In order to ensure the highest quality of our services, we use small files called cookies. When using our website, the cookie files are downloaded onto your device. You can change the settings of your browser at any time. In addition, your use of our website is tantamount to your consent to the processing of your personal data provided by electronic means.
Back

Lengyelország és az EU

Konfliktus a kormányban az EU bíróságának ítélete nyomán

2022. február 17.

 

Azt követően, hogy az Európai Bizottság (EC) fizetési felszólításban kötelezte Lengyelországot mintegy 70 millió euró büntetés megfizetésére, mivel Varsó nem tett eleget az Európai Bíróság (CJEU) döntésének és nem szüntette be a lengyel Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának működését (lásd: 2022. januári hírcsokor – a szerk.), konfliktus támadt a varsói kormányban, közölte a The Warsaw Voice multimédia platform. Zbigniew Ziobro igazságügyminiszter, a Szolidáris Lengyelország nevű kisebbik kormánypárt vezetője kijelentette: beigazolódott, hogy  Mateusz Morawiecki miniszterelnök „nagyon súlyos hibát követett el”, amikor 2020 végén elfogadta az uniós költségvetésnek és külön a Helyreállítási Alapnak a jogállami követelményekhez kötését. A CJEU kimondta: megfelel az uniós alapszerződéseknek az a rendelet, amely a jogállam működéséhez köti az uniós források kifizetését. Morawiecki sajtótájékoztatón jelentette be: veszélyesnek minősíti az uniós szerveknek azt a törekvését, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket. Rámutatott: Lengyelországot aggasztja, hogy a CJEU elutasította Lengyelország és Magyarország panaszát az uniós pénzek kifizetésének visszatartásával kapcsolatban. Hangsúlyozta: „szuverenitásunk sérthetetlen, de kompromisszumokra készek vagyunk”. Ziobro kijelentésére pedig azt válaszolta, hogy megérti: az igazságügyminiszter izgatott, mert a döntés az ő területét érinti, amelyet próbál megreformálni, de arra is figyelmeztetett, hogy a történteket érzelmek nélkül kell kezelni.   

 

 

Morawiecki: a legrosszabbra kell készülni az ukrán menekültáradat ügyében

2022. február 16.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijevi látogatását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Lengyelország ukrán menekültáradatra készül egy lehetséges orosz katonai beavatkozás esetén. Közölte, hogy az ország keleti felén folyamatban van a menekültek befogadására és ellátására szolgáló infrastruktúra kiépítésének előkészítése, azonban ha nagy tömegek érkeznek, akkor egyeseket máshol kell majd elhelyezni. A Szabad Európa (SFE/RL) hírportál tudósítása szerint Morawiecki kijelentette: „Fel kell készülnünk a legrosszabbra. Segítünk az ukránoknak csillapítani egy esetleges orosz támadás hatásait”.

 

 

 

 

 

 

 

Rau Moszkvában

2022. február 16.

 

Zbigniew Rau külügyminiszter Moszkvába utazott, ahol orosz partnerével, Szergej Lavrovval tárgyalt. Egy évtizede Rau az első lengyel külügyminiszter Moszkvában. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ – OSCE) soros elnökeként utazott most az orosz fővárosba. Tárgyalásának középpontjában az ukrajnai helyzet állt, összefüggésben az európai biztonsággal. A PAP hírügynökség, valamint a lengyel és ukrán sajtó idézte Rau tájékoztatását arról, hogy a párbeszédre tett javaslatot. Ennek érdekében egy informális platformot akar létrehozni az OSCE- nemzetek számára. Lavrovval ismertette elképzelését és annak logikáját. A legfőbb cél a konfrontáció kockázatának csökkentése, a biztonság és a stabilitás erősítése az OSCE térségében – mondta. Minden érintett fél álláspontjának jobb megértésére kell törekedni, mutatott rá, hangsúlyozva a kiszámíthatóság fontosságát. Hozzátette: Európában a béke és biztonság három alapelvének érvényesítése kulcskérdés. Ezek: a biztonság átfogó megközelítése, a biztonság oszthatlansága és az államok közötti békés kapcsolatok. Rámutatott: számit Oroszország részvételére és lényegi közreműködésére. Lavrov válaszában érdekesnek nevezte Rau javaslatát.   

 

 

Morawiecki: Európa a háború küszöbén

2022. február 13.

 

„Szükségünk van Európa egységére” címmel közölte véleményét Mateusz Morawiecki miniszterelnök a La Repubblica című olasz napilapban. A lengyel kormányfő szerint Európa a háború küszöbén van. „Az európai fiatalok számos  nemzedéke számára a háború kitörése sohasem volt olyan közeli, mint most”, írta, és hozzátette: „sok éven át a Nyugat el akarta hinni, hogy a 21. század konfliktusoktól mentes lesz”. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország „ismét megpróbálja megsérteni Ukrajna területi integritását”, amit „az európai béke elleni támadásnak” nevezett.

 

 

Johnson Varsóban

2022. február 11.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta Boris Johnson brit kormányfőt, aki Varsóba látogatott. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Morawiecki a Polsat News beszámolója szerint elmondta: „Nagyon turbulens időket élünk, ezért vigyáznunk kell szövetségünkre. Az Egyesült Királyság nagy tanubizonyságát tette Ukrajnával, Lengyelországgal és a NATO egész keleti részével való szolidaritásának”. (…) „Putyin politikai célja a NATO megbontása, ezért erős jelét kell mutatnunk annak, hogy összetartozunk. Egyetértünk abban, hogy milyen feszült a helyzet a NATO keleti szárnyán” – tette hozzá. „Lengyelország és az Egyesült Királyság egyformán a béke, a nyugalom és a biztonság oldalán áll és nagyon hálás vagyok azért az aktív szerepért, amelyet Boris Johnson mindezért tesz” – hangsúlyozta Morawiecki.

 

 

Duda: a szövetségesek fegyverszállítással támogatják Ukrajnát

2022. február 11.

 

A nyugati szövetségesek fegyverszállítással támogatják Ukrajnát, nincs szó azonban fegyveres erők bevetéséről – közölte Andrzej Duda köztársasági elnök, miután részt vett a Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére több NATO-tagállam vezetőjével tartott videókonferencián. A Kárpátalja.hu hírportál a lengyel államfő hivatalának honlapján megjelent közleményt ismertetve beszámolt arról, hogy Duda varsói sajtótájékoztatóján elmondta: a nyugati vezetők „abszolút egységet” tanúsítanak egymással az orosz-ukrán feszültség kapcsán, és Ukrajnával szolidaritást vállalnak. A szövetségesek készek Kijev pénzügyi támogatására, fegyverszállításra, valamint egyéb védelmi jellegű eszközök küldésére – mondta. Arra is kitért, hogy a tanácskozás résztvevői megerősítették akaratukat, hogy egy Ukrajna elleni orosz támadás esetén alkalmazni kell az „agresszor elleni szankciókat”. „Határozottságot és erőt kell felmutatni (…), nem szabad engedni a NATO-tagállamokhoz intézett orosz diktátumnak” – jelentette ki a lengyel államfő, egyúttal aláhúzva a párbeszéd szükségességét, valamint az olyan megoldások keresését, amelyek lehetővé teszik Oroszország számára, hogy „arcvesztés nélkül”, de mindenképpen engedményekre kényszerülve kerüljön ki ebből a helyzetből.

 

 

Weimari háromszög csúcstalálkozó Berlinben

2022. február 10.

 

Franciaország, Lengyelország és Németország államfői Berlinben megtartották a weimari háromszög csúcstalálkozóját. Az eseményről beszámoló lengyel sajtó szerint az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség fokozódása Lengyelországot közelebb vitte Franciaországhoz és Németországhoz. A The Warsaw Voice multimédia platform arról írt, hogy a három államfő ismertette a közelmúltban folytatott diplomáciai lépéseit, amelyek azt célozták, hogy megakadályozzák Oroszország Ukrajna elleni invázióját. Egyúttal egyeztették azt a közös álláspontot, amelyet Moszkvával szemben képviselnek. Az eseményről kiadott berlini nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a weimari háromszög résztvevői elkötelezettek az európai és transzatlanti biztonsági építmény mellett. Kifejezték eltökéltségüket a konstruktív és eredmény-orientált megbeszélésekre a biztonság kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Jelezték, hogy folytatni fogják a szoros egyeztetést EU és NATO partnereikkel az euroatlanti béke és stabilitás megőrzése érdekében. Ismételten hangsúlyozták, hogy támogatják Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Kijelentették, hogy bátorítják az erőfeszítéseket és támogatják a „norman formátumot” a minszki megállapodás elérése érdekében.  

 

 

Az EU visszatartja a Lengyelországnak járó uniós pénzek egy részét

2022. február 8.

 

Az Európai Bizottság (EC) hamarosan elkezdni visszatartani a Lengyelországnak járó uniós kifizetések egy részét. Csehország és Lengyelország a múlt héten ugyan megegyezett a turówi bánya ügyében a bírósági per lezárásáról, de ettől függetlenül az EU 15 millió eurót von le a Lengyelországnak járó támogatásokból – jelentette az Euronews hírcsatorna. Varsó szerint az eljárás jogszerűtlen, ezért fellebbezni fognak.  

 

 

 

 

 

Duda Pekingben

2022. február 7.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök részt vett a 2022. évi pekingi téli olimpiai játékok megnyitó ünnepségén. Kínai látogatása alkalmából fogadta Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke. A lengyel sajtó beszámolója szerint Duda arra készült, hogy egyebek között ismerteti a lengyel álláspontot az Oroszország részéről megnyilvánuló, Ukrajnát fenyegető helyzetről. A tárgyalás során szó volt a kereskedelem, a beruházás, a szállítás és a logisztika kérdéseiről. A Xinhua kínai hírügynökség tudósítása szerint Hszi kifejezésre juttatta, hogy Kína kész aktívan részt venni a lengyel logisztikai csomópont kiépítésében és kész segíteni abban, hogy a Kína és Európa közötti beszállításokban és ipari láncban Lengyelország összekötő kapoccsá váljon. Hszi elnök megemlékezett arról is, hogy idén tíz éves a Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttműködés.

 

    

Rau-Blinken találkozó

2022. február 6.

 

Zbigniew Rau külügyminiszter háromnapos washingtoni látogatása során tárgyalt Antony Blinkennel. Az amerikai diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélés fő témája volt a jelenlegi biztonsági helyzet Európában, és a szövetségesek akcióinak egyeztetése a NATO-ban, az EU-ban illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ – OSCE). Az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége tudósítása szerint megvitatták az orosz eszkaláció nyomán Ukrajnában kialakult feszültség enyhítésére a nemzetközi közösség által a közelmúltban tett lépéseket, illetve a jövőben teendő intézkedéseket.

 

 

Az államfő feloszlatná a bírák fegyelmi kamaráját

2022. február 3.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarájának megszüntetésére irányuló törvénytervezetet jelentett be. A Szabad Európa (SFE/RL) hírportál beszámolója szerint az újonnan létrehozott testület az Európai Unióval folytatott viták középpontjában áll. Duda reméli: a változás, amelyet még a lengyel parlamentnek jóvá kell hagynia, véget vet a vitának Brüsszellel. „Azt javaslom, hogy ezt a kamarát számoljuk fel” – mondta. A tervezet szerint a kamarában jelenleg ülő bíráknak lehetőségük lenne a Legfelsőbb Bíróság valamelyik másik kamarájába távozni vagy nyugdíjba vonulni. A kamarát egy másik testület, a szakmai felelősség kamarája váltaná fel, tizenegy bíróval. „Lehetőséget akarok adni a lengyel kormánynak arra, hogy lezárja az Európai Bizottsággal folytatott vitát” – indokolta lépését az államfő.

 

 

Varsó jobban segíti Kijevet, mint Nyugat-Európa

2022. február 3.

 

A lengyel kormány elhatározta, hogy jelentős mértékben támogatja Ukrajnát az orosz fegyveres fenyegetés közepette, írták a lengyel napilapok, azt követően, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök Kijevbe látogatott. Varsó felajánlotta, hogy municiót, tankelhárító rakétákat szállít és biztosítja a gázellátást, annak jeleként, hogy Lengyelország radikálisabban lép fel az ukrán-orosz válsággal kapcsolatban, mint a nyugat-európai vezetők – írta a Rzeczpospolita című napilap. A lengyel megközelítés éles kontrasztban áll Lengyelország szövetségeséével, Magyarországéval, melynek vezetője, Orbán Viktor ugyanazon a napon repült Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon üzleti ügyekről – írta a lap. Lengyelország keresni fogja a lehetőségét annak is, hogy Ukrajnával és az Egyesült Királysággal háromoldalú szövetséget hozzon létre a regionális biztonság megerősítésére. Ez úgy is értelmezhető, hogy Varsó elhatárolódik Berlin és Párizs „várjunk és meglátjuk” alapállásától.           

 

 

Morawiecki Madridban

2022. február 1.

 

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Madridba utazott, ahol részt vett az európai szélsőjobboldali pártok csúcstalálkozóján. A tanácskozáson megjelent pártok képviselői közismerten kisebbítik az Ukrajnát fenyegető orosz invázió veszélyét, illetve nyíltan állítják, hogy Ukrajna Oroszország érdekszférájába tartozik – írta kommentárjában a Rzeczpospolita, valamint a Gazeta Wyborcza című napilap.

 

 

Duda: Ukrajna szuverenitása stratégiai fontosságú

2022. január 28.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök szerint a független és szuverén Ukrajna Lengyelország számára stratégiai fontosságú. Erről az államfő a Nemzetbiztonsági Tanácsnak az Ukrajnát fenyegető orosz invázió veszélyével foglalkozó ülése után beszélt – jelentette a PAP hírügynökség. Duda újságíróknak kijelentette: a nemzetközi helyzet „1989 óta a leginkább rendkívüli”, az orosz csapatok „óriási hadmozdulatai” közepette. „A NATO és az Európai Unió tagjai vagyunk, közvetlen szomszédai Ukrajnának és Belarusznak” (…) „Ukrajna és hasonlóképpen Belarusz szuverenitása és szabadsága fontos, stratégiai kérdés számunkra” – hangsúlyozta az államfő.

 

 

Lengyelország 200 km falat épít a belarusz határra

2022. január 25.

 

Lengyelország megkezdte egy megerősített határvédelmi létesítmény építését a belarusz határon. Az 5,5 méter magas falat, amely a jelenlegi, többnyire szögesdrótos kerítést váltja fel, a határnál húzódó út mentén építik meg – mondta Anna Michalska, a határőrség szóvivője a PAP hírügynökségnek. A 353 millió eurós projektről a kormány tavaly döntött, válaszul arra, hogy belarusz területről ugrásszerűen megnőtt a migránsok határátlépéseinek száma. A 186 kilométer hosszú fal építésének befejezését júniusra tervezik. Mateusz Morawiecki miniszterelnök még tavaly novemberben jelentette ki: „Nem fogunk engedni a zsarolásnak és mindent meg fogunk tenni azért, hogy megvédjük Európa határait” – emlékeztetett a hír kapcsán az Euronews hírcsatorna.    

 

 

 

{"register":{"columns":[]}}