról is tájékoztatott twitter-bejegyzésében, hogy emellett több katona fogja segíteni a határőrség munkáját. A Reuters tudósítása szerint Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta: Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök „kezére játszik”, ha több illegális bevándorlót engednek be Lengyelország területére. Ők nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók, akiket a belarusz kormány hozott ide – fogalmazott Przydacz.  

 

 

Duda a Krím militarizálására hívta fel a figyelmet

2021. augusztus 23.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök a Krím militarizálására és az ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet a Krími Platform elnevezésű nemzetközi rendezvénysorozat megnyitó csúcsértekezletén, Kijevben. A Kárpátalja.ma hírportál tudósítása szerint Duda kijelentette: „Bízom abban, hogy a ma meghozandó döntések segítenek meggyőzni a nemzetközi közösséget: küzdeni kell az annektálás következményei ellen.” Hangsúlyozta, hogy Lengyelország aktív résztvevője lesz a Krími Platformnak.