Lengyelország Magyarországon

 

Az EU pénzügyminiszterei is jóváhagyták a KPO-t

2022. június 20.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei is jóváhagyták a lengyel nemzeti helyreállítási tervet (KPO). Ezzel minden illetékes döntéshozó fórumon átment a terv – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. Most már csak arra vár az Európai Bizottság, hogy Lengyelország cselekedjen az ún. mérföldkövek teljesítésében, azaz a tervben lefektetett 49 reformban és 53 beruházásban. Az uniós pénzeket a  kötelezettségek megvalósítási üteme szerint folyósítják majd.

 

4,16 millióan menekültek át Ukrajnából Lengyelországba

2022. június 19.

A lengyel határőrség közleménye szerint február 24 óta összesen 4,16 millióan  érkeztek Ukrajnából Lengyelországba. Andrzej Duda köztársasági elnök három hónapja írta alá azt a törvényt, amely széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat – közölte az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A CBOS közvéleménykutató felmérése szerint a megkérdezett lengyel lakosok 89 százaléka támogatja a háború sújtotta Ukrajnából érkezők befogadását.

 

Novák Katalin első hivatalos útja Varsóba vezetett

2022. június 17.

Novák Katalin köztársasági elnökké választása után első hivatalos külföldi útjának Lengyelországot választotta. A Telex.hu hírportálnak adott exkluzív interjúban egyebek között varsói benyomásairól is beszélt, ekképpen: „A két ország hagyományosan jó baráti kapcsolatához méltó volt a fogadtatás. Nyitottságra, érdeklődésre, barátságra és őszinteségre találtam. Ezek ritka kincsnek számítanak a diplomácia világában. Szó volt természetesen az ukrajnai háborúról, a szankciókról, a két ország adottságbeli különbségeiről, és az ebből fakadó esetleges eltérő álláspontokról  is.” Elmondta továbbá: „Duda elnök gyakran egyeztet az ukrán elnökkel, és én abban kifejezetten kértem a segítségét, hogy hívja fel a figyelmét arra, tartózkodjon a provokatív kijelentésektől. Nem sokkal voltunk azután, hogy azt állították: a magyarok tudtak arról, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. Ez egy súlyos, hamis állítás. A lengyel államfő ezt megértette, és azt mondta, beszél az ukrán elnökkel.”  

 

Zöld út a lengyel helyreállítási terveknek

2022. június 17.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Covid-járvány utáni lengyel nemzeti helyreállítási tervet (KPO), miután megállapítást nyert, hogy az a helyreállítási és rezilienciaépítési alap odaítéléséhez szükséges mind a 11 kritériumnak megfelelt. Erről Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa számolt be az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) ülésén, Vera Jurova, az Európai Bizottság jogállamiságért és európai értékekért felelős alelnökével együtt. A The Warsaw Voice multimédia platform tudósítása szerint Gentiloni kijelentette: „Véleményünk szerint a terv támogatni fogja a lengyeleket, egy fenntarthatóbb, digitális jövőbe vezető úton. A terv átfogó és kiegyensúlyozott válasz Lengyelország gazdasági és társadalmi helyzetére.” Az Euronews hírportál beszámolója szerint Gentiloni arról is beszélt, hogy Brüsszel és Varsó megállapodott egy sor ún. mérföldkőről, az igazságszolgáltatás terén. Rámutatott továbbá, hogy az uniós pénzek csak akkor lesznek elérhetők, ha ezek teljesülnek. A legfőbb akadály már három nappal korábban elhárult, ugyanis Andrzej Duda köztásasági elnök aláírta azt a törvényt, amely megszünteti a Legfelsőbb Bíróság Fegyelmi Kamaráját. A PAP hírügynökség erről szóló jelentése szerint a felszámolt kamara tagjai a Legfelsőbb Bíróság más kamarájában folytathatják munkájukat (ítéletet is hozhatnak), vagy nyugállományba vonulhatnak. Lengyelország így arra számíthat, hogy Brüsszelből 23,9 milliárd euró térítésmentes támogatást kap és 11,5 milliárd eurónyi olcsó hitelhez juthat.        

 

Duda: Erősebb NATO jelenlétre van szükség a régióban

2022. június 10.

A Bukaresti Kilenceknek (B9) a román fővárosban tartott csúcstalálkozóján részt vevő országok „erősebb előretolt NATO jelenlétet” szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel köztrásasági elnök , aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a csúcsnak – jelentette az Agerpres hírügynökség.A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia biztonságpolitikai egyeztetését Románia és Lengyelország kezdeményezte 2014-ben, a Krím-félsziget orosz annektálását követően, annak érdekében, hogy közösen szorgalmazzák a NATO keleti szárnyának megerősítését. „Úgy gondoljuk, nem csupán Ukrajna érdeke megvédeni önmagát, szuverenitását, függetlenségét és szabadságát, hanem mi, a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem hogy visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon” – mondta a lengyel államfő. Hangsúlyozta továbbá, hogy ki kell terjeszteni a NATO jelenlétét Bulgáriára, Magyarországra és Szlovákiára is. Emellett a keleti szárnyon a harccsoportokat dandár rangra kell emelni (utóbbiakat legalább 3000 katona  alkotja).

 

Lengyel-kínai külügyminiszteri megbeszélés

2022. június 10.

Zbigniew Rau lengyel és Wang Yi kínai külügyminiszter videó megbeszélést tartott, a Lengyel-kínai Kormányközi Bizottság ülésének keretében. A PAP hírügynökség jelentése szerint a kétoldalú kapcsolatok mellett az ukrajnai háború is vezető helyen szerepelt a megbeszélésen. Az Ukrajna elleni orosz inváziót érintve a két külügyminiszter egyetértett abban, hogy „az országok közötti kapcsolatok a szuverenitás és a területi integritás elveinek tiszteletben tartásán kell, hogy alapuljanak” – mondta újságíróknak a tárgyalásról beszámoló hivatalos személy. Közölte: ebben egyetértettek, annak ellenére, hogy Lengyelország és Kína eltérően szavazott az ukrajnai háborúról az Egyesült Nemzetekben. Rau és Wang Yi kifejezésre juttatták országaik készségét a lengyel-kínai párbeszéd elmélyítésére a nemzetközi helyzetről és a kétoldalú együttműködésről.

 

Duda-Biden egyeztetés

2022. június 9.

Andrzej Duda köztársasági elnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke 30 perces telefonmegbeszélést tartott, melynek fő témája az ukrajnai háború volt – írta a Rzeczpospolita című napilap. „Az elnökök beszéltek az ukrajnai háborúról és Lengyelország biztonságának megerősítéséről, valamint Lengyelország és az USA gazdasági és biztonsági együttműködéséról” – tájékoztatott Pawel Szrot, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője a megbeszélésről. Elmondta továbbá, hogy szó volt a lengyel államfő Ukrajna európai integrációja érdekében kifejtett „diplomáciai offenzívájáról”, a B9 csúcsról és a NATO június végi madridi csúcstalálkozójáról is.  

 

Kaczyński: „Nagyon komoly probléma van Magyarországgal”

2022. június 9.

Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt elnöke egy a választókkal tartott rendezvényen Sochaczew városában keményen bírálta a magyar kormányt az orosz szankciókkal kapcsolatos pozíciója miatt – írta a Wprost című hetilap. A tudósítás szerint Kaczyński azt mondta, hogy ugyan Franciaország, Németország és néha Hollandia is ellenez Oroszország elleni szankciókat, de senki sem teszi ezt olyan nyiltan, mint Magyarország. Emlékeztetett arra, hogy az EU azon törekvése, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének számító Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen is bevezessenek szankciókat, Orbán Viktor tiltakozása miatt hiúsult meg. „Valóban nagyon komoly probléma van Magyarországgal jelenleg, amelyet én nem kívánok félvállról venni” – mondta Kaczyński, egy kérdésre válaszolva.

 

Lengyel-portugál államfői találkozó

2022. június 9.

Andrzej Duda köztársaság elnököt Marcelo de Sousa portugál államfő fogadta az észak-nyugati portugál városban, Bragaban. Tárgyalásuk fő témája volt az európai uniós tagjelölti státusz megajánlása Ukrajnának – jelentette a PAP hírügynökség. Az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakult globális élelmiszerválság, valamint a háború migrációs utóhatásai is a megbeszélés napirendjén szerepeltek.

 

Duda bírálta Scholzot és Macront

2022. június 9.

Andrzej Duda köztársasági elnök a Bild német bulvárlapnak adott interjúban élesen bírálta Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt, amiért Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaltak. A tvp.info lengyel portál részletesen ismertette az interjút. Duda felvetette: „Beszélt bárki is így Adolf Hitlerrel a második világháború alatt?” „Mondta bárki, hogy meg kell őrizni Adolf Hitler méltóságát? Hogy úgy kell eljárjunk, hogy ne alázzuk meg Adolf Hitlert? Nem hallottam ilyen véleményeket” – mondta az államfő. Azon reményének is hangot adott, hogy „az orosz imperializmus foga beletörik Ukrajnába”.

 

Forbes: Lengyelország Ukrajna első számú segítője

2022. június 3.

A Forbes magazin ukrajnai kiadása nemzetközi összehasonlításban Lengyelországot az Ukrajnát segítő, támogató országok közül rangsorban az első helyre állította. A szerzők 11 kritérium alapján vizsgálták az egyes orzágok hozzáállását és tetteit. Egyebek között figyelembe vették a hatóságok képviselőinek ukrajnai látogatásait, nemzetközi tevékenységüket Ukrajna ügyében és Kijevnek nyújtott anyagi támogatásukat. A maximális elérhető pontok száma 100 volt, ebből Lengyelország 97-et kapott. A második az Egyesült Államok 96, a harmadik pedig Észtország 95 ponttal. Őket az első tíz között követi Lettország (94), Kanada (88), Litvánia (88), az Egyesült Királyság (88), Szlovákia (82), Csehország (81) és Portugália (78).   

 

Ukrajna győzelme a konfliktus egyetlen elfogadható megoldása

2022. június 3.

Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen elfogadható megoldása Csehország és Lengyelország közös álláspontja szerint – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatójukon Prágában, a két ország kormányának együttes ülése után. Az Új Szó szlovák hírportál tudósítása szerint Morawiecki kijelentette: Varsó és Prága együttműködése a közös értékek vállalásán alapszik. „Közép-Európa akkor erős, ha közösen tud fellépni, egységes politikájában, például az orosz agresszió megítélésében”, fogalmazott a lengyel kormányfő. Kifejtette: a lengyelek és a csehek közös lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az Európai Unió nyújtson nagyobb anyagi segítséget a jelenlegi ukrajnai menekülthullám által érintett országoknak, amelyek közé Lengyelország és Csehország is tartozik.   

 

Morawiecki: Oroszország többé ne fenyegessen a Russzkij Mirrel!

2022. június 2.

„Úgy kell újjáépítenünk a politikai rendet, hogy Oroszország többé ne fenyegesse más országok békéjét az ún. Russzkij Mirrel” – idézte Mateusz Morawiecki  kijelentését a PAP hírügynökség. A lengyel kormányfő ukrajnai látogatása alkalmával tette ezt a kijelentést. (Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját a Moszkvai Patriarchátus több főpapja támogatja, ami az ortodox etnofiletista vallási fundamentalizmus egyik totalitárius jellegű, Russzkij Mir, az „orosz világ” néven ismeretes, tévtanításnak minősülő formájában gyökerezik, amely sokakat vonz az ortodox egyházban, de még a szélsőjobboldal, valamint a katolikus és protestáns fundamentalisták is felvállalták – a szerk.). Morawiecki a Kijev közelében lévő Borodziankaban egy konténerváros átadásán vett részt. Elkísérte Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes is.

 

Lengyel-ukrán szerződés a láthatáron?

2022. június 1.

Ukrán-lengyel kormányközi konzultációkat tartottak Kijevben. Lengyelország volt az első, amely ilyen széleskörű kormányközi tárgyalásokat folytatott Ukrajnával azt követően, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Mateusz Morawiecki miniszterelnök az ukrán kollégájával, Denisz Smihal kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a két kormány megállapodást írt alá a politika számos területén való együttműködésről. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint Morawiecki kijelentette: „Ez a dokumentum talán egyengeti az utat egy új lengyel-ukrán szerződéshez. A következő hetekben, hónapokban erről fogunk tárgyalni.” Azt is elmondta, hogy Lengyelország mindent elkövet, hogy meggyőzze az Európai Uniót, hogy Ukrajnának adjon tagjelölt státuszt.  

 

Duda Egyiptomban

2022. május 31.

Andrzej Duda köztársasági elnök egyiptomi látogatása során találkozott Abdel Fattah el-Sisi államfővel és Mustafa Madbuli miniszterelnökkel. A megbeszélések középpontjában állt a globális élelmiszerválság és cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzés lehetősége Egyiptomból. Duda elnök arról tájékoztatta a sajtót, hogy Egyiptom az arab országok közül az egyik legfontosabb partnere Lengyelországnak. A PAP hírügynökség arról is beszámolt, hogy Duda Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét is átadta.

 

Rau közép-ázsiai útra indul

2022. május 30.

Zbigniew Rau külügyminiszter május 31. és június 6. között Kazahsztánba, Üzbegisztánba és Mongóliába látogat, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként. A közép-ázsiai úttal az a cél, hogy „erősítse ezeknek az országoknak a kapcsolatát az EBESZ-szel és a szervezet céljai és tevékenysége iránti elkötelezettségüket, valamint, hogy kifejezésre juttassa ezen országok reformjainak támogatását” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.  

 

Rau az istambuli háromoldalú tárgyaláson

2022. május 30.

Zbigniew Rau részt vett Isztambulban a török-lengyel-román háromoldalú külügyminiszteri tárgyaláson, melynek fő témája az „Ukrajnának nyújtott politikai, gazdasági, katonai és humanitárius támogatás” volt. A Mevlüt Çavuşoğlu török és Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel folytatott tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón Rau elmondta: „Fontos része volt a találkozónak a szabadságát védő hős ukrán népnek nyújtott támogatás, valamint országaink biztonsága. Egyetértettünk abban, hogy Oroszország hatékony elrettentése csak akkor lehetséges, ha egységesek vagyunk” – írta az eseményről tudósító Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Rau kifejtette: jelenleg a fenyegetés agresszív kombinációjával nézünk szembe, ami kockázat a NATO számára is. Ezért a miniszterek megerősítették, hogy folytatják a támogatását, védelmét és erősítését a NATO-nak és azoknak a kötelékeknek, amelyek a szövetség gerincét alkotják. Rámutatott annak fontosságára, hogy a NATO bővüljön Svédországgal és Finnországgal. „Ez különös jelentőséggel bír majd a NATO júniusi csúcstalálkozóján, amelyen a szövetség új stratégiai koncepcióját fogadják el, az elrettentés megerősítését állítva a középpontba, beleértve a NATO megerősítésének folyamatába Svédország és Finnország felvételét” – idézte a lengyel külügyminisztert az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata is.

 

Egyesség Brüsszellel?

2022. május 27.

Egyességre jutott  Lengyelország a nemzeti helyreállítási tervől (KPO) Brüsszellel – jelentette be Radosław Fogiel, a Jog és Igazságosság vezető kormánypárt szóvivője, amikor erről kérdezték a Radio Wrocław helyi rádiónak adott interjú során. „A tárgyalásokat befejeztük. Az Európai Bizottság (EC) egyetértett bizonyos kompromisszummal, figyelembe véve azt a tényt, hogy Lengyelország további reformokat hajt végre jogrendszerében. Az EC igyekszik majd mérsékletet tanusítani azokon a területeken, amelyek nem tartoznak a kompetenciakörébe.” – mondta Fogiel. Bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, az EC elnöke hamarosan Varsóba utazik és magával viszi a lengyel kormánnyal egyeztetett nemzeti helyreállítási tervet.

 

Duda Ukrajna védelmezőjeként lépett fel Davosban

2022. május 25.

A davosi Világgazdasági Fórumon Andrzej Duda köztársasági elnök Ukrajna érdekeinek szilárd védelmezőjeként lépett fel. Beszédében – melyet a PAP hírügynökség ismertetett – hangsúlyozta: „A világ ma ki kell álljon azért, hogy Oroszország véget vessen a háborúnak, adja vissza Ukrajnának az elfoglalt területeket, fizessen kártérítést és a háborús bűnösöket meg kell büntetni.”  Mateusz Morawiecki miniszterelnök szintén Davosban, a Lengyel Házban mondott beszédet, melyben felhívással fordult hallgatóságához, hangsúlyozva, hogy Oroszország Ukrajna elleni „barbár támadása” után új világrendet kell létrehozni, amely lehetetlenné teszi az ilyen agressziót – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A lengyel kormányfő rámutatott: „A béke csak azután hódíthat teret Ukrajnában, miután Oroszország vereséget szenvedett – a mi akcióink és a pusztító szankciók által legyőzve.”

 

Új „Élysée-szerződés”  Varsó és Kijev között?

2022. május 24.

A lengyel államfő egy új kétoldalú szerződésben akarja újrafogalmazni Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait – közölte a sajtóval Jakub Kumoch, a Köztársasági Elnöki Hivatal nemzetközi politikai hivatalának vezetője. A The Warsaw Voice multimédia platform Kumoch bejelentéséről beszámolva azt írta, hogy egy ilyen szerződés „modellje lehet az Élysée-szerződés”, a Franciaország és Németország között 1963-ban megkötött barátsági szerződés, amely a kapcsolatok olyan szövedékét eredményezi, mint ami létrejött Németország és Franciaország között és „oly sok szinten kapcsolta össze a két országot, hogy nem lehet szétszakítani”.

 

Duda: csak Ukrajnának van joga dönteni saját jövőjéről

2022. május 22.

Andrzej Duda az első külföldi vezető, aki Kijevben beszédet mondott a Verhovna Radában. Az ukrán parlamentben a lengyel köztársasági elnök figyelmeztetett: Ukrajnának nem szabad elfogadnia az oroszok egyetlen területi követelését sem. Az Euronews hírportál tudósítása szerint Duda hangsúlyozta: „Csak Ukrajnának van joga döntéseket hozni saját jövőjéről”. A liga.net ukrán hírportál Duda beszédéből azt emelte ki, hogy „ma a szabad világ arca Ukrajna arca”. A szlovákiai Új Szó arról tudósított, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a parlament ülésén bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státuszt adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén. Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez. Zelenszkij a beszédében megköszönte Duda elnöknek a Szlovákia vezetőjével tett közös kezdeményezését, hogy meggyőzze a még tétovázó európai kollégáit Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásával kapcsolatban.