Lengyelország és az EU
Duda: ez a háború nem végződhet Oroszország győzelmével!
2022. április 20.
A nyugati szövetségesek eltökéltek abban, hogy több támogatást nyújtsanak Ukrajnának az orosz invázió közepette és egyetértenek abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszióját meg kell állítani – nyilatkozta Andrzej Duda köztársasági elnök a sajtónak, a Joe Biden amerikai elnökkel, a NATO, az EU és a G7 országok vezetőivel folytatott videó konzultációt követően. A PAP hírügynökség idézte az államfőt, aki elmondta: „tájékoztattam az USA, a NATO és az EU vezetőit a közelmúltban Ukrajnában tett látogatásomról és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésünkről.” (…) „A helyzet értékelése egyértelmű volt: Ukrajna támogatásra szorul és számíthat is arra, hogy megkapja. Reméljük, hogy az Oroszország elleni szankciók kibővítéséről megállapodás jön létre.” (…) „A konzultáció során komoly hangsúllyal vetődött fel az Ukrajnában az orosz csapatok által elkövetett háborús bűntettek felelősségének kérdése.” Duda kifejtette azt is, hogy „Ha Oroszország győz, folytatni fogja a támadást. Nem lesz elégedett azzal, amit Ukrajnában elért. Nem fogja kielégíteni birodalmi ambicióit és esetleg más országokat is megtámad.” (…) „Ez a háború nem végződhet Oroszország győzelmével!” – összegezte véleményét a lengyel államfő.
2,863 millió ukrán menekült Lengyelországban
2022. április 20.
A lengyel határőrség közleménye szerint „február 24 óta összesen 2863000-en érkeztek Ukrajnából Lengyelországba”. Döntő többségük ukrán állampolgár, de sok más ország állampolgárai is vannak köztük. Andrzej Duda köztársasági elnök a múlt hónapban írta alá azt a törvényt, amely széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat – közölte az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.
Lengyel-cseh felhívás a parlamentek vezetőihez
2022. április 20.
Tomasz Grodzki, a lengyel Parlament Felsőházának (Szenátus) elnöke és cseh partnere, Miloš Vystrčil prágai tárgyalása után közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felhívással fordulnak a világ parlamentjei vezetőihez, felszólítva őket, hogy szálljanak síkra Ukrajna nagyobb katonai támogatásáért – jelentette a PAP hírügynökség. „Ha mi túl keveset teszünk Ukrajna megvédéséért, azt a történelem nem bocsátja meg nekünk” – áll az üzenetben.
A lengyel kórházak felkészültek 10 ezer ukrán sebesült katona befogadására
2022. április 19.
A lengyel kórházak felkészültek az orosz inváziós erőkkel folytatott harcokban megsebesült 10 ezer ukrán katona befogadására, ezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök Lvivben jelentette be – közölte a polskieradio24.pl, a Polskie Radio közszolgálati hírportálja. Mindent elkövetünk, hogy ellássuk a megsérült katonákat – mondta. Már jelenleg is kezelnek sebesült ukrán katonákat Lengyelországban.
Államfők Kijevben
2022. április 14.
Andrzej Duda köztársasági elnök, valamint az észt, a lett és a litván államfő Kijevbe látogatott. Oroszország Ukrajna elleni agressziójának megkezdése óta ez volt az első alkalom, hogy országvezetők látogattak a háború sujtotta Ukrajnába – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A látogatást követően, visszaérkezve Lengyelországba, az államfők közös sajtótájékoztatót tartottak Rzeszówban. Duda elnök azt hangsúlyozta, hogy reményük szerint az útjuk „látható jele volt az Ukrajnát védők támogatásának”. Amint arról a PAP hírügynökség is beszámolt, hangsúlyozta: „Ukrajna szenved és vérzik! Jelképes, politikai és anyagi segítségre van szüksége!” Hozzátette: „Megbeszélést kell tartanunk arról, hogy milyen pénzügyi támogatással lehet majd újjáépíteni az országot.” Kiderült, hogy Duda és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a háború kitörése óta folyamatosan tartja a kapcsolatot.
Jablonski: több uniós támogatás szükséges
2022. április 14.
Sok kívánni valót hagy maga után az Európai Unió pénzügyi támogatása az ukrajnai menekülteket fogadó országoknak. „Az nem lehet, hogy a menekülteknek segítséget nyújtó szomszédos országok egyedül viseljék ezeket a terheket” – jelentette ki Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes, akit a The Warsaw Voice multimédia platform idézett. Hozzátette: ha az EU nem képes további támogatást nyújtani a menekülteket befogadó országoknak, az „nagyon komoly fenyegetést jelent az európai értékekre nézve”. Jablonski hangsúlyozta, hogy nemcsak Lengyelországról van szó, hanem egész Európa stabilitásáról. „Egy olyan helyzettel foglalkozunk, amelyben ma az európai értékeket – amelyekben hiszünk: az emberi életet, az emberi méltóságot, a szabadságot, a békében élés jogát, az erőszak nélküliséget, a függetlenséget, a területi integritást – mind Ukrajnában védik”, mondta.
A német államfő Varsóban
2022. április12.
Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta Frank-Walter Steinmeier német államfőt, akivel az ukrajnai háborúról és az onnan menekültek támogatásáról folytattak eszmecserét. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint „a keleti határon kialakult rendkívül nehéz helyzet, az orosz agresszióval összefüggő összes kérdés” napirenden szerepelt. Duda hangsúlyozta: nagyon hálás lenne, ha Németország támogatná a speciális európai uniós alapról intézkedést, mert egy ilyen alap számos pénzügyi kérdést megoldana Lengyelország számára. Tárgyaltak az Oroszország elleni további szankciókról is. Duda arról szintén nyomatékkal szólt, hogy Németország „rendkívül fontos szavára” számítanak abban a törekvésükben, hogy biztosítsák az erősebb NATO jelenlétet annak keleti szárnyán. Steinmeier kijelentette, hogy „Németország vállvetve Lengyelországgal kiáll Ukrajna mellett”. Megköszönte Lengyelország „nagylelkűségét és az Ukrajnából érkezők jól megtervezett támogatását”. Végül hangsúlyozta: „Ígérem, hogy nem hagyjuk Lengyelországot és Ukrajna más szomszédait magukra a menekültek ügyében”.
A Világbank támogatása is szükséges
2022. április 11.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban fogadta David Malpasst, a World Bank (Világbank) elnökét, akivel a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán menekültek támogatásáról tárgyalt. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata szerint Morawiecki arról tájékoztatta Malpasst, hogy Lengyelország kész hosszú távon segítséget nyújtani Ukrajnának és az ukránoknak. Ehhez az óriási költséghez azonban nemzetközi szervezetek támogatására van szükség, beleértve nemzetközi pénzügyi szervezeteket – mondta. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 30 év során Lengyelország 16 milliárd dollár értékű 60 projektben működött együtt a Világbankkal.
Le Figaro: Lengyelország európai kulcshatalommá válik
2022. április 11.
Lengyelország európai kulcshatalommá emelkedik a Vlagyimir Putyinnal való konfrontációban – állapítja meg a francia Le Figaro című napilap, ismertetve Szymon Szynkowski vel Sęk interjúját, amelyet a külügyminiszter-helyettes az interia.pl portálnak adott. A külpolitikus szerint „Oroszország arra törekszik, hogy Ukrajnát vazallus országgá tegye”. A Kreml „teszteli a nyugat válaszát egy Moldova, illetve a Balti államok vagy akár Lengyelország elleni potenciális támadásra”. (…) „Oroszország csak a hatalom nyelvét érti”, ezért a Nyugat „egységes kell legyen” – olvasható az interjúban.
Kaczyński: Oroszország nem változott
2022. április 10.
A szmolenszki légiszerencsétlenség 12. évfordulója alkalmából az elhunyt volt lengyel államfő és kísérete tiszteletére rendezett varsói emlékünnepségen Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke beszédében figyelmeztetett: „Oroszország nem változott, a posztkommunizmusa ugyanolyan gyilkos, mint a kommunizmusa volt”. Ezért felszólította egész Európát, hogy „mozgósítsa támogatását Ukrajnának” – jelentette a PAP hírügynökség.
Ursula von der Leyen Varsóban
2022. április 9.
Andrzej Duda köztársasági elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vett Varsóban azon a nemzetközi segélygyűjtő rendezvényen, amelynek a jelmondata: „Lépj fel Ukrajnáért!”. A globális kampány során 9,1 milliárd eurót gyűjtöttek össze az ukrán menekültek megsegítésére, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) további 1 milliárd euróval megtoldott. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint az ezt bejelentő von der Leyen felszólalásában rámutatott: Az a kérdés, hogy a demokrácia erősebb, vagy az autokrácia fog dominálni”. Hangsúlyozta: „az ukránok hazájuk szuverenitása és területi integritása mellett az egyetemes értékekért is harcolnak”. Duda elnök pedig így fogalmazott: „Mindenek felett a remény üzenetét küldjük minden egyes ukránnak az ostromlott városokban, falvakban, a bátor ukrán katonáknak, az agresszorral szemben hazájukat védelmező hősöknek”.
Lengyel, svéd, észak-macedóniai és ukrán külügyminiszteri találkozó
2022. április 8.
A lengyel, a svéd és az észak-macedóniai külügyminiszter Rzeszówban találkozott az ukrán diplomácia vezetőjével. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Zbigniew Rau, Ann Linde és Bujar Osmani ismételten támagatásáról biztosította Dmytro Kulebát. Rau, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke, a közös sajtótájékoztatón elmondta: „Teljes támogatásunkat akartuk ismételten kifejezésre juttatni Ukrajnának, a legkegyetlenebb horror és a pusztítás idején. Amit jelenleg tapasztalunk az az Oroszország által okozott humanitárius katasztrófa és a nemzetközi humanitárius jog alapelveinek figyelmen kívül hagyása”. Ismertette, hogy idáig Lengyelországba több mint 2,5 millió menekült, mintegy 180 nemzetiséget képviselve érkezett az Oroszország által lerohant Ukrajnából.
Müller: Macron kijelentése hazugság
2022. április 8.
Zbigniew Rau külügyminiszter bekérette Frederic Billet francia nagykövetet, azt követően, hogy Emmanuel Macron elnök a Le Parisien című francia lapnak nyilatkozva Morawiecki miniszterelnököt szélsőjobboldali antiszeminának nevezte – jelentette a PAP hírügynökség. Piotr Müller kormányszóvivő újságíróknak kijelentette: „a lengyel miniszterelnökről az antiszemitizmussal összefüggésben beszélni egyszerűen hazugság, nem felel meg az igazságnak”. Müller reményét fejezte ki, hogy Macron kijelentése csak a francia választási kampány része.
Megromlottak a lengyel-magyar kapcsolatok
2022. április 8.
Bár Lengyelország és Magyarország kormányának barátsága az elmúlt tizenkét év egyik legerősebb európai szövetségét alkotta, az orosz-ukrán háború megrontotta a viszonyt, Varsóban ugyanis úgy látják, hogy Orbán Viktor továbbra sem foglal egyértelműen állást Oroszországgal szemben. A PAP hírügynökség ismertette ezzel összefüggésben Jarosław Kaczyński, a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke kijelentését a Radio Plus lengyel rádiónak adott interjúban: „Az én olvasatom egyértelműen negatív a helyzetről, és ez nagyon szomorú. Ha Orbán nem látja, mi történt Bucsában (az oroszok mészárlására utalt – a szerk.), menjen szemorvoshoz!” Kaczyński, aki a nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes is, hangsúlyozta: Lengyelország nem tudja folytatni a munkát Magyarországgal, ha „Orbán nem változtat irányt”.
Lengyelország 20 millió eurós hitellel támogatja Moldovát
2022. április 8.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök Varsóban fogadta Natalia Gavriliţa moldovai kormányfőt, akivel 20 millió eurós hosszú távú hitel nyújtásáról írt alá megállapodást – jelentette a PAP hírügynökség. Az ezt követő közös sajtótájékoztatón Morawiecki hangsúlyozta: fontos, hogy az Európai Unió országai támogassák Moldovát. Egyúttal ígéretet tett arra, hogy Brüsszelben Moldova szószólója lesz.
Morawiecki: a század legsötétebb fejezetei az ukrajnai orosz háborús bűnök
2022. április 8.
A lengyel Parlament Alsóházában (Szejm) tartott beszédet Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a kormányfő kijelentette: az orosz erők által elkövetett bűnök Ukrajnában „két hónappal ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak”. Az olyan ukrán városok, mint Bucsa, ahol az orosz csapatok a civil lakosságot gyilkolták, „Európa jelenkori népirtási térképére kerültek fel”. „Mindenkivel érthetően kell beszélnünk Nyugat-Európában és Kelet-Európában is, különösen Magyarországon, hogy meggyőzzük őket, hogy ami Ukrajnában történik az teljes mértékben elfogadhatatlan.” „Ha ma valaki nem veszi észre az Ukrajnában elkövetett bűnöket, nem nevezi annak, ami, az hatalmas hibát követ el! Ezt a hibát a lehető leghamarabb ki kell küszöbölni! Nem fogadhatjuk el ezt az alapállást, legyen szó nyugati vagy déli szomszédunkról, akár Magyarországról vagy Franciaországról, vagy bármely politikusról Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Ausztriában vagy máshol!”
Új korszak kezdődik a lengyel-brit kapcsolatokban
2022. április 7.
Nagy-Britannia és Lengyelország bejelentette, hogy új korszak kezdődik a két ország között, annak az elköteleződésnek köszönhetően, hogy mélyebbre fűzik a két nép kapcsolatait, és „forradalmasítják a védelmi és biztonsági együttműködést tekintettel az évtizedek óta a legnagyobb válságra, amellyel Európa szembenéz, egy európai demokratikus társállamot ért támadás közepette” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata, Boris Johnson brit és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök londoni megbeszéléséről.
Morawiecki kérdőre vonta Macront
2022. április 6.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök kérdőre vonta Emmanuel Macront, mert a francia elnök az EU-s szankciók bevezetése ellenére is tárgyal Vlagyimir Putyinnal. Macron az ukrajnai háború kezdete óta többször próbálta rávenni az orosz elnököt, hogy fejezze be azt – írta az Euronews hírportál. A Bucsában, Kijev egyik külvárosában történt mészárlást követő nemzetközi felzúdulás során Morawiecki a francia elnöknek felrótta, hogy „Hitlerrel sem tárgyalt senki” a II. világháború során.
Elég a ravaszkodásból és a hamis gesztusokból!
2022. április 6.
Mateusz Morawiecki Brüsszelben felhívással fordult az Európai Unió és az Európai Tanács vezetőihez. A The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint a lengyel kormányfő felszólított: „Ukrajna több fegyvert kell, hogy kapjon, hogy megvédhesse Bucsa, Mariupol és többszáz más település gyerekeit és asszonyait”. Rámutatott: „Ez a mi politikai és erkölcsi kötelességünk”. „Elég a ravaszkodásból és a hamis gesztusokból! Elég! Európai bizottsági Elnökasszony és európai tanácsi Elnök úr, az a kérésem, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívják össze az Európai Tanácsot az Oroszország által elkövetett bűnök és a hatékony szankciók ügyében!” – idézte a hírforrás a miniszterelnök szenvedélyes hangú felhívását.
Nincs zöld útja a Nemzeti Helyreállítási Tervnek
2022. április 5.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök lehűtötte az optimista politikusokat és a médiát, amikor cáfolta, hogy a koronavírus-járvány utáni Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) zöld utat kaphatna Brüsszeltől a közeljövőben. „Nincs esély arra, hogy a KPO-t jóváhagyják, mert nem jutottunk megállapodásra az Európai Unióval” – idézte a kormányfő kijelentését az Onet.pl hírportál és a Rzeczpospolita című napilap. Ez Lengyelország esetében 36 milliárd euró uniós forrás kifizetésének a késlekedését jelenti.
Lengyel oktatási miniszter: Orbán változtassa meg gondolkodását Putyinról!
2022. április 4.
A HVG jelentése szerint a lengyel sajtó részletesen, pontosan beszámolt a Fidesz hatalmas győzelméről. A wPolityce portál idézte Przemyław Czarnek oktatási miniszter közszolgálati rádióban elhangzott véleményét. Czarnek dícsérte a szakmai együttműködést budapesti partnereivel, és sok sikert kívánt. Majd megjegyezte: kívánom, hogy Orbán Viktor változtassa meg a gondolkodását az ukrajnai eseményekről és Putyinról, illetve arról, hogy milyen kapcsolatot kell tartani Putyin Oroszországával.
Kaczyński amerikai atomfegyvereket akar Kelet-Európában
2022. április 4.
Jarosław Kaczyński, nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes, a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke szerint amerikai atomfegyvereket kellene tárolni kelet-európai országok területén. A kezdeményezés azonban az Egyesült Államokból kellene, hogy érkezzen. Ezt a Welt am Sontag című német hetilapnak nyilatkozva mondta. Azt is kifejtette, hogy a NATO parancsnokságát Lengyelországba kellene áthelyezni, ami „egyértelmű jelzés lenne Moszkva számára”.
Morawiecki több szankciót sürget
2022. április 2.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök levélben sürgette Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt az unió több szankciós ellenintézkedést foganatosítson Moszkvával szemben. Az interia.pl honlap beszámolója szerint a lengyel kormányfő az összes orosz bankot megfosztaná a SWIFT rendszerhez kapcsolódási lehetőségtől, és az uniós tagállamokba utazni akaró orosz állampolgárokkal szemben a vízumszolgáltatást felfüggesztené. „Ha nem mentjük meg Ukrajnát, az Európai Unió a kudarc, a megalázás és a tehetetlenség jelképe lesz” – idézte a hírportál a levélből.
A lengyel iskolák többszázezer ukrán gyerekre készülnek fel
2022. március 29.
„Fokozatos, szisztematikus és rugalmas” módon készülnek a lengyel iskolák akár 700 ezer ukrán gyermek befogadására – nyilatkozta a Polsat News tévé csatornának Przemysław Czarmek oktatási miniszter. Jogilag is mindent előkészítettünk a helyi önkormányzatokkal megtettük a szükséges lépéseket és a pénzügyi feltételeket is megteremtettük – mondta.
Lengyelországba látogatott a konstantinápolyi ortodox pátriárka
2022. március 29.
Lengyelországba látogatott Bertalan konstantinápolyi ortodox pátriárka, aki Varsóban Andrzej Duda köztársasági elnökkel találkozott. A pátriárka látogatásának célja, hogy erkölcsi támogatást nyújtson a Lengyelországba menekült mintegy kétmillió ukrán embernek. Az Euronews tudósítása szerint a pátriárka azt mondta, hogy ezekben a napokban csak arra fókuszál, hogy szolidaritást vállaljon menekültek millióival. Imádkozik értük, akiket indokolatlan, szörnyű agresszió kényszerített hazájuk elhagyására. Ezt az agressziót Oroszország követi el a szuverén Ukrajnával szemben – mutatott rá az ortodox pátriárka.
A lengyel védelmi miniszter sem jön a budapesti V4-re
2022. március 28.
A Gazeta Wyborcza című napilap kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy Mariusz Błaszczak védelmi miniszter sem utazik Budapestre a Visegrádi Négyek védelmi vezetőinek találkozójára. A cseh védelmi miniszter már korábban közölte, hogy a magyar kormány Oroszország-politikája miatt kihagyja a V4-találkozót – közölte az Euronews hírportál. „Ami ma a visegrádi csoport körül történik, nem tölt el optimizmussal a következő hónapokra nézve” – idézi a Gazeta Wyborcza az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása nyomán Wojciech Skurkiewicz védelmi államtitkárt. A varsói lap emlékeztet: Magyarország nem küld katonai felszerelést Ukrajnának, és nem engedi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak. Az elmúlt napokban több vezető lengyel politikus adta értésre, hogy bírálják a magyar álláspontot az oroszok által indított háború ügyében – közölte az Euronews.
Lengyelország Európa középpontja lett
2022. március 26.
Brüsszel és Washington egyaránt a nyugati szolidaritás és biztonság zálogaként üdvözli a lengyel kormányt. Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása és megnyilvánulásai is jól mutatják, mennyire központi szerepet tölt be újabban az ország Európa térképén – ezt a jelenséget ismerte fel a New York Times, melynek elemzését a Privátbankár.hu portál ismertette. Oroszország dühe és Joe Biden döntése, hogy a belgiumi csúcstalálkozók után Lengyelország lesz az elnök egyetlen európai állomása, az ukrajnai háború által teremtett új valóságot tükrözi: Lengyelország hirtelen az a pont lett, amely körül a Nyugat reményei és Oroszország dühe forog – jelenti ki a vezető amerikai napilap kommentátora, Andrew Higgins. „Lengyelország nélkül nem létezik a NATO keleti szárnya” – idézi a lap Jacek Bartosiakot, a Strategy and Future varsói kutatócsoport alapítóját. Emellett a korábban Brüsszel által migráns-ellenességgel vádolt Lengyelország az elmúlt hónapban több mint kétmillió, a szomszédos ukrajnai háborúból érkező menekültet fogadott be, jóval többet, mint bármely más ország, és létfontosságú állomáshelye lett a Kijevbe irányuló fegyver-, lőszer-, üzemanyag- és egyéb segélyszállítmányoknak. Ma Varsón keresztül vezet minden diplomáciai, katonai és humanitárius út Ukrajnába – írja a szerző. A lengyel külpolitika, amely az ukrajnai háborúig azzal volt elfoglalva, hogy a hasonlóan gondolkodó konzervatív és gyakran Kreml-barát európai populistákból álló, Brüsszellel szemben ellenséges blokkot hozzon létre, most azon dolgozik, hogy megszilárdítsa az Oroszország elleni szigorúbb szankciókat szorgalmazó európai országok – köztük a balti államok és Csehország – új egységét.
Lengyel-svéd egyeztetés az ukrajnai válságról
2022. március 23.
Nincs visszatérési lehetőség a normális kapcsolatokhoz az orosz rezsimmel és további kemény szankciók szükségesek, beleértve az orosz energiaszektort, ugyanakkor folytatni kell Ukrajna támogatását – ezt hangsúlyozta varsói megbeszélése után Zbigniew Rau lengyel és Ann Linde svéd külügyminiszter, közös sajtótájékoztatóján, amelyről a The Warsaw Voice multimédia platform számolt be. Megállapították, hogy Lengyelország és Svédország egyformán ítéli meg a régió biztonsági helyzetét.
Varsó diplomáciai offenzívája
2022. március 22.
A lengyel csúcsvezetés diplomáciai offenzívát folytat, melynek fő célja az Oroszország által megtámadott szomszédos Ukrajna megsegítése. Moszkva inváziója közepette az érdeklődés középpontjába került Varsó, ahova a brüsszeli NATO és EU csúcstalálkozón való részvétel után, még a héten két napra látogat Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke – jelentette a Polskie Radio. Az előző nap diplomáciai eseményei közé tartozik, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök a lengyel fővárosban találkozott a svájci államfővel és a holland kormányfővel. „Svájc az az ország, ahol sok orosz oligarcha helyezte el a vagyonát. Ezért igyekeztem meggyőzni Ignazio Cassis elnököt, hogy a svájci hatóságok döntsenek az orosz oligarchák vagyonának befagyasztásáról és lefoglalásáról.” Az NL Times holland hírportál arról írt, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök lengyelországi útja során elsősorban az ukrán menekültekkel akart találkozni, de azt is fontosnak tartja, hogy a nézeteltéréseket elsímítsák lengyel partnerével. A nap krónikájához tartozott, hogy Mariusz Błaszczak védelmi miniszter Varsóban fogadta ukrán kollégáját, Oleksii Reznikovot, aki – a PAP hírügynökség jelentése szerint – a NATO csúcstalálkozót közvetlenül megelőző megbeszélésüket és az együttműködésük egyeztetését „termékenynek” nevezte. Eközben Andrzej Duda köztársasági elnök Moldovába, Bulgáriába és Romániába utazott, hogy konzultáljon az országok vezetőivel.