Lengyelország és az EU

Orbán: Boszorkányüldözés folyik Lengyelország ellen

2021. október 21.

Boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, ki fogunk állni a lengyelek mellett – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön – jelentette az MTI. Hangsúlyozta: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója sincs az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.

Morawiecki: Lengyelország az EU lojális partnere marad

2021. október 18-20.

A jogállam lengyelországi helyzetéről rendezett, több mint három órás vitát az Európai Parlament (EP) Strasbourgban. Erre a lengyel alkotmánybíróság azon döntését követően került sor, melyben a taláros testület kimondta: a nemzeti jog felülírhatja az uniós szabályokat. Az Európai Bizottság (EC) elnöke szerint a lengyel alkotmánybíróság friss döntése „megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait, és közvetlen kihívást jelent az európai jogrend egységére” – idézte a Népszava tudósítója Ursula von der Leyent. Az EP üléséről beszámoló Euronews hírportál tudósítása szerint az EC elnöke hangsúlyozta: „A jogállamiság összetartja uniónkat, ez fontos az alapvető értékek, a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az emberi jogok szempontjából”. Az elnök felsorolta, hogy milyen eszközök állnak az EC rendelkezésére a jogállamiság védelmében: pénzbírságot szabhatnak ki, felfüggeszthetik a szavazati jogot és befagyaszthatják az uniós forrásokat. Ezekről a szankciókról azonban az unió idáig nem döntött.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a tervezettnél jóval hosszabb felszólalásában kettős mércével, diszkriminációval vádolta az uniós intézményeket, amelyek szerinte indokolatlanul támadják Lengyelországot. „Elfogadhatatlan a pénzügyi büntetésről beszélni. Elutasítjuk a fenyegetéseket, nem lehet zsarolni Lengyelországot!” – mondta. A varsói korményfő szerint az EU intézményei törvénytelenül igyekeznek kiterjeszteni a hatáskörüket, és korlátozni a nemzeti szuverenitást, aminek az alkotmánybírósági ítélet most gátat szabott. „Az uniós jog elsőbbséget élvez a lengyel törvényekkel szemben, de a lengyel alkotménnyal szemben nem” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Lengyelország legfőbb jogforrása az alkotmány, amely mindenek fölött áll”.

Morawiecki – az eseményről szintén beszámoló Polskie Radio tudósítása szerint – arra is rámutatott, hogy „a lengyelek 88 százaléka egyértelműen kijelentette: Lengyelország az EU tagja marad” (…) „kormányom és a mögötte álló varsói parlament többsége ehhez az EU-párti többséghez tartozik Lengyelországban”. (A miniszterelnök a Dziennik Gazeta Prawna című napilap és az RMF FM rádió szeptember 14-én közzétett felmérésére utalt, amely szerint a megkérdezett lengyelek 88 százaléka azt a vágyát fejezte ki, hogy Lengyelország az EU tagja marad. Csupán a válaszolók 7 százaléka akarta elhagyni az uniót – a szerk.)

A strasbourgi vitát megelőzően Morawiecki levélben fordult az uniós tagországok állam- és kormányfőihez. Üzenetében – amelyet a Poland in English hírportál is ismertetett – hangsúlyozta: „Lengyelország az Európai Unió lojális tagja marad, az unió jövőjét azonban fenyegeti egy veszélyes jelenség, az EU fokozatos átalakítása egy olyan szervezetté, amely megszünne szabad, egyenlő és szuverén tagállamok szövetsége lenni”. A kormányfő levelében leszögezte: Az unió az összes tagállam által létrehozott alapszerződésekre épül. A tagállamok „számos hatáskört a közös intézményekre ruháztak át és az élet sok területét együtt szabályozzák, az európai jog eszközeivel”. Lengyelország betartja az uniós jogot, és elismeri ennek elsőbbségét „az alapaszerződésből eredő közös kötelezettségekkel összhangban”. Morawiecki azonban levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak ugyanolyan jogosultságai vannak, mint más EU-tagállamok taláros testületeinek, és az általuk hozott ítéletek lényege ugyanaz: „az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti jog felett, ez az elsőbbség széles körű, de

Lengyelország az EU tagja marad” (…) „kormányom és a mögötte álló varsói parlament többsége ehhez az EU-párti többséghez tartozik Lengyelországban”. (A miniszterelnök a Dziennik Gazeta Prawna című napilap és az RMF FM rádió szeptember 14-én közzétett felmérésére utalt, amely szerint a megkérdezett lengyelek 88 százaléka azt a vágyát fejezte ki, hogy Lengyelország az EU tagja marad. Csupán a válaszolók 7 százaléka akarta elhagyni az uniót – a szerk.)

Seehofer: „nagyon erős kezdeményezések” a migráció elleni védekezésben

2021. október 17-20.

Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a közös járőrözés megerősítését javasolta a lengyel-német határon, lengyel partnerének, Mariusz Kaminskinek írott levelében – jelentette az AFP-t megjelölve forrásként a Mandiner hírportál. Seehofer a menekültek számának növekedésére hivatkozott, egyúttal elismerően szólt azokról a „nagyon erős kezdeményezésekről”, amelyekkel Lengyelország igyekszik megállítani az újonnan érkező migránsok áradatát. Varsó megkétszerezte a katonai jelenlétet a lengyel-fehérorosz határ mentén. Mintegy 6000 katona teljesít szolgálatot a térségben – jelentette a Reuters hírügynökség. Három napja pedig a Parlament Alsóháza (Szejm) jóváhagyta a rendkívüli állapot bevezetését két kelet-lengyelországi vajdaság határövezetében, a belarusz határ térségében, az egyre fokozódó migráció és a közelgő orosz hadgyakorlat miatt. A rendkívüli állapot értelmében 30 napig az érintett három kilométer széles határmenti sávban felfüggesztik a gyülekezési jogot és a tömegrendezvényeket, továbbá korlátozzák az emberek mozgásszabadságát – írta a ma.hu. Lengyelország és az Európai Unió is azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy kifejezetten bátorítja a bevándorlókat, hogy illegálisan lépjék át a lengyel határt. Varsó szerint Minszk ezzel próbál nyomást gyakorolni az EU-ra a Belarusszal szembeni szankciók miatt. Egy hete a Szejm 1,6 milliárd złotyt szavazott meg a lengyel-belarusz közös határ megerősítésére „az illegális bevándorlás megfékezése érdekében”.

A jogállamiság megítélésétől függ az uniós pénz

2021. október 13.

Az Európai Bizottság megakadályozhatja az unió költségvetési keretéből 105 milliárd és a nemzeti helyreállítási uniós alapból 36 milliárd euró kifizetését, a lengyelországi jogállamiság helyzetére hivatkozva – írta a Rzeczpospolita és a Dziennik Gazeta Prawna című napilap is.

A legtöbb letelepedési engedélyt Lengyelország adta ki unión kívülieknek

2021. október 12.

Immár négy éve folyamatosan Lengyelország adta ki évente a legtöbb első letelepedési engedélyt az unión kívülről érkezőknek az Európai Unióban, olvasható a Notes from Poland hírportálon, amely az Eurostat, az unió statisztikai szolgálatának adatait ismertette. 2020-ban csaknem 600 ezer ilyen engedélyt adtak ki a lengyel hatóságok. 82 százaléka az engedélyeknek ukrán kérvényezőhöz jutott, 8,5 százalék belarusz, 2 százalék orosz és 0,8 százalék georgiai bevándorló emigránshoz került. Összehasonlításul: a második legnagyobb engedély kiadó Németország volt tavaly – 311 ezerrel.

Az uniós jog nem állhat a lengyel alkotmány fölött

2021. október 8.

Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal, és az uniós tagságból nem következik az, hogy az Európai Unió Bíróságának (CJEU) döntései kötelező érvényűek a tagállamokra nézve – így foglalt állást a varsói alkotmánybíróság. Erről minden lengyel lap beszámolt. A taláros testület szerint ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára – írta a Telex hírportál. Jarosław Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke az ítéletről azt mondta, hogy az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes. Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe Kaczynski szerint „az EU-nak nincs beleszólása” – jelentette a PAP hírügynökség.

Belarusz államilag szponzorált embercsempészetet folytat

2021. október 5.

Államilag szpnzorált embercsempészetet folytat a belarusz kormány, amelynek következtében idén mintegy 7000, főként szíriai, iraki, kameruni és kongói illegális migráns lépett az Európai Unió területére – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. A Poland in English hírportál tudósítása szerint a fehérorosz-lengyel-litván-lett helyzetről szóló EP jelentés ismertetésekor a biztos elmondta, hogy a minszki vezetés politikai célok elérésére használja a migránsokat annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az unióra a fehérorosz kormány ellen bevezetett személyi és gazdasági szankciók miatt.

A Frontex is beszáll?

2021. október 1.

Az Európai Unió jóváhagyta Lengyelországnak a lengyel-belarusz határ védelmére vonatkozó terveit, amelyek megbeszélésekor ugyanakkor Brüsszel nagyobb átláthatóságot kért Varsótól – írta a Rzeczpospolita című napilap, azt követően, hogy Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos tárgyalt a lengyel illetékesekkel. A biztos továbbá bátorította a lengyel hatóságokat, hogy kérjék a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) segítségét a határvédelemben. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap arról írt, hogy brüsszeli források szerint a Frontex mérlegelheti a helyszíni együttműködést.