Lengyelország és az EU
Morawiecki körutazásba kezdett, hogy tárgyaljon a bonyolult geopolitikai helyzetről
2021. november 20-21.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök vasárnap Észtországban és Litvániában találkozott Kaja Kallas észt és Ingrida Simonyte litván partnerével, hogy a NATO keleti határán immár egy hónapja tartó migrációs válságról tárgyaljon. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Morawiecki az Oroszország által irányított hibrid támadás lengyel tapasztalatait ismertette. A Deutsche Welle beszámolója szerint a lengyel kormányfő figyelmeztetett: a fehéroroszországi válság a hidegháború óta a legsúlyosabb lépés az Európai Unió destabilizálására. Elítélte Belarusz kísérletét arra, hogy a migránsokat az EU elleni fegyverként használja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország ismét fokozza katonai jelenlétét Ukrajna határának közelében. A lengyel kormányfő még vasárnap tovább utazott Lettországba. A balti államok felkeresése az első állomása Morawiecki tervezett további utazásainak, amelyekre a közeljövőben kerül sor. A több mint egy tucat európai országba a miniszterelnök azért utazik, hogy kollégáival megtárgyalják a szervezett migrációs akciók következtében a lengyel-belarusz határon kialakult válság okozta bonyolult geopolitikai helyzetet – jelentette be az utazás megkezdése előtti sajtótájékoztatóján Piotr Müller kormányszóvivő. „Le kell vonjuk a következtetéseket Oroszország akcióiból” – Grúziában, Kelet-Ukrajnában, a Krímben, továbbá az újabb, energiával való zsarolásból, azaz az Északi Áramlat 2 földgázvezeték potenciális üzembe helyezéséből”, mondta. Hozzáfűzte: „Szükség van minden szolidaritási akcióra, amelyet az Európai Unió és az európai országok felvállalnak. Ezért döntött a miniszterelnök arról, hogy számos európai országot felkeres”.
Az EU-nak anyagilag is támogatnia kell a lengyel határkerítés építését
2021. november 21.
Egy friss kutatás szerint a lengyel közvélemény nagy része támogatja a határkerítést, és a megkérdezettek háromnegyede szerint az Európai Unió is pénzt kell, hogy adjon a lengyel-fehérorosz határon épülő kerítés költségeinek fedezésére. A Social Changes intézet készítette a felmérést, a wPolityce hírportál megbízásából – számolt be a Vasárnap.hu a V4NA hírügynökség jelentése alapján. A tanulmány arra is rámutat, hogy a válaszadók háromnegyede úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak részben vagy egészében finanszíroznia kell a határkerítés megépítését, ami az egész EU-t védi az illegális migrációtól.
Duda: az EU és a NATO kiáll Lengyelország mellett
2021. november 19.
Andrzej Duda köztársasági elnök pénteken köszönetet mondott a NATO-nak és az Európai Uniónak azért a támogatásért, amelyet a jelenleg folyó migrációs válság közepette tanusítanak, és reményét fejezte ki, hogy Belarusz „hamarosan beszünteti hibrid támadását” a lengyel határon. Duda erről az észak-macedóniai fővárosban, Szkopjében nyilatkozott, ahol a balkáni ország vezetőivel találkozott – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége. A megbeszéléseit követő közös sajtótájékoztatón Duda elmondta, hogy a közelmúltban tárgyalt Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel és Gitanas Nausėda litván államfővel. „Elégedett és hálás” a NATO vezetőjének egyértelmű kiállásáért a lengyel-belarusz határon kialakult válsággal kapcsolatban – mondta. Hangsúlyozta: Lengyelország az Európai Unió és a NATO külső határa ellen a fehérorosz rezsim által intézett hibrid támadásával kell, hogy szembenézzen. „Reméljük, hogy az európai közösség és a NATO támogatásának köszönhetően a belarusz hatóságok hamarosan beszüntetik a hibrid támadást a lengyel határon” – tette hozzá a lengyel államfő.
Eltérőek a vélemények az uniós és a nemzeti jog viszonyáról
2021. november 19.
Eltérő vélemények hangzottak el az uniós és a nemzeti jog viszonyáról a jogérvényesülésért felelős uniós biztos, Didier Reynders kétnapos varsói látogatása során. Reynders az EU Bíróságának (CJEU), Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ugyanakkor a lengyel Alkotmánybíróságnak a döntéshozatalát nevezte mérvadónak az MTI tudósítása szerint. Az Európai Bizottság (EC) őre az alapszerződéseknek, ezek pedig arról szólnak, hogy a CJEU kizárólagos hatáskörébe tartozik az uniós jog értelmezése, tehát az uniós jog elsőbbséget élvez, valamint arról, hogy a CJEU által hozott ítéletek kötelező erejűek – hangoztatta Reynders a látogatást összegző sajtóértekezletén. A lengyel tárcavezető ugyanott elmondta: volt, amiben a biztossal egyetértettek egymással, a fő nézeteltérések viszont a jogállamiság és az egyenlőség témáit illették. „Szerintünk a jogállamiság nem létezik egyenlőség nélkül, az (uniós) tagállamokkal való egyenlő bánásmód nélkül, beleértve az igazságügyi reformok megítélését is” – magyarázta. A másik véleménykülönbség tárgyaként a miniszter a CJEU és a lengyel Alkotmánybíróság viszonyát jelölte meg. Utalt a varsói törvényszéknek az utóbbi években a lengyel alaptörvény elsőbbségét kimondó döntéseire, megerősítette Varsónak azt az álláspontját, miszerint az európai és a lengyel jogi értelmezések konfliktusa esetén a lengyel Alkotmánybíróságé a végső szó.
Lengyel-német konzultáció a lengyel-belarusz határon kialakult válságról
2021. november 19.
Varsóban tárgyalt Mariusz Kamiński belügyminiszter német kollégájával, Horst Seehoferrel az EU (és Lengyelország) keleti határán kialakult migráns válságról. Közös sajtótájékoztatójukon Kamiński elmondta: „A két ország arra törekszik, hogy Lengyelország keleti határa stabil és biztonságos legyen. Ez szolgálja az Európai Unió érdekeit és védi Lengyelország szuverenitását” – idézte a lengyel tárcavezetőt az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége. A miniszter hozzátette: Lengyelország nem fogja engedni, hogy illegális migráns útvonalat hozzanak létre Kelet-Európából, „amelyet cinikusan, politikai okokból akarnak létesíteni, hogy destabilizálják nemcsak Lengyelországot és Litvániát, hanem az egész Európai Uniót”. Seehofer hangsúlyozta, hogy Németország kiáll Lengyelország mellett a „politikai és migrációs válság” közepette, amelyet alattomosan gerjesztett Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető rezsimje és „minden bizonnyal Oroszország is támogatott”.
Morawiecki: milliók jöhetnek, ha a határellenőrzés laza marad
2021. november 17-18.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a német Bild című bulvárlapnak nyilatkozva figyelmeztetett: ha laza marad a határvédelmi politika, migránsok „milliói” érkezhetnek Európába. A lengyel kormányfő nem zárta ki a háborús veszély lehetőségét sem, a lengyel-belarusz határon kialakult helyzetet minősítve. Egy nappal korábban a Parlament Alsóháza (Szejm) megszavazta a határőrizeti törvény módosítását. A tervezet az MTI jelentése szerint lehetővé tenné belépési tilalom elrendelését a lengyel-fehérorosz határ menti, jelenleg rendkívüli állapot hatálya alá eső térségben és szabályozná az onnan eddig kitiltott újságírók munkáját is. A tervezet a Szenátus elé kerül. A tervezet célja az előterjesztők szerint az, hogy az állam vagy a közbiztonság veszélyeztetése esetén biztosítsák a határőrség munkájának hatékonyságát. A lengyel-fehérorosz határ menti térségben november 30-án véget ér a migrációs nyomás miatt szeptember elejétől érvényes rendkívüli állapot, amely a lengyel jog szerint nem hosszabbítható tovább.
Elmarasztalta Lengyelországot az Európai Bíróság
2021. november 16.
Az uniós joggal ellentétes a Lengyelországban hatályos szabályozás, amely szerint az igazságügyi miniszter bírákat rendelhet ki a magasabb szintű büntetőbíróságokhoz, és ezt a kirendelést az igazságügyi miniszter, aki egyúttal a legfőbb ügyész is, bármikor indokolás nélkül megszüntetheti – állapította meg a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság (CJEU). Az ügy előzménye – írta az MTI –, hogy a varsói regionális bíróság iránymutatást kért az uniós bíróságtól abban a kérdésben, hogy a büntetőügyek elbírálására hivatott ítélkező testületek összetétele összeegyeztethető-e az uniós joggal, tekintettel arra, hogy ezekben az igazságügyi miniszter által kirendelt bíró is jelen van. E tekintetben a CJEU hangsúlyozta: bár az igazságügyi miniszter a bírákat csak a hozzájárulásukkal rendelheti ki, számos olyan körülmény áll fenn, amely lehetővé teszi számára, hogy e bírákat befolyásolja, és kétségeket ébreszthet a függetlenségükkel kapcsolatban. A lengyel alkotmánybíróság egyébként nemrégiben olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.
Az Európai Parlament a lengyel helyreállítási alap elutasítását követeli
2021. november 16.
Lengyelország hátbatámadásának és politikai zsarolásnak nevezte Gál Kinga azt, hogy az Európai Parlament (EP) öt frakciója közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot a lengyel helyreállítási terv elutasítására. A HírTV kérdésére a Fidesz EP-képviselője úgy fogalmazott: a kezdeményezés, amelyet többek között a Néppárt is aláírt, minden szolidaritást nélkülöz az Európa Unió keleti határait védő Lengyelországgal.
Szijjártó: a V4-ek készek segíteni Lengyelországnak
2021. november 15.
Készen állnak a visegrádi országok (V4-ek) arra, hogy ha a lengyeleknek szükségük van valamire, akkor haladéktalanul a segítségükre siessenek – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, miután a V4-ek többi külügyminiszterével tárgyalt Brüsszelben. A téma – a magyar diplomácia vezetőjének megfogalmazása szerint – „a lengyel barátainkra háruló migrációs nyomás volt”, akiknek egyúttal kifejeztük köszönetünket és nagyrabecsülésünket, amiért „hősiesen védik az EU külső határát és ezzel minket is” – idézte Szijjártót a Magyar Hang.
Morawiecki NATO-beavatkozást sürget
2021. november 14.
Lengyelország és Fehéroroszország határán több ezer ember zsúfolódott össze, a két ország határőrsége se be se vissza nem engedi őket. A nagy hideg miatt egyre több a halott, a diplomáciai feszültség fokozódik, és Oroszország szerepe sejlik fel a háttérben – írja a hvg.hu portál. A NATO-nak „konkrét lépéseket” kell tennie a fehérorosz határon kialakult menekültválság megoldására – jelentette ki a Reuters beszámolója szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök. Kilátásba helyezte, hogy Lengyelország, Lettország és Litvánia a Szövetség szerződésének 4. cikke szerinti konzultációt kezdeményez. Ezt bármely NATO-tag megteheti, ha úgy véli, hogy területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélyben van. Morawiecki szerint immár nem elég, ha nyilvánosan hangot adnak aggodalmaiknak. Elköteleződésre van szükség a NATO részéről.
NATO: Lengyelország hibrid támadás alatt áll
2021. november 10-12.
A NATO határozottan elítéli a kialakult migrációs válságot, amelyet Fehéroroszország okozott a lengyel, lett és litván határon politikai céllal indított hibrid támadásai részeként – olvasható a NATO sajtóközleményében, amelyet az MTI ismertetett. A fehérorosz vezetés kíméletlen cselekedetei kiszolgáltatott emberek életét veszélyeztetik, a NATO-szövetségesek felszólítják Fehéroroszországot, hogy hagyjon fel ezekkel a támadásokkal, tartsa tiszteletben az emberi és az alapvető szabadságjogokat, valamint a nemzetközi jogot – áll a közleményben.
Menekültválság: szankciók kellenek
2021. november 10-12.
Az Európai Unió szankciókat javasol Belarusszal szemben. Erről folynak a tárgyalások a tagállamok között, jelentette be közös sajtótájékoztatójukon Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, azt követően, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel tárgyalt Varsóban – közölte a The Warsaw Voice multimédia platform. Michel szolidaritását fejezte ki a lengyel kormánynak, támadásként jellemezve a belarusz határon történteket. Rámutatott: „Egy brutális, hibrid és méltatlan támadással állunk szemben”. Morawiecki élesebben fogalmazott: „Az állami terrorizmus megnyilvánulásával állunk szemben. Ez Lukasenka csendes bosszúja, amiért Lengyelország és az EU támogatta a demokratikus választásokat és az embereket Belaruszban tavaly augusztusban” – mondta. Kilátásba helyezte, hogy Lengyelország új szankciókra tesz javaslatot a következő uniós csúcstalálkozón.
Évtizedek óta a legnagyobb támadás
2021. november 10.
Lengyelország meg kell hogy erősítse biztonságát a következő hetekben, hónapokban, években, tekintettel a jelenlegi menekültválságra, amelyet Fehéroroszország irányít – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Parlament Alsóházának (Szejm) ülésén, amelyről a The Warsaw Voice multimédia platform számolt be. A kormányfő szerint a migránsválság évtizedek óta a legnagyobb támadás, ami az országot érte. Lengyelország megkezdte 12 ezer katona telepítését a válságövezetbe, a határra.
Veszélyben az uniós pénzek
2021. november 10.
Lengyelország az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetéséből járó pénzekhez csak késve juthat hozzá, amennyiben nem nyújt biztosítékot az Európai Bizottságnak arra, hogy nem diszkriminálja az LMBTQ projekteket – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Számos önkormányzati hatóság attól tart, hogy az uniós pénzekért a pályázatokat 2023 előtt nem írják ki.
A lengyelek 30 százalékkal többet keresnek az uniós tagságnak köszönhetően
2021. november 10.
Egy lengyel dolgozó átlagosan havonta 1400 złotyval többet keres, mint amennyi akkor lenne a jövedelme, ha Lengyelország nem csatlakozott volna az Európai Unióhoz 2004-ben. Ezt mutatja ki a lengyel Robert Schuman Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány közös tanulmánya, amely szerint az uniós tagság nélkül 25-30 százalékkal kevesebb lenne a lengyelek adózás előtti fizetése – jelentette az elemzést ismertető Polskie Radio.
Lezárták Lengyelország fehéroroszországi határátkelőjét
2021. november 9.
Lezárták a lengyel-belarusz határ kuznicai határátkelőjét egy nappal azt követően, hogy többezer menekült érkezett a térségbe, hogy bejusson az EU-ba – írta tudósításában a Deutsche Welle. A német hírportál beszámolt arról, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök a határtérségben bekövetkezett incidenst hibrid támadásnak minősítette, amelyet Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök rezsimje irányított. A lengyel Parlament rendkívüli ülésén a miniszterelnök rámutatott: Lukasenka fő szövetségese Vlagyimir Putyin, „a támadás kitervelője”. A Polskie Radio idézte Morawiecki twitter bejegyzését, amelyben a kormányfő azt írta, hogy „a lengyel határ lezárása nemzeti érdek, de ma a tét az egész EU stabilitása és biztonsága”. A Die Welt című német lap kommentárja szerint Lengyelország szivességet tesz az Európai Uniónak azzal, hogy lezárja fehéroroszországi határát. A Politico hírportál helyzetelemzése megállapítja, hogy Varsó lépése erős támogatást kapott még azoktól az országoktól és intézményektől is, amelyeknek normális körülmények között konfliktusaik vannak a lengyel kormánnyal, mint például Hollandia, Németország, az Európai Bizottság.
Folytatódik az igazságügyi reform
2021. november 4.
A kormány a tervezett igazságügyi reform keretében a Legfelsőbb Bíróság működésének átvizsgálására készül és Brüsszel kívánságának megfelelően megszünteti a fegyelmi kamarát, írta a Rzeczpospolita című napilap.
100 km-nél is hosszabb falat építenek a fehérorosz határon
2021. október 30.
A Parlament jóváhagyta egy fal építését a fehérorosz határon, válaszul a főként Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók fokozott nyomására. A hatályba lépéshez Andrzej Duda köztársasági elnök aláírása szükséges. Ő már bejelentette, hogy ezt a következő napokban megteszi. Az EU külső határán egy több mint 100 kilométer hosszú fal építése előre láthatóan 353 millió euróba kerül – jelentette az AFP francia hírügynökség.
Pénzbüntetés a fegyelmi kamara miatt
2021. október 29.
Napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki az Európai Unió Bírósága (CJEU) Lengyelországra, mivel a varsói kormány a CJEU rendelkezésével szemben menve nem függesztette fel a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának működését – jelentette az MTI. A lengyel Alkotmánybíróság nemrégiben olyan döntést hozott, amelyben kimondta a nemzeti alkotmány elsőbbségét az uniós joggal szemben azokon a területeken, amelyeken az utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre, valamint azt, hogy az Európai Unióra átruházott hatáskörök csak az alaptörvénynél alacsonyabb jogszabályokra vonatkoznak.
Varsó üzent Brüsszelnek: a zsarolás nem helyes út
2021. október 27.
A Lengyelországgal szemben az Európai Unióban alkalmazott büntetés és zsarolás nem helyes út – idézte az Index Piotr Müller kormányszóvivő kommentárját az EU Bírósága (CJEU) által kirótt pénzbüntetésről. A CJEU napi egymillió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra, amiért a kormány nem függesztette fel a bírói jogsértések kiküszöbölésére a Legfelsőbb Bíróságon létrehozott fegyelmi kamarát, szembemenve a CJEU rendelkezésével.
Az EU „fegyvert tart a fejünkhöz” követelései érvényesítésére
2021. október 25.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Financial Times című brit lapnak adott interjúban azzal vádolta az Európai Uniót, hogy „fegyvert tart a fejünkhöz” és így akarja követeléseit érvényesíteni. A kormányfő arra utalt, hogy Brüsszel a pandémia utáni helyreállítási alapok visszatartásával akarja megakadályozni a lengyel igazságügyi rendszer tervezett reformját. Sürgette, hogy az EU vonja vissza az ezzel kapcsolatos jogi és pénzügyi szankciókkal való fenyegetéseit. A Polskie Radio emlékeztet: a vita azt követően éleződött ki, hogy a lengyel Legfelsőbb Bíróság kimondta: az EU szerződések egyes részei összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal. Morawiecki levélben fordult az EU vezetőihet, és biztosította őket: Lengyelország az unió „lojális partnere marad”, ugyanakkor figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy az EU megszűnik „szabad, egyenlő és szuverén államok szövetsége” lenni.
A S&P figyelmeztet a lengyel-EU konfliktus következményeire
2021. október 22.
A Standard&Poor’s globális hitelminősítő cég szerint Lengyelország átminősítési lépésekkel nézhet szembe, amennyiben késik az Európai Unió pénzalapjainak átutalása a Brüsszellel kialakult jogállamisági vita következtében. Karen Vartapetov, a S&P Global Ratings Lengyelországgal foglalkozó vezető elemzője a PAP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „ha jelentős eltérés lesz ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amely feltételezte az EU és Lengyelország közötti kompromisszumot, akkor természetesen nem zárhatók ki hitelminősítési akciók”.
Blaszczak: a NATO tisztában van az orosz veszéllyel
2021. október 22.
A NATO teljes mértékben tisztában van „az Oroszországból kisugárzó veszéllyel”, mondta újságíróknak Mariusz Blaszczak lengyel honvédelmi miniszter, azt követően, hogy Brüsszelben a NATO központjában tájékoztatta a szövetség tagjait a lengyel-belarusz határon kialakult menekült válságról. „Szeretném aláhúzni annak a jelentőségét, hogy a NATO tagállamok egyhangúlag szolidaritásukról nyilatkoztak” – idézte a minisztert az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége.
Lengyelországnak nincs problémája a jogállamisággal
2021. október 22.
Lengyelországnak nincs problémája a jogállamisággal, de az Európai Unió néhány tagállama nem érti az unió jogpolitikáját – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök újságíróknak, Brüsszelben, a csúcstalálkozó után. A PAP hírügynökség tudósítása szerint emlékeztetett: Lengyelország az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott, „a lengyel alkotmány alapján, amely bizonyos előjogokat, kiváltságokat biztosít a nemzetközi szerződéseknek, és bizonyos messzemenő, a gazdasági életre kihatással lévő hatalmat is átruház rájuk, de nem korlátok nélkül”. Az EU előjogok „nyilván” nem vonatkoznak „a sport, egészségügy, közbiztonság vagy a határbiztonság” területeire – mutatott rá. Hangsúlyozta továbbá, hogy Lengyelország a leginkább Európa-párti nemzetek közé tartozik és „szilárdan hisz a transzatlanti közösségben”. Bízom a demokratikus országoknak ebben a szövetségében, amely a világ stabilitásáért, a béke biztosításáért és természetesen a jobb gazdasági feltételekért dolgozik” – mondta Morawiecki.