Lengyelország Magyarországon

Lengyelország nem akadályozza az Ukrajnának szánt uniós pénzügyi csomagot

2022. december 16.

A The Guardian című brit napilap úgy értesült, hogy az EU tagállamai egy lépéssel közelebb kerültek az Ukrajnának szánt, 18 milliárd eurós pénzügyi csomagot illetően a tervezett megállapodáshoz, miután Lengyelország visszavonta korábbi aggályait a csomagban szereplő globális minimumadóval kapcsolatban. A megállapodáshoz teljes egyhangúságra van szükség.

 

KPO: Varsó jó kompromisszumra jutott az EB-vel

2022. december 14.

A lengyel Nemzeti Helyreállítási Tervről (KPO) folytatott tárgyalásokon Varsó jó kompromisszumra jutott az Európai Bizottsággal, így Brüsszel nem avatkozik be a lengyel alkotmányos rendbe – jelentette ki Mateusz Morawiecki a varsói repülőtéren nyilatkozva a sajtónak, mielőtt az uniós csúcstalálkozóra indult. Elmondta, hogy Szymon Szynkowski vel Sęk európai ügyekért felelős miniszter közlése szerint az illetékes uniós biztosok elfogadták a lengyel legfelsőbb bíróságról szóló törvény javasolt módosításait. Ezek megfelelnek az EU által megszabott feltételeknek, és lehetővé teszik a Lengyelországnak járó uniós helyreállítási pénzek kifizetését – számolt be a fejleményekről az index.hu hírportál. Morawiecki azt is közölte a lengyel sajtóval, hogy a helyreállítási eszközöket Lengyelország védelmi és a gazdaság szempontjából egyaránt fontosnak minősítette. Elmondta továbbá, hogy a szóban forgó törvénymódosítási javaslatokat már benyújtották a Parlament Alsóházába, a Szejmbe. A leglényegesebb változás az lenne, hogy a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Pontosítanának azokon az eljárásokon is, amelyek szerint egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.

 

Duda Berlinben

2022. december 13.

Andrzej Duda köztársasági elnök berlini látogatása során vendéglátójával, Frank-Walter Steinmeierrel, Németország szövetségi elnökével közös sajtótájékoztatót tartott. Az eseményről beszámoló The Warsaw Voice multimédia platform szerint kijelentette: Németország európai nagyhatalom, mellyel a legerősebb szálak kötik össze Lengyelországot, nemcsak a közös határ és a gazdasági kapcsolatok révén, hanem a közös érdekek miatt is. Köszönetet mondott a Patriot védelmi rakéta-rendszerek lengyelországi telepítéséhez nyújtott segítségért. Elmondta, hogy tárgyalásuk során aktuális ukrajnai kérdésekről is véleményt cseréltek és közös áláspontjuk, hogy minden tőlük telhető katonai támogatást meg kell adni Ukrajnának. Lengyel részről idáig mintegy 2 milliárd dollár értékű katonai támogatást nyújtottak az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnának – tette hozzá.

 

Rau–Blinken találkozó

2022. december 10.

Zbigniew Rau külügyminiszter Antony Blinkennel, az Egyesült Államok diplomáciájának vezetőjével találkozott Washingtonban. Tárgyalt Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és a lengyel-amerikai kapcsolatokról. Közös sajtótájékoztatójukról a Reuters hírügynökség tudósítása alapján az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata számolt be. Rau dícsérően nyilatkozott a NATO Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatos álláspontjáról, a szövetség válaszát gyorsnak, határozottnak és rugalmasnak minősítve. Értékelte a NATO eltökéltségét a közös értékek védelmében. Blinken méltatta az amerikai-lengyel kapcsolatokat. „Nem hiszem, hogy volt idő, amikor az Egyesült Államok és Lengyelország, a mi partnerségünk fontosabb és hatékonyabb lett volna” – mondta. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Lengyelország mozgósító szerepet tölt be Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásában. „Lengyelország vezetésének köszönhetően határozottan kiállunk Ukrajna támogatása mellett” – tette hozzá, és köszönetet mondott „a lengyel népnek, a nagyon sok Ukrajnából menekülőnek nyújtott különleges és nagylelkű segítségéért”.

 

Aljazeera: Lengyelország 3 milliárd euró értékű segítséget nyújtott Ukrajnának

2022. december 9.

Az Aljazeera független hírügynökség feltérképezte az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítséget. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és a többi európai ország által nyújtott katonai, pénzügyi és humanitárius segítséget a kieli Világgazdasági Intézet elemzése alapján mutatta be a részben a katari állam tulajdonában lévő hírügynökség. Az Egyesült Államok adta a legnagyobb támogatást (47,8 milliárd euró), melyet az Európai Unió és intézményei követnek (35 milliárd euró), és Nagy-Britannia is dobogós (7,1 milliárd euró). Az amerikai összeg az USA GDP-jének azonban csupán 0,23 százaléka, ugyanakkor Észtország a GDP-jének 1,1 százalékát, Lettország a 0,93 százalékát, Lengyelország a 0,5 százalékát, és Litvánia a 0,46 százalékát kitevő támogatással járult hozzá Ukrajna orosz agresszió elleni küzdelméhez. Lengyelország esetében ennek értéke az elemzés szerint 3 milliárd euró.

 

Rau a V4-ek külügyminiszteri tanácskozásáról

2022. december 7.

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) külügyminiszterei Bratislavában tanácskoztak. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint a találkozót követően Zbigniew Rau, a lengyel diplomácia vezetője a közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy a megbeszélés központi témája az Oroszország Ukrajna elleni agressziója következtében kialakult új nemzetközi helyzet és a V4-ek jövője volt. Rau Ukrajna támogatásában „egységre és elszántságra” szólított fel. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának segíteni kell, hogy „megvédje magát az orosz invázióval szemben, a háború utáni helyreállításban és jövőbeli európai integrációjában”. A V4-ek ügyeit illetően pedig Rau elmondta, hogy „számos bennünket egyesítő kérdésről tárgyaltunk”. (…) Megígértük egymásnak, hogy együtt folytatjuk a munkát, megerősítjük álláspontunkat a migráció, az infrastruktúra, a szállítás-közlekedés és a Visegrádi Alap kérdéseiben”.

 

Lengyel-georgiai elnöki találkozó

2022. december 5.

Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta Salome Zourabichvili georgiai államfőt, akivel a kelet-közép-európai helyzetről, kiemelten Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról tárgyalt. Közös sajtótájékoztatójukon Duda arról tájékoztatott, hogy megköszöne Zourabichvili elnöknek „abszolút egyértelmű álláspontját Oroszország Ukrajna elleni agresszióját illetően”. Hozzátette: „Az elnök teljesen megkérdőjelezhetetlenül egyértelműen kiáll Ukrajna támogatása mellett ebben a nagyon nehéz helyzetben” – idézte Duda kijelentését a PAP hírügynökség.    

 

Duda: az EBESZ nem tudja garantálni a békét

2022. december 2.     

„Oroszország háborúja Ukrajna ellen beigazolta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem tudja garantálni a békét, ha akcióit szabotálja egy agresszor, aki nem követi az elfogadott szabályokat” – mondta megnyitó beszédében Andrzej Duda köztársasági elnök az EBESZ łódźi zárt ülésén. A szervezet soros elnökségét jelenleg Lengyelország tölti be. Duda egységes fellépésre szólított fel egy újabb európai háború kitörésének megakadályozására – írta a Rzeczpospolita című napilap.   

 

A befagyasztott orosz vagyonnal kell támogatni Ukrajnát

2022. november 30.

Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás a befagyasztott orosz pénzügyi eszközök rovására lehetne növelhető. Ezt Paweł Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes jelentette ki brüsszeli beszédében. Jelenleg az európai uniós szankciók miatt befagyasztják az orosz pénzeket, de itt az ideje, hogy azokat felhasználják – mondta. Jablonski szerint „ez nem csak az oligarchák vagyonáról és tartalékaikról szól, hanem az Orosz Föderáció állami tartalékairól is” – idézte a diplomatát a Kárpáthír portál. Hasonló értelemben nyilatkozott Szymon Szynkowski vel Sęk európai ügyekért felelős miniszter a PAP hírügynökségnek, méltatva Ursula von der Leyen EB elnök kijelentését arról, hogy az Európai Bizottság (EB) az elkobzott befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna kárpótlására szándékozik felhasználni.    

 

Miniszterelnökök egyeztetése Kijevben

2022. november 26.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Kijevben fogadta Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván kormányfőt. Az Euronews tudósítása szerint a megbeszélést követően aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi segítséget, valamint fokozni kell az Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról szóló egyeztetést. A nyilatkozat felhívta a figyelmet az ún. lublini háromszög szerepére az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások megerősítésében. (A lublini háromszög háromoldalú platform a Lengyelország, Litvánia és Ukrajna közötti politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi együttműködésre, amelynek célja Ukrajna Európai Unióba integrációjának támogatása. A három ország külügyminiszterei 2020 július 28-án a lengyelországi Lublinban írták alá közös nyilatkozatukat a formátum létrehozásáról. – a szerk.)

 

Duda: Európa akkor lesz biztonságban, ha Oroszország elbukik

2022. november 25.

A litvániai Kaunasban a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásáról szóló csúcstalálkozót tartott a litván, lett, lengyel és román államfő. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Andrzej Duda köztársasági elnök a tanácskozáson kijelentette: Európa a jövőben csak akkor lesz biztonságban, ha Oroszország elbukik politikailag, katonailag és gazdaságilag. „Ha Oroszországot legyőzik, Ukrajna biztonságban lesz és Lengyelország, Litvánia, Lettország, Románia és Európa többi része is biztonságban lesz” – mondta a lengyel államfő. Duda szerint Európának fokoznia kell elrettentő kapacitását a gazdasági válság ellenére.

 

Morawiecki győzte meg Orbánt a NATO bővítés ratifikálásáról

2022. november 24.

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia – V4-ek) miniszterelnökeinek szlovákiai csúcstalálkozóját követően Mateusz Morawiecki miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország sikere Magyarország meggyőzése a NATO-bővítés vétójának elvetéséről – jelentette a PAP. A hírügynökség arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a magyar parlament a következő év elején ratifikálni fogja Finnország és Svédország NATO-tagságát. Morawiecki elmondta: „Kértem Orbán miniszterelnököt, hogy ratifikálják Svédország és Finnország belépését a NATO-ba és ígéretet kaptam, hogy a ratifikálásra a parlament jövő évi első ülésén sor kerül”.