Lengyelország Magyarországon

Az Európai Bizottság fizetési felszólítást küldött Lengyelországnak

2022. január 21.

 

2022. január 21. Az Európai Bizottság (EC) fizetési felszólításban kötelezte Lengyelországot mintegy 70 millió euró büntetés megfizetésére, mivel Varsó nem tett eleget az Európai Bíróság (CJEU) döntésének és nem szüntette be a lengyel Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának működését – jelentette az EUobserver brüsszeli hírügynökség, az EC szóvivőjére hivatkozva. Az JCEU július közepén hozott ítéletében napi 1 millió eurós pénzbüntetést rótt ki Lengyelországra.

 

 

Nowak bírálja a Fit for 55 éghajlatvédelmi jogszabálycsomagot

2022. január 21.

 

Az Európai Bizottság (EC) minden az unión kívülről származó termék, nem csak egyes kiválasztott nyersanyagok esetében kell, hogy alkalmazza az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM), ellenkező esetben az EU új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának megvalósítása megöli az unió iparát – figyelmeztetett Piotr Nowak gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter, a Puls Biznesu című gazdasági napilapnak adott interjúban.  (A CBAM az EU továbbfejlesztett klíma- és energiaügyi szabályainak részeként, bevezetése esetén a hatékony és érdemi szén-dioxid-árazást biztosító gazdasági ösztönzést szolgálná – a szerk.) Nowak továbbá rámutatott: az EU új klímapolitikája, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célozza 2030-as határidővel, a legfejlettebb országokat veszi alapul és nem számol a kevésbé fejlettek szükségleteivel és lehetőségeivel. Az MTI ezzel kapcsolatban idézte Piotr Müller kormányszóvivőt, aki szerint Lengyelország éppen ezért szövetséget épít a Fit for 55 bevezetése ellen, mert az elviselehetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű országainak lakosságára.  

 

 

Ukrajna megérdemli a nyugati világ és a NATO teljes támogatását   

2022. január 20.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a dél-lengyelországi Wisła városában találkozott. A Polsat News hírcsatorna tudósítása szerint megbeszélésük középpontjában az Ukrajna határai mentén kialakult helyzet állt. Lengyelország támogatja Ukrajnát, melynek határainál az orosz provokációk fokozódnak. Ez óriási veszélyt jelent a kontinens nagy része számára. Lengyelország ezért egyértelművé teszi, hogy nem ért egyet Oroszország agresszív politikájával, és ellenez minden ezzel kapcsolatos engedményt – mondta el az államfők tárgyalásáról tájékoztatva a sajtót Jakub Kumoch, a varsói Köztársasági Elnöki Hivatal kötelékében működő Nemzetközi Politikai Iroda (BPM) vezetője. Kumoch hangsúlyozta: úgy hisszük, hogy Ukrajna megérdemli a nyugati világ és a NATO teljes támogatását.  

 

Marcron: folytatják a hetes cikkely szerinti eljárást  

2022. január 19.

 

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök párbeszédet sürgetett a demokráciát veszélyeztető erőkkel Európán belül és kívül. Az Európai Unió a demokrácia, a fejlődés és a béke ígéretén alapul, amit most veszély fenyeget. Ezért újból életre kell kelteni ezeket az ígéreteket – mondta az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő elnökként az Európai Parlament strasbourgi székházában tartott beszédében. A Politico tudósítása szerint megerősítette: a jogállamiság veszélyeztetése miatt Lengyelország és Magyarország ellen indított hetes cikkely szerinti eljárást folytatni fogják. A Szabad Európa hírportál beszámolója szerint ugyanakkor Macron nem titkolta: attól tart, hogy 

ha tovább fokozzák a nyomást, ezek az országok inkább kilépnek az EU-ból, ezért tovább győzködik őket.

 

 

Duda ott lesz Pekingben a Téli Olimpiai Játékokon

2022. január 18.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök Pekingbe utazik a Téli Olimpiai Játékokra és találkozik majd Hszi Csin-pinggel, a Kinai Népköztársaság elnökével – jelentette a Reuters hírügynökség, a Jakub Kumochtól, Duda elnök külpolitikai főtanácsadójától származó információkra hivatkozva. A China Radio International magyar adása is közölte a hírt. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia, Kanada és Japán bojkottálni fogja a pekingi olimpiát, a Reuters szerint Kumoch azzal indokolta a részvételt, hogy „Lengyelország szuverén államként maga dönt Kínával kapcsolatos saját politikájáról. (…) Lengyelország az Egyesült Államok szövetségese, de nagyon baráti viszonyban áll Kínával is”. A Reuters megjegyzi: a lengyel elnök jó viszonya Kínával megmutatkozott akkor is, amikor meglepetést okozva feltünt a kelet-közép-európai államok és Kína (17+1) csúcstalálkozóján, amelyen a többi európai ország alacsonyabb szinten képviseltette magát. Duda akkor kijelentette, hogy Lengyelország földrajzi fekvéséből adódó előnyét ki akarja használni és azt tervezi, hogy fokozza szerepét az Európa és Kína közötti kereskedelemben.       

 

 

Rau és Blinken megbeszélése

2022. január 18.

 

Zbigniew Rau lengyel és Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon folytatott megbeszélést (egy hónapon belül immár másodszor – a szerk.) az európai biztonságot veszélyeztető helyzetről és az Ukrajna miatt Oroszországgal kialakult feszültségről. A varsói Külügyminisztérium közleménye szerint – amelyet a PAP hírügynökség ismertetett – Rau (aki január 1-től az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – EBESZ, angolul OSCE – soros elnöke) és Blinken egyetértett abban, hogy „miközben nyitottak maradnak a további tárgyalásokra Oroszországgal, más forgatókönyvre is fel kell készülniük”. Egyeztették a krízis esetén szükséges lehetséges válaszlépéseket is. A megbeszélés után Blinken twitter üzenetében azt írta, hogy „hangsúlyozta a közös elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”. Hozzáfűzte: „Az USA értékeli Lengyelország vezető szerepét a NATO keleti szárnyán és az EBESZ-ben”.

 

 

Lengyelország elutasítja az EU klímacsomagját?

2022. január 17.

 

Lengyelország lehet, hogy úgy dönt, hogy elutasítja az Európai Unió klímacsomagját, amennyiben az unió nem figyel Varsó érveire – nyilatkozta Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes a Polsat News hírcsatornának. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ezt talán valóban meg kell tennünk, ha kiderül, hogy uniós partnereink süketek maradnak előterjesztett ésszerű érveinkkel szemben”. Lengyelországnak küzdenie kell azért, hogy megváltoztassák az EU energiapolitikáját, mivel „az energiaárak annak a következményei” – mondta.

 

 

Rau háborús veszélyre figyelmeztetett

2022. január 13.

 

Harminc év óta most a legnagyobb a háború veszélye az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE) térségében – figyelmeztetett Zbigniew Rau külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a szervezet Állandó Tanácsának bécsi ülésén. A Polskie Radio tudósítása szerint Rau egyebek között az elhúzódó konfliktusokra, katonai konfrontációkra, radikalizációra, terrorizmusra, a fegyverkezés ellenőrzési folyamatok elégtelenségére utalt. Említette Ukrajnát, Kazahsztánt, Georgiát, Örményországot és Moldovát. Az eseményről szintén beszámoló Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy ezekben az országokban a konfliktusok gerjesztésében Oroszországnak is szerepe van.

 

 

Ziobro a lengyel vétót lebegteti

2022. január 11.

 

A kormány felszámolhatja a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamaráját az átfogó igazságügyi reform keretében, mondta Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjú alkalmával. Azonban arra is rámutatott, hogy Varsó blokkolhatja az Európai Unió valamennyi olyan kezdeményezését, amely egyhangú döntést igényel, ha az EU nem teljesíti Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeit. A The Warsaw Voice multimédia platform ez utóbbi kijelentést kommentálva megjegyzi, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szívesen szabadulna a Ziobro vezette kisebb koalíciós partnerétől, a Szolidáris Lengyelország (Solidarna Polska) párttól. Ziobro ugyanis sokkal radikálisabb álláspontot képvisel az unióval szemben, mint a nála kompromisszumkészebb  kormányfő.

 

 

Lengyelország a párbeszédet támogatja

2022. január 5.

 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE) soros elnöki tisztét január 1-jén átvevő Zbigniew Rau külügyminiszter a Rzeczpospolita című napilapban megjelent írásában hangsúlyozza, hogy hazája „mindig a párbeszédet támogatta és ezt teszi a jövőben is”. Különösen igaz ez Oroszország esetében, amellyel „a dialógus minden létező formáját”, kezdve a kétoldalú tárgyalásokkal Washington és Moszkva között, egészen a NATO-Oroszország Tanácsban és az EBESZ-ben folyó „bizalomépítő tárgyalásokig” támogatni kell – írta. Rámutatott: ezeknek az erőfeszítéseknek a célja „Európában az együttműködés és biztonság fokozása, a nemzetközi joggal összhangban”. „A biztonság oszthatatlan, amikor az emberi jogoknak és a nemzetek jogainak garantálásáról van szó. Ahhoz, hogy ezt elérjük a nemzetközi jog érvényesülésére, együttműködésre és jó szándékra van szükség” – ezzel a gondolattal zárta írását Rau.

 

 

Ukrajna biztonságáról tárgyaltak a B9-ek és az USA

2022. január 4.

 

A NATO keleti szárnya kilenc országának vezető diplomatái és Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az Ukrajna körüli biztonsági helyzetről folytatott telefonon megbeszélést. A Bukaresti Kilencek (B9) külügyminiszterei és Blinken egyetértettek abban, hogy „a NATO és az EU erős és közös reagálása lesz a megfelelő válasz Oroszországnak az Európával és az USA-val szemben megfogalmazott követeléseire.” Łukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője arról tájékoztatta a PAP hírügynökséget, hogy Zbigniew Rau külügyminiszter a megbeszélésen azt az álláspontot képviselte, hogy az európai biztonságról tárgyalás megfelelő helyszíne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul OSCE). Jasina azt is elmondta, hogy Blinken biztosította B9 partnereit arról, hogy „Közép- és Kelet-Európáról nem hozhatnak döntéseket a régió országaival való konzultációk nélkül”. A PAP ismertette a washingtoni Külügyminisztérium közleményét is, amely egyebek között arról tájékoztat, hogy Blinken és a NATO keleti szárnya Bukaresti Kilencek elnevezésű csoportjának külügyminiszterei arról tárgyaltak, hogy  „Oroszország destabilizáló katonai előkészületei Ukrajna határa mentén egységes, azonnali és határozott NATO álláspontot, valamint az aggodalomra okot adó kérdésekben transzatlanti együttműködést tesznek szükségessé a szövetségesek kollektív védelme érdekében”.  

 

 

Rau-Blinken egyeztetés Ukrajna támogatásáról

2021. december 29.

 

Zbigniew Rau külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel telefonon arrról tárgyalt, hogy egyeztetett lépésekre van szükség Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatása érdekében. Megerősítették, hogy „bármely további orosz katonai agresszió Ukrajnával szemben a Kreml számára súlyos következményekkel fog járni”. Rau és Blinken „egyetértett abban, hogy az orosz féllel folytatott párbeszéd során a diplomáciának és az elrettentésnek az egyensúlyát kell elérni” – áll a megbeszélésről kiadott 

varsói külügyminisztériumi közleményben, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. A tárgyalást követően Blinken twitter üzenetében azt írta, hogy „Lengyelország mindig számíthat az Egyesült Államok megingathatatlan támogatására a transzatlanti biztonság érdekében”. Azt is hangsúlyozta, hogy Washington diplomáciai erőfeszítéseiben, amelyek arra irányulnak, hogy Oroszországot elrettentsék a további agressziótól „szoros egyeztetést folytatnak olyan szövetségeseikkel, mint Lengyelország”.                       

 

Kaczyński: már nem érvényesek az EU szerződések

2021. december 24.

 

„Az Európai Unió szerződései már nem érvényesek, az Európai Bíróság (CJEU) vált az új jogalkotóvá”, nyilatkozta Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a Gazeta Prawna Codziennik című napilapnak. Azt is mondta, hogy az unió intézményei „radikálisan elutasítják a szerződéseket”. A lengyel helyreállítási terv (KPO) uniós pénzforrásainak visszatartásával kapcsolatban pedig kijelentette, hogy az „illegális tett, ami sérti a jogállamiságot és a tisztességet”.

 

 

Az EC kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen

2021. december 23.

 

Az Európai Bizottság (EC) kötelezettségszegési elárást indított Lengyelország ellen, mivel „komoly aggályok” merültek fel a lengyel Alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt, amelyek „sértik az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvét, valamint az unió bírósága (CJEU) ítéleteinek kötelező erejét”.   A The Warsaw Voice multimédia platform tudósítása szerint az EC-nek továbbá „komoly kétségei vannak a lengyel Alkotmánybíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban”.

 

 

V4 + török külügyminiszteri találkozó

2021. december 22.

 

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) és Törökország külügyminiszteri találkozót tartottak Budapesten. A PAP hírügynökség beszámolója szerint Zbigniew Rau külügyminiszter kollégáival az Európai Unió fehéroroszországi határán kialakult migránsválságról tárgyalt. „A belarusz rezsim hibrid műveletei Lengyelország (és egyben az EU és a NATO) keleti határán nem lettek volna lehetségesek külső segítség nélkül” – mondta. Rau megköszönte a V4-ek szolidaritását és köszönetet mondott Törökországnak is azért a segítségért, amellyel csökkentette a más országokból Belaruszba illegálisan érkező migránsok számát.

 

 

Közép-Európa szembeszáll az unió ETS rendszerének kiterjesztésével

2021. december 21.

 

Nem hozott áttörést az uniós tagállamok klímaügyi minisztereinek ülése, amelyen többek között a karbonkibocsátás engedélyezési rendszerének kiterjesztése ügyében kellett volna előbbre lépni. Az Infostart.hu tudósítása szerint Lengyelország kategórikusan elveti a javaslatot, maga mögött tudva a többi „visegrádi ország” támogatását is. Az Európai Bizottság (EC) már hónapokkal korábban javasolta az ún. emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését. A kezdeményezés lényegi pontja, hogy az eddig az erőműveket, légiforgalmat és bizonyos nagyipari szektorokat érintő rendszert a jövőben a városi közlekedésre és a lakóházak energiafogyasztására is ki kellene terjeszteni. A szénenergiára jobban rászorult országok, valamint a lakossági fogyasztás költségterheit részben állami beavatkozással tompítani igyekvő tagállamok azonban kezdettől fogva erős fenntartásokkal álltak az elképzeléshez, Varsó pedig mindvégig elvetette azt. Mindez a szakminiszterek tanácskozásán ismét markánsan láthatóvá vált. A lengyel klímaügyi miniszter, Anna Moskwa kategórikusan kijelentette: ha a klímacélok érdekében olyan mechanizmusokat is intézményesíteni akarnak, ami rontja az állampolgárok életszínvonalát, akkor az ellen a lengyel diplomácia „jogi lépéseket fog tenni”. Lengyel megítélés szerint már maga az emisszió-kereskedelmi rendszer is reformra szorulna, arra pedig végképp alkalmatlan, hogy mechanizmusait a közlekedésre és a lakóházakra is kiterjesszék.