Lengyelország Magyarországon

5,67 millió menekült érkezett idáig Ukrajnából

2022. augusztus 21.

Február 24, az orosz invázió megkezdése óta 5,67 millió menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Időközben 3,83 millióan visszatértek Ukrajnába, a lengyel határőrség kimutatása szerint, amit a PAP hírügynökség ismertetett.  A hírszolgálat emlékeztetett: Błażej Poboży belügyminiszter-helyettes június közepén arról tájékoztatott, hogy Lengyelország 1,5 millió ukrán menekültnek adott otthont. Mint ismeretes, Lengyelország széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat.

 

A Szejm alelnöke bírálta az EU-t

2022. augusztus 16.

„Mindaddig, amíg a Németország által dominált brüsszeli bürokrácia az egész unióra rákényszeríti önző érdekeit, az Európai Unió tovább halad az elkerülhetetlen felbomlás és azon értékek eltorzítása felé, amelyekért létrehozták” – írta Ryszard Terlecki, a Parlament Alsóházának (Szejm) alelnöke, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt prominens politikusa, a PiS parlamenti választmányának elnöke a Dziennik Polski című napilapban közölt cikkében. Felteszi a kérdést: „Vajon a Nyugat legfontosabb szervezeteinek egysége valóban megerősödött Oroszország Ukrajna elleni agressziója után, vagy ez csak a közvélemény kedvében járást célzó hasznos illúzió?” Írásában ez utóbbit igyekszik bizonyítani.

 

Duda: Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut

2022. augusztus 15.

Az Ukrajna elleni háborúval Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut, eddig ugyanis egyetlen nagyhatalom sem indított nyílt támadást egy másik állammal szemben – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban, a lengyel hadsereg napja alkalmából rendezett ünnepségen. A szlovákiai Új Szó hírportál emellett közli a lengyel ünnep alkalmából Volodimir Zelenszkijnek a közösségi médiában közzétett videóüzenetét is, amelyben az ukrán elnök megköszönte a lengyelek segítségét az ukrajnai háború során. Felidézte: a lengyel és az ukrán nemzet „hosszú utat tett meg, és végül történelmi megegyezésre jutottak az ukránok és a lengyelek számára legfontosabb ügyben – a szabadság ügyében”. Zelenszkij szerint „csak együtt védhetjük meg államainkat a jövő nemzedékei számára”.  

  

Varsó-Brüsszel: elmérgesedő viszony

2022.augusztus 8-11.

A Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt politikusai egyre határozottabban adnak hangot elégedetlenségüknek Brüsszellel, bírálva a járvány utáni helyreállítást finanszírozó uniós Helyreállítási Alapból Lengyelországnak járó pénzek kifizetésének halogatását. Az európai forrásokat blokkoló uniós szándékról Radosław Fogiel, a PiS szóvivője a Wnet rádiónak adott interjúban – melyet egyebek között a szlovákiai Új Szó ismertetett – hangsúlyozta: „Tartjuk magunkat a szerződések betűjéhez. A Brüsszellel való kapcsolatainkban a kölcsönösség elvét fogjuk alkalmazni. (…) Lengyelország képviseletében szigorúan érvényesíteni fogjuk a bennünket megillető jogokat, ugyanakkor a legapróbb részletekbe menően gondoskodunk arról is, hogy az európai intézmények és az Európai Bizottság (EB) ne hatolhassanak be olyan területekre, ahol a szerződések, például az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem ad nekik hatáskört”. A fordulópontot és az egyre keményebb lengyel retorikát Ursula von der Leyen interjúja jelentette, amelyet a Dziennik Gazeta Prawna című napilapnak adott – emlékeztet a The Warsaw Voice multimédia platform. Az EB elnöke azt mondta, hogy az EU addig nem biztosít hozzáférést Lengyelország számára a gazdaságélénkítési alaphoz (ez 23 milliárd euró támogatást és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitelt jelent – a szerk.), amíg Varsó további engedményeket nem tesz a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos elhúzódó jogállamisági vitában. A PiS szóvivője szerint az EB-nek nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és „az igazságszolgáltatás megszervezése A-tól Z-ig a tagállamok hatáskörébe tartozik”. Fogiel szerint „tisztán politikai oka van annak, hogy Lengyelország nem kapott pénzt az EU gazdaságélénkítési alapjából”. Pár nappal korábban Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke a Sieci című hetilapnak adott interjúban azt mondta, hogy Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” tanúsított a jogállamisági vitában, de mivel az EU a lengyel jóakarat ellenére sem hajlandó felszabadítani a finanszírozást, pártja kénytelen volt megfontolni az EU-val való kapcsolatának megváltoztatását. Kilátásba helyezte, hogy ha megnyerik a jövő évi parlamenti választásokat, át fogják rendezni az EU-val való kapcsolataikat. „Ha az Európai Bizottság nem teljesíti a kötelezettségeit Lengyelországgal szemben, akkor nekünk sincs okunk teljesíteni kötelezettségeinket az EU-val szemben” – jelentette ki. Ugyanazon a napon Krzysztof Sobolewski, a PiS főtitkára hangoztatta, hogy Németországnak túl nagy befolyása van az EU-ban, ami ellen fel fognak lépni. Ezzel összecseng Mateusz Morawiecki miniszterelnök véleménye, melyet a Die Welt című német napilap honlapján megjelent cikkében fejtett ki. A kormányfő a „kisebb tagállamokkal szembeni imperialista hozzáállással” vádolta az EU-t, „mélyreható változásokat” sürgetve. Rámutatott, hogy „a politikai gyakorlat megmutatta: Németország és Franciaország helyzete többet számít, mint másoké”. Hangsúlyozta: „Tehát egy formális demokráciával és egy, de facto oligarchiával állunk szemben, amelyben a legerősebb birtokolja a hatalmat”. Figyelmeztetett: az Európai Unió imperializmusával épp úgy fel kell venni a harcot, mint Oroszország imperializmusával. A közjót és az egyenlőséget az EU elveinek homlokterébe visszaállító, mélyreható reformokat sürgetett. Ez csak szemléletváltással sikerülhet – írta. „A tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek kell dönteniük az uniós fellépés irányáról és prioritásairól” – mutatott rá.      

 

Lengyelország és Észtország mindent megad Ukrajna uniós csatlakozásához

2022. augusztus 5.

„Lengyelország és Észtország kész minden szükséges segítséget megadni Ukrajnának az Európai Unióhoz csatlakozási jövőbeli tárgyalásokhoz” – mondta Zbigniew Rau külügyminiszter az észt kollégájával, Urmas Reinsaluval Varsóban folytatott tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón. „Mély meggyőződésünk, hogy Ukrajna támogatása mindaddig a legfontosabb prioritás, amíg csak Ukrajnának arra szüksége van” – tette hozzá. Rau Észtországot Lengyelország „nagyon fontos politikai partnerének” és „regionális szövetségesének” nevezte, a PAP hírügynökség tudósítása szerint.

 

Lengyel államfő: Ukrajna egész Európát védelmezi

2022. augusztus 2.

Ukrajna egész Európát védelmezi az orosz agresszióval szembeni hősies ellenállással, és ha elesik, Moszkva tovább terjeszkedik Közép-Európa felé – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilapnak adott interjúban. A szlovákiai Új Szó által is ismertetett interjúban Duda hangsúlyozta, hogy a más népek alárendeltségéről szóló „nagyorosz” birodalmi eszme nem csak Vlagyimir Putyin orosz elnök gondolkodását határozza meg, hanem átitatja az orosz társadalom jelentős részét. Így még az is előfordul, hogy orosz újságírók a lengyelországi – az ország középső részén, Varsótól nyugatra fekvő – Kaliszig húzódó Oroszországról fecsegnek – tette hozzá. Mindez azt jelenti, hogy Ukrajna Lengyelországot és Európát, így Németországot is védi – mondta.

 

Lengyel-kínai államfői egyeztetés

2022. augusztus 1.

Andrzej Duda köztársasági elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott telefon megbeszélést, melynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményei álltak. A PAP hírügynökség jelentése szerint Duda rámutatott: az Oroszország okozta háború az egész régió biztonságára kihat. Hszi kifejezte készségét az együttműködésre lengyel partnerével, keresve a konfliktus békés befejezésének módját. Mindkét fél hangsúlyozta a jelentőségét annak, hogy minden állam, így Ukrajna szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartsák.    

 

Morawiecki: Lengyelország és Magyarország útjai szétváltak

2022. július 29-31.

Orbán Viktor miniszterelnök tusványfürdői beszédével kapcsolatban Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy vidéki rendezvényen – kérdésre válaszolva – kifejtette véleményét. Orbán a lengyel-magyar, de általában a V4 kapcsolatokról elmondta, hogy azoknak nem tett jót az orosz-ukrán háború. Úgy fogalmazott, hogy „a magyar–lengyel kapcsolatban szívprobléma van. Mi ugyanis úgy látjuk, hogy ez a háború két szláv nép háborúja, amiből mi ki akarunk maradni, a lengyelek meg úgy vannak vele, hogy ők benne vannak, ez az ő háborújuk, ezt ők már szinte vívják” – emlékeztetett a Polsat News privát televízió. Morawiecki részben megerősítette Orbán szavait, de egy részüket cáfolta. Kategorikusan tagadta, hogy a lengyelek részt vennének a háborúban, azt mondta, hogy a háborút az ukránok vívják, a lengyelek csak fegyvert szállítanak nekik – ahogyan az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és sok más szövetséges ország is teszi. Azt azonban nyíltan kimondta: „Megerősítem Orbán miniszterelnök szavait, miszerint Lengyelország és Magyarország útjai szétváltak” – derül ki a Notes from Poland hírportálon megjelent tudósításból. Egy ideje már feszültségeket lehetett tapasztalni a lengyel-magyar kapcsolatokban, a februárban kitört háború kezdete óta látványosan kezdett elhidegülni a viszony. Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt elnöke már áprilisban kritizálta a magyar kormány oroszbarát politikáját, és úgy fogalmazott, hogy ha ez így folytatódik, akkor pártja a továbbiakban nem tud úgy együttműködni (a Fidesszel – a szerk.), ahogy eddig. A Klubrádió kommentárja pedig emlékeztet: a lengyel-magyar barátság napjára tervezett Áder-látogatást lemondták, és bár később az új köztársasági elnök, Novák Katalin május végén szokatlanul nyílt beszédet tartott Varsóban, melyben elítélte Oroszországot, mint agresszort, további közeledés nem történt.

 

A lengyel lakosság 77 százaléka segített az Ukrajnából menekülteknek

2022. július 28.

A lakosság mintegy 77 százaléka segített az Ukrajnából menekülteknek. Összesen 9-10 milliárd złotyt (1,93-2,14 milliárd eurót) költöttek erre a saját zsebükből, derül ki a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) új felméréséből, amelyet a Notes from Poland hírportál ismertetett.

 

Lengyelország és Litvánia a kezdetektől támogatja Ukrajnát

2022. július 26.

Informális megbeszélést folytatott Észak-Lengyelországban Andrzej Duda köztársasági elnök és litván partnere, Gitanas Nausėda – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A varsói Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint „Ukrajna és Fehéroroszország helyzetéről, Lengyelország és Litvánia energiapolitikájáról, a biztonsági együttműködésről és az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióiról tárgyaltak”. Duda twitter bejegyzésben külön felhívta a figyelmet arra, hogy „a lengyel-litván elnöki konzultációk a Balti-tenger partvidékéről új, szimbolikus dimenziót nyertek miután Lengyelország és Litvánia jóváhagyta Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Nausėda szintén twitter üzenetben reflektált a tanácskozásra. Bejegyzését az IAR idézi: „Ma informális megbeszéléseket folytattam drága barátommal, Andrzej Dudával. Litvánia és Lengyelország összhangja az évszázadok során szilárd volt. A kihívásokkal teli jelenlegi biztonsági körülmények közepette barátságunk és a kölcsönös bizalom felbecsülhetetlen. Együtt erősek vagyunk.”  

 

Varsó nemet mond Brüsszelnek

2022. július 26.

Lengyelország nem ért egyet az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a gázfogyasztás csökkentése legyen kötelező az EU-ban. „Nehéz tárgyalni egy néhány nap alatt előkészített mechanizmusról, mondhatni térdre kényszerítve az Európai Bizottság által, az országok kötelező fogyasztáscsökkentéséről. Ezzel nem érthetünk egyet” – idézte a The Warsaw Voice multimédia platform Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi minisztert, aki kijelentette azt is, hogy „valójában az  nem nevezhető együttműködésnek, ha bármilyen mechanizmust, rákényszerítenek a tagállamokra a kötelező gyors fogyasztáscsökkentésre. Ez ellen fellépünk.”

 

Meghaladta az ötmilliót az Ukrajnából Lengyelországba érkezők száma

2022. július 25.

Több mint ötmillióan lépték át az ukrán-lengyel határt az orosz-ukrán háború kitörése óta. A szlovákiai Új szó beszámolója szerint megközelítően 3,1 millióan utaztak vissza Lengyelországból Ukrajnába. Az ukránoknak kiadott lengyel személyazonosító számok (PESEL) alapján a hatóságok igyekeznek meghatározni azok számát, akik Lengyelországban maradtak. Marlena Maląg, szociális, munka- és családügyekért felelős miniszter július közepén közölte, hogy február 24. óta több mint 1,2 millió PESEL-t adtak ki ukránoknak, a felét gyerekeknek. A menekültek közül több mint 300 ezren vállaltak munkát Lengyelországban. A lengyel oktatási tárca július eleji adatai szerint a tanév végén 160 ezer ukrán diák tanult lengyel iskolákban, és 40 ezer ukrán gyerek járt óvodába. Przemysław Czarnek oktatási miniszter szerint a tárca arra számít, hogy szeptemberben akár 400 ezer ukrán tanuló is beülhet az iskolapadba.   

 

Duda aláírta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló törvényt

2022. július 22.

Lengyelország részéről lehetővé válik a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv ratifikálása, miután Andrzej Duda köztársasági elnök aláírta azt a törvényt, amelyet a Parlament Felsőháza (Szenátus) és korábban az Alsóház (Szejm) is szinte egyhangúlag megszavazott. A jogszabályt még közzé kell tenni a lengyel jogi közlönyben, ezáltal hatályba lép, és az államfő azt követően véglegesíti a ratifikálási folyamatot. „A mai nagyon fontos nap a NATO, Európánk ezen része, a Balti-tenger régiója és a világ ezen részének biztonsága számára” – mondta Duda a Gdynia haditengerészeti kikötőjében tartott aláírási ünnepségen, amelyről a PAP hírügynökség számolt be.