Lengyelország Magyarországon

Folytatódik a küzdelem a KPO-pénzekért

2022. szeptember 27.

Marcin Przydacz külügyminiszter-helyettes azt nyilatkozta az RMF FM magán rádióállomásnak, hogy nem zárható ki az, hogy Lengyelország hivatalos panaszt nyújt be az EU Bíróságához (CJEU) a pandémia utáni Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) számára járó uniós pénzek juttatásának késlekedése miatt. Elsősorban a pénzhez próbálunk hozzájutni, de ha ez lehetetlennek bizonyul, akkor a CJEU-hoz fordulunk annak érdekében, hogy kikényszerítsük az Európai Bizottságtól a jogszerű eljárást – mondta.   

 

Morawiecki élesen bírálta von der Leyen kijelentését

2022. szeptember 26.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök „botrányosnak” nevezte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek azon megjegyzését, miszerint az EU-nak „megvannak az eszközei” ahhoz, hogy egy tagállammal szemben fellépjen, ha a dolgok nem megfelelően alakulnak. A kormányfő a kelet-lengyelországi Świdnikben egy nyilvános rendezvényen kérdésre válaszolva fakadt ki – jelentette a PAP hírügynökség. Ursula von der Leyen a Princeton Egyetemen tartott beszédet, ahol az olasz választások jelöltjeiről kérdezték, de ő válaszát a lengyelekre és a magyarokra is kiterjesztette. „Ha a dolgok nehéz irányba mennek – és most Magyarországról és Lengyelországról beszélek – megvannak az eszközeink”, mondta. Morawiecki erre reagálva utalt az EB elnökének szavaira: „Azt mondta, hogy Brüsszelnek megvannak az eszközei arra, hogy fegyelmezze Olaszországot, ha olyan kormányt hoz létre, amely nem Brüsszelnek kedvez”. A miniszterelnök minden lengyelhez és minden uniós állampolgárhoz intézve szavait kérdezte: „Ez az az Európa, amit mi akarunk? Azt, hogy a brüsszeli eurokraták diktálják, milyen legyen a kormány? Ki választhat kormányt? Egy európai nép vagy Brüsszel Berlinnel?” – kérdezte, és hozzátette: "Ez nem jogállamiság, ez diktátum”. Egyúttal bejelentette, hogy megkereséssel fordul az EB-hez, hogy megkérdezze, vajon valójában elismerik-e a nemzetközi megállapodásokat.

 

Kaczyński: Ukrajna sorsa a nyugati segítségen múlik

2022. szeptember 25.

Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt elnöke egy rendezvényen beszélve figyelmeztetett: az oroszországi mozgósítás egyetlen célja Ukrajna megsemmisítése. Azon múlik az ország sorsa, hogy Ukrajna mennyire számíthat a Nyugat segítségére, mondta – jelentette a censor.net ukrán portál tudósítására hivatkozva a karpathir.com hírportál. Kaczyński hangsúlyozta: az ukrán haderőnek mindenekelőtt korszerű fegyverekre van szüksége, valamint téli meleg öltözékre.

 

6,5 millió menekült érkezett idáig Ukrajnából

2022. szeptember 24.

Február 24, az orosz invázió megkezdése óta 6,51 millió menekült érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Időközben több mint 4,7 millióan visszatértek Ukrajnába, a lengyel határőrség kimutatása szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett.  A hírszolgálat idézte Paweł Szefernaker belügyminiszter-helyettest, aki elmondta, hogy Lengyelország 1,3 millió ukrán menekültnek adott otthont. Mint ismeretes, Lengyelország széleskörű támogatást biztosít az orosz invázió elől elmenekült ukránoknak, beleértve a letelepedési jogot, oktatási és egészségügyi ellátást és szociális juttatásokat. A legújabb felmérés szerint a lengyelek 81 százaléka helyesli, hogy a háború sújtotta Ukrajnából menekülőket befogadják Lengyelországba.

 

Wawrzyk: Brüsszel valódi célja a magyar kormány leváltása

2022. szeptember 20.

Az Európai Bizottság (EB) mesterkélt érvekkel támasztja alá a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását Magyarországgal szemben. Brüsszel valódi célja a magyar kormány leváltása – jelentette ki Piotr Wawrzyk külügyminiszter-helyettes, a PAP hírügynökségnek nyilatkozva. Az interjút a HVG is ismertette. Wawrzyk szerint az EB biztosan arra fog törekedni, hogy elrettentő példát statuáljon azon kormányok felé, amelyek nem követik Brüsszel politikai irányvonalát. Az ilyen megoldásokat viszont Lengyelország „biztosan nem támogathatja” – hangsúlyozta Wawrzyk. Korábban Mateusz Morawiecki miniszterelnök is nyomatékkal kijelentette: Lengyelország határozottan ellenezni fogja, hogy az európai intézmények megfosszák Magyarországot az uniós pénzforrásoktól.   

 

Morawiecki: Oroszország ma a gonosz birodalma

2022. szeptember 20.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök részt vett és beszédet mondott a Bratislavában megtartott konzervatív csúcstalálkozón. Az eseményről a PAP hírügynökség és a gazetaprawna.pl portál is beszámolt. A csúcstalálkozó – melyen Eduard Heger szlovák miniszterelnök is részt vett – azokra a kihívásokra koncentrált, amelyekkel Európának szembe kell néznie. Beszédében Morawiecki emlékeztetett: „A legutóbbi évtizedekben Európa annyira meg volt győződve arról, hogy a 20. század démonai már csak a múltban léteztek, hogy geopolitikai álomba merült.” Majd így folytatta: amikor Közép-Európa országai arra figyelmeztettek, hogy a Kreml neo-imperialista ambíciói újjáélednek, „úgy kezeltek bennünket, mint hisztérikusokat”. Figyelmeztetett: „Nyugat-Európa számos politikusa” kész feladni Ukrajnát, „hogy visszatérjen a megszokott üzletmenethez, a business as usual-hez”. A kormányfő azonban hangsúlyozta: „Akkor, amikor Izyum ukrán városban tömegsírokat ásnak ki, Európában senki sem alhat békésen. Ma Oroszország a gonosz birodalma és a hazugságok birodalma”.   

 

Duda a brit kormányfővel tárgyalt Londonban

2022. szeptember 19.

Andrzej Duda egyike volt azon öt külföldi vezetőnek, akivel Liz Truss brit miniszterelnök rövid kétoldalú megbeszélést folytatott II. Erzsébet néhai királynő temetése előtt – jelentette a PAP. A lengyel hírügynökség tudósítása szerint Duda a találkozó után arról tájékoztatott, hogy „nagyon jó megbeszélést folytatott biztonsági kérdésekről, egy biztonsági zóna létrehozásáról, Lengyelország biztonságáról, a harcoló Ukrajnának közösen Nagy-Britanniával nyújtott támogatásról”, együttműködésünkről az Egyesült Államokkal és a közös erőfeszítésről a balti államok támogatását illetően”. Duda és Truss a kétoldalú biztonság közvetlen katonai vonatkozásai mellett a lengyel-ukrán-brit háromoldalú együttműködés számos kérdéséről, továbbá gazdasági kérdésekről és az energiapiac ügyeiről is eszmét cserélt.

 

Az államfő a jogrendszer változásairól

2022. szeptember 16.

A jogrendszer változtatásait az Igazságügy Minisztérium nem jól készítette elő és amennyiben a vonatkozó törvényeket nem vétózta volna meg, Lengyelország kapcsolatai az Európai Unióval még nehezebbek lennének – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök a Wprost című hetilapnak adott interjú alkalmával.

 

Közös litván-lengyel kormányülés Vilniusban

2022. szeptember 16.

A litván és a lengyel kormány képviselői a miniszterelnökök vezetésével közös kormányülést tartottak Vilniusban. A tanácskozás előtt Piotr Müller lengyel kormányszóvivő elmondta újságíróknak, hogy „a lengyel kormány látogatása Vilniusba a lengyel-litván stratégiai partnerség megerősítését és a kulcsfontosságú politikai területeken a hatékony együttműködést szolgálja”. Mateusz Morawiecki miniszterelnök tárgyalt Ingrida Šimonytė kormányfővel és Gitanas Nausėda államfővel is. Megbeszélésük fő témái biztonsági és energiaellátási kérdések voltak, továbbá a gazdasági együttműködésről és az európai unió ügyeiről is tárgyaltak – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Az EB újabb 30 millió eurót vont meg Lengyelországtól

2022. szeptember 13.

Az Európai Bizottság (EB) további 30 millió eurót vont meg Lengyelországtól, mivel nem teljes mértékben tett eleget az EU Bírósága (CJEU) rendeletének a lengyel Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamarával kapcsolatban. Lengyelország összességében már 204 millió eurót vesztett el a vitás ügy miatt – jelentette az RMF FM magánrádió.

 

Morawiecki Kijevben

2022. szeptember 9.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijevi látogatása során tárgyalt Denisz Smihal ukrán kormányfővel és fogadta Volodimir Zelenszkij államfő is. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a kormányfői megbeszélés fókuszában „Ukrajna és a közép- és kelet-európai régió biztonsága állt. Az ukrinform.net hírportál beszámolt arról is, hogy „az energiabiztonság, az Oroszországgal szembeni szankciók, az orosz vagyonok elkobzása és Ukrajna újjáépítésére való felhasználása” is szerepelt a tárgyalás témái között. Az ukrán miniszterelnök köszönetet mondott Morawieckinek a fegyverekért és a politikai támogatásért. Szó volt a határátkelők kapacitásának bővítéséről és a határ infrastruktúrájának közös fejlesztéséről is.   

      

Kaczyński: Lengyelország és Ukrajna legnagyobb szövetségese Anglia és az USA

2022. szeptember 9.

Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt elnöke a Karpacz Economic Forum hallgatósága előtt a Lengyelország és Nyugat-Európa közötti nagy kulturális különbségekről beszélt. Felidézte ilyen tapasztalatait első nyugat-európai útján Bécsben, 1989-ben. A kulturális szakadék miatt Lengyelország azzal a felfogással csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy nem akarja elfogadni a tőle idegen kulturális normákat, fogalmazott Kaczyński, a Remix hírportál tudósítása szerint. A jelenlegi probléma azonban a pártvezér szerint az, hogy Németország a saját képére akarja formálni Európát, felhasználva gazdasági erejét és befolyását az EU-ban. Emlékeztetett, hogy már ez volt Németország első világháborús célja is „Mitteleuropa”-val. Lengyelországnak akkor, bár független, de Németországnak alárendelt szerepet szánt – mondta. Kaczyński szerint Németország most visszatért ehhez az elképzeléshez, amivel szemben Lengyelországnak fel kell lépnie. Kaczyński szerint kulturálisan ugyan Nagy-Britannia és az Egyesült Államok sok tekintetben még tovább ment, mint Nyugat-Európa számos országa, mégis e két ország Lengyelország és Ukrajna legnagyobb szövetségese. Ez a szövetség azért erős, mert egymás eltérő értékeinek tiszteletben tartásán alapul – mondta.  

 

Morawiecki: az év végén megkapjuk a KPO pénzeket

2022. szeptember 9.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök optimistán nyilatkozott – kérdésre válaszolva – azzal kapcsolatban, hogy megoldják-e a Nemzeti Újjáépítési Terv (KPO) megvalósításához szükséges uniós pénzek kifizetését akadályozó problémát Brüsszellel. „Előbb-utóbb megkapjuk a KPO pénzt, azt hiszem, az év végén” – idézte a kormányfő kijelentését a Dziennik Gazeta Prawna című napilap.

 

A nézetkülönbségek figyelembevételével építene új V4-et Morawiecki

2022. szeptember 4.

Új, a nézetekben megmutatkozó eltéréseket is figyelembe vevő együttműködési módot lehetne kidolgozni a Visegrádi Csoportban (V4) és a lengyel-magyar kapcsolatokban, ott, ahol az országainkat értékek és érdekek kötik össze – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy vasárnap megjelent interjúrészletben, melyre az Euronews hívta fel a figyelmet. A Sieci című lengyel hetilapban hétfőn megjelenő interjúnak vasárnap a wpolityce.pl hírportálon közzétett részletében Morawiecki beismerte: az ukrajnai orosz háborúhoz való viszony valóban megosztó volt. Hozzátette: idővel „az összes többi ügy, amelyben szolidaritással, megértéssel és kölcsönös támogatással voltunk egymás iránt, újból erőteljesen össze fog kötni minket”. (…) „Mindnyájan tudjuk, hogy a V4-en belüli együttműködés jelentősen megerősíti országainkat” – idézett az Euronews, Európa vezető hírcsatornája a lengyel kormányfőt.   

   

Macron-Morawiecki találkozó

2022. augusztus 30.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Párizsban találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, aki még a megbeszélésük előtt azt közölte a sajtóval, hogy Lengyelország és Franciaország az elmúlt hónapokban próbált mély reformokat bevezetni az energiapiacon. „Remélem, ezek az intézkedések eredményhez vezetnek” – idézte Macront a PAP hírügynökség. Azt szintén említette, hogy szoros az együttműködés a dekarbonizáció terén. A francia elnök kifejezte háláját „Lengyelország hatalmas hozzájárulásáért a franciaországi erdőtüzek megfékezéséhez”. Nyomatékkal szólt Lengyelország szerepéről az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta válság közepette, és kiemelte „a lengyel nép nagylelkűségét, élenjáró szerepét az Ukrajnából Lengyelországba menekültek megsegítésében”. Hangsúlyozta, hogy a NATO keleti szárnya megerősítésében is igyekeznek együttműködni. Morawiecki a károsanyag kibocsátás kereskedelmi rendszerében (ETS) alkalmazott árak limitálásának és az „őrületes” energiaárak féken tartásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy „ma az egyetlen felosztás, ami létezhet az országok között, hogy vannak olyanok, amelyek a békére és a fejlődésre, mások pedig a háborúra koncentrálnak”. Rámutatott: „Ha Európa számítani akar a globális versenyben, amit remélek, akkor nem maradhatunk egy ilyen öreg kontinens. Fiatal kontinens kell legyünk, telve energiával, új beruházások, új technológiák (beleértve az atomenergia technológiákat) kontinensévé kell válnunk”. „Lengyelország ezért támogatta mindig Franciaországot, a francia nukleáris ipart Brüsszelben, az energiaforrásokról folytatott megbeszéléseken, mint olyant, amely elfogadható az Európai Unió ipari energiapolitikája számára” – mondta.

 

Honnan fenyegetik Lengyelország szuverenitását?

2022. augusztus 29.

„Sajnos kiderült, hogy honfitársaink jelentős része nem érti, mi a szuverenitás” – írta Zdzisław Krasnodębski professzor, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt parlamenti képviselője, szociológus – akinek sokkoló megállapításaira a The Warsaw Voice multimédia platform hívta fel a figyelmet. Krasnodębski szerint „szuverenitásunkat a Nyugat veszélyezteti, általában nagyobb mértékben, mint a Kelet”. A professzor ugyanezt fejtette ki az Európai Unióról a Telewizja Republika magán televízió csatornán is. „Ez paradox helyzet. Természetesen Oroszország brutális, Oroszország háborút hirdethet. De a lengyelek spirituális és pszichológiai értelemben is tudják, hogyan kezeljék ezt a helyzetet. Putyin nem oszt meg bennünket, ő egyesít minket. Az Európai Unió viszont teljesen más eszközöket használ – inkább ösztönzést, pénzt, puha hatalmat, bizonyos vonzerőt, ezért nagyobb veszélyt jelent”, mondta, és hozzáfűzte: „az EU-t Lengyelország számára kedvezőtlen erők irányítják, ezért a kezeléséhez nagyobb szervezési és intellektuális erőfeszítés szükséges”.          

      

Duda: Lengyelország a háború utolsó napjáig támogatja Ukrajnát

2022. augusztus 23.

Andrzej Duda államfő Kijevben a katonai és a humanitárius együttműködésről, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Biztosította ukrán kollégáját, hogy Lengyelország addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. „Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek önökkel vannak, és támogatni fogják önöket a harcok utolsó napjáig” – mondta. Az Ukrajna függetlenségi ünnepnapjára időzített látogatás alkalmából Duda a közös sajtótájékoztatón kijelentette: „Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is”. Az Ukrinform hírügynökség szerint hozzáfűzte: „Hiszem, hogy Ukrajna nemcsak megvédi magát, hanem győz is, visszaszerzi minden földjét”. Hangsúlyozta, hogy fel kell szabadítani Ukrajna egész területét a Krímmel együtt, továbbá síkra szállt az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték teljes leállítása mellett. Hangsúlyozta: „Nincs visszatérés a megszokott üzletmenethez az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban”.