Lengyelország Magyarországon

Morawiecki Kijevben – az első Leopard 2 tankok már Ukrajnában

2023. február 24.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök Kijevben találkozott Denys Shmyhal ukrán kormányfővel és fogadta Volodimir Zelenszkij elnök is, akivel közös sajtótájékoztatót tartott. Ezen – a PAP hírügynökség tudósítása szerint – Morawiecki bejelentette, hogy megérkezett Ukrajnába a Lengyelország által adományozott első két Leopard 2 páncélos, amelyet továbbiak követnek majd. „Nem csak azért jöttem, hogy szavakkal nyújtsak támogatást. Lengyelország, első európai országként, jelképesen átadja Önnek, Zelenszkij elnök úr az első négy lengyel Leopard tankot. (…) Többet is adunk majd és sürgetjük uniós és NATO partnereinket, hogy ugyanezt tegyék” – idézte a PAP a lengyel kormányfőt. Zelenszkij válaszában rámutatott: Lengyelország létrehozta azon országok koalícióját, amelyek elkötelezték magukat arra, hogy modern tankokat küldenek Ukrajnának. Úgy jellemezte Lengyelországot, mint „az egyik legfontosabb szövetségesünk, amely segítséget nyújt Ukrajnának”. Hozzátette: „Köszönöm miniszterelnök úr, köszönöm a lengyel társadalomnak a támogatást. (…) A vezetők akkor tudnak ilyen támogatást nyújtani, ha maguk mögött érezhetik a nemzetet és én hálás vagyok a lengyel nemzetnek, mert esetében fegyverekről, gazdasági, politikai és humanitárius támogatásról, népünk támogatásáról beszélhetek.”

 

Morawiecki: Oroszország birodalmi hódításba kezdett

2023. február 24.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Newsweek című amerikai hetilapban megjelent írásában rámutatott: „Oroszország birodalmi hódításba kezdett, azzal az egyedüli céllal, hogy helyreállítsa a korábbi szovjet érdekszférát, függetlenük attól, hogy annak mi lesz az ára és mennyi lesz az áldozata”. Hozzáfűzte: Oroszország tavalyi agressziója Ukrajna ellen veszélyezteti mindazt, amit generációk kemény küzdelemmel értek el és „szétzúzza a hidegháború után kialakított rendet”. „A háború mindannyiunkat érint, nem lehetünk közömbösek. (…) Oroszország birodalmi tervei túllépnek Ukrajnán!” További fontos tanulsága a konfliktusnak, hogy Oroszország a globális gazdasági visszaesés okozója – mutatott rá Morawiecki.

 

Lengyel-német-francia közös nyilatkozat az orosz invázió évfordulóján

2023. február 24.

A lengyel, a német és a francia államfő közös nyilatkozatot tett közzé Oroszország Ukrajna elleni inváziójának első évfordulója alkalmából. A PAP hírügynökség által ismertetett nyilatkozatban Andrzej Duda, Olaf Scholz és Emmanuel Macron, az ún. Weimari Háromszög vezetői, ismételten kifejezésre juttatták: „a lehető leghatározottabban elítélik Oroszország indokolatlan és brutális agressziós háborúját Ukrajnával szemben”. A háború „az ENSZ Alapokmányán nyugvó nemzetközi jog leplezetlen megsértése” – áll a nyilatkozatban, amelyben a három ország államfője kifejezi megingathatatlan szolidaritását Ukrajnával és feltétel nélküli támogatását Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának a nemzetközileg elismert határain belül, továbbá Oroszország agressziójával szembeni önvédelmének elidegeníthetetlen jogát. Egyúttal felszólítják Oroszországot, hogy feltételek nélkül szüntessék be a háborús cselekményeket és vonuljanak ki Ukrajna teljes területéről.

 

Minden szem Lengyelországra tekint

2023. február 24.

Ezen a héten minden szem Lengyelországra tekint Joe Biden amerikai elnök kijevi és utána következő varsói látogatása nyomán – írta a Balkaninsight.com regionális hírportál, amely szerint Biden az Ukrajna elleni orosz invázió egyéves évfordulóján azt célozta, hogy kifejezésre juttassa: az Egyesült Államok és a NATO egyértelműen támogatja Ukrajnát. A látogatásra időzítve Varsóban megtartották a NATO keleti szárnyát képező államokból létrehozott Bukaresti Kilencek (B9) államfőinek tanácskozását, amelyen Biden is részt vett és kijelentette: „Önök képezik a mi kollektív védelmünk határvonalait. Önök bárkinél jobban tudják, hogy mi a tétje az Oroszország által előidézett konfliktusnak, nemcsak Ukrajna számára, hanem Európa- és világszerte, a demokráciák szabadsága tekintetében”. Hangsúlyozta, hogy a NATO kölcsönös védelmi szerződése „szent” és sérthetetlen – „megvédjük a NATO minden egyes négyzetcentiméterét” - mondta. A B9-ek nyilatkozatban üdvözölték, hogy az Egyesült Államok elnöke és a NATO főtitkára is részt vett az ülésen és nyomatékkal kijelentették, hogy Oroszország a legsúlyosabb és közvetlen veszélyt jelenti a szövetség biztonságára nézve. Elismerésüket fejezték ki az ukrán nép hősiességével és katonai teljesítményével kapcsolatban. Rámutattak: az ukrán katonák a szabadságot és a közös értékeiket védelmezik. Hangsúlyozták, hogy folytatni fogják Ukrajna törekvéseinek támogatását mindaddig, amig az szükséges. A nyilatkozat leszögezi: „Ukrajna jövője Európában van. Minden erőnkből támogatjuk Ukrajna Euro-atlanti törekvéseit”. A nyilatkozat nevesítve arra is kitért, hogy készek szorosan együttműködni és támogatni partnereiket. Moldova, Georgia (Grúzia), Bosznia-Hercegovina a Kreml destabilizáló és pusztító befolyásával szemben a leginkább veszélyeztetett – áll a dokumentumban, amelyet a PAP hírügynökség jelentése alapján a The Warsaw Voice multimédia platform is ismertetett.

 

Idén GDP-arányosan Lengyelország költ védelemre a legtöbbet a NATO-ban

2023. február 23.

Idén Lengyelország védelmi kiadásai a GDP százalékában kifejezve a legnagyobbak a NATO-ban. Erre Mateusz Morawiecki miniszterelnök hívta fel a figyelmet, a New York Timesnak nyilatkozva. A GDP 4,0 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, beszerzésekre Lengyelország. Egyúttal kulcsszerepet játszott abban, hogy meggyőzze Németországot a Leopard tankok átadására Ukrajnának – tette hozzá a kormányfő. A lap rámutat, hogy Lengyelország ma kulcsszerepet játszó központja az Ukrajnának nyújtott segítségnek és az egyik kulcsszereplője az Oroszországgal szembeni szankcióknak.       

 

Biden: az USA-nak szüksége van Lengyelországra és viszont

2023. február 21.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a varsói elnöki palotában folytatott négyszemközti megbeszélést Andrzej Duda köztársasági elnökkel. Az ezt követő nyilatkozatában Biden megerősítette, amit tavaly márciusi varsói látogatása során mondott, nevezetesen, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van Lengyelországra és viszont. „Szükség van az európai biztonságra, ez az alapvető és a legnagyobb következményekkel bíró téma” – fogalmazott. Hangsúlyozta azt is, hogy „érvényben maradtak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Ukrajna támogatásáról tettek”. Kijelentette, hogy új stratégiai partnerséget építenek ki Lengyelországgal, ahol jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik. Andrzej Duda felszólalásában kitért Biden előző napi meglepetésszerű kijevi látogatására, amelyet rendkívüli gesztusnak nevezett, nemcsak Ukrajna iránt, de „azok felé is, akik egy szuverén országot támadnak” – fogalmazott. Bejelentette, hogy a 2025 első felében esedékes lengyel európai uniós elnökséget a transzatlanti kapcsolatok szorosabbá tétele jegyében akarja szervezni – közölte a Portfolio.hu, idézve az MTI tudósításából. Duda kulcsfontosságúnak nevezte az Egyesült Államok szerepét Európa biztonsága szempontjából. „Több Amerika Európában, az EU és az Egyesült Államok erősebb együttműködése gazdasági és biztonsági témákban – mindez nagyon fontos számunkra”, jelentette ki.

 

Az elnöki döntés miatt tovább késnek a KPO pénzek

2023. február 20.

Meglepetést váltott ki Brüsszelben, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a pandémia utáni helyreállítási terv (KPO) megvalósításához szükséges uniós források folyósításának Brüsszel által feltételéül szabott jogszabály-módosításokkal kapcsolatban – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A jogszabálytervezet szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át. Bővítik emellett azon eljárások körét, amelyek esetében egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága. A normakontroll kérését maga az államfő jelentette be a TVP Info közszolgálati hírtelevízióban. Az elnök arra szólította fel az Alkotmánybíróságot, hogy a jogszabály felülvizsgálatát haladéktalanul tűzze napirendre. Szymon Szynkowski vel Sek, európai ügyi lengyel miniszter az RMF FM kereskedelmi rádiónak azt nyilatkozta, hogy az államfő nem érvénytelenítette a törvénymódosítást, ami Brüsszel egyik mérföldjének számít, de az Alkotmánybíróság felülvizsgálata késedelmet okozhat. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy „nem kétséges, hogy a pénzeket Lengyelország meg fogja kapni”.

 

Duda a Downing Street 10-ben

2023. február 16.

Andrzej Duda köztársasági elnököt Londonban, a miniszterelnökségen, a Downing Street 10-ben látta vendégül Rishi Sunak brit kormányfő. A találkozóról tudósító PAP hírügynökség szerint Duda a megbeszélés után arról tájékoztatta a sajtót, hogy egyik témájuk a NATO keleti szárnyát képező ún. Bukaresti Kilencek (B9-ek) közelgő varsói találkozója volt. Elmondta, hogy szeretnének minél több NATO berendezést elhelyezni a keleti szárnyon. A biztonságot nem azért akarják erősíteni, hogy megvédjék magukat, hanem hogy komoly elrettentő erővel rendelkezzenek. Duda megköszönte, hogy Nagy-Britannia egyértelmű és erőteljes támogatást nyújt Ukrajnának, és Lengyelország biztonsága fokozásához hozzájárul. A Lengyelországba telepített haditechnikáért és az ott állomásoztatott brit katonákért is köszönetet mondott. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy az Ukrajnába telepítendő tankok ügyében London Varsó kezdeményezése mellé állt. Duda és Sunak Ukrajna újjáépítésének terveiről is tárgyalt. „Reméljük, Nagy-Britannia támogat majd bennünket, mint az Ukrajna újjáépítésében részt vevő országok koalíciójának tagját” – tette hozzá.

 

Stoltenberg dicsérte Lengyelország elkötelezettségét

2023. február 16.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a szervezet központjában fogadta Andrzej Duda köztársasági elnököt. A NATO honlapján megjelent közlemény szerint Stoltenberg dicsérte Lengyelország elkötelezettségét és hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Varsó vezető szerepet játszik az Ukrajnának nyújtott támogatásban, katonák kiképzésében, humanitárius és gazdasági segítségnyújtásban, fegyverszállításban. Duda a The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint hangsúlyozta: Lengyelország azt szeretné, ha a NATO keleti szárnyán a lehető legtöbb fegyver-lerakatot hoznák létre. „Azt várjuk, hogy új biztonsági tervek készüljenek nemcsak Lengyelország, hanem a NATO keleti szárnyának többi országa számára is” – mondta.

 

Svéd-lengyel kormányfői egyeztetés

2023. február 13.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök stockholmi látogatása előtt Piotr Müller kormányszóvivő arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tervek szerint Ulf Kristersson kormányfővel Európa biztonságának megerősítéséről és az Ukrajnának nyújtott további támogatásról lesz szó. „Európa (beleértve Lengyelországot) biztonságának fokozása a Kreml birodalmi terveivel összefüggésben ma prioritás. Oroszország Ukrajna elleni háborújában az egész kontinens jövője dől el. Oroszország agressziójának kezdete óta Svédország, csakúgy, mint Lengyelország rendületlenül támogatja Ukrajnát. Svédország katonai felszerelést, humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, valamint berendezéseket, amelyek az ország energiahálózatának újjáépítéséhez szükségesek. A NATO bővítés Svédországgal és Finnországgal fontos lépés a balti régió, beleértve Lengyelország biztonsága szempontjából – idézte a PAP hírügynökség a kormányszóvivőt.    

 

Duda diplomáciai körútja Biden érkezése előtt

2023. február 13.

Andrzej Duda köztársasági elnök „diplomáciai offenzívába” kezdett, Joe Biden látogatása és a Bukaresti Kilencek (B9) varsói találkozója előtt. A PAP hírügynökség összeállításából kiderül, hogy az államfő a következő héten találkozik a NATO főtitkárával, majd a brit miniszterelnökkel és III. Károly királlyal, illetve a német kancellárral, a francia köztársasági elnökkel, az újonnan megválasztott cseh államfővel és a norvég miniszterelnökkel, továbbá videókonferenciát tart litván és szlovák kollégájával. Az Egyesült Államok elnökének közelgő látogatásával kapcsolatban Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet a Polsat News TV-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Biden egy éven belül másodszor keresi fel Lengyelországot, amire egyetlen korábbi amerikai elnök esetében sem volt példa. Biden látogatásáról Duda elnök kijelentette: „abszolút alapvető esemény Lengyelország számára”.

 

Duda felvetette F-16-osok átadását Ukrajnának

2023. február 12.

Más szövetségesekkel együtt dönteni kellene arról, hogy F-16-os vadászgépeket adjanak át Ukrajnának – vetette fel Andrzej Duda köztársasági elnök, a BBC-nek nyilatkozva. Az interjúban kifejtette: a független Ukrajna fenntartása Lengyelország és Európa legfőbb érdeke és a tartós béke csak Ukrajna teljes területi szuverenitásának helyreállításával biztosítható.   

 

A Szejm elutasította a Szenátus törvénymódosítási javaslatait

2023. február 10.

A lengyel Parlament Alsóháza (Szejm) véglegesen is megszavazta a nemzeti helyreállítási terv (KPO) megvalósítása finanszírozásához uniós feltételül szabott jogszabály-változtatásokat, elutasítva az ellenzéki többségű Felsőház (Szenátus) által az ezekhez benyújtott módosításokat. A 460 fős Szejmben a 14 szenátusi módosítás elutasítása mellett 233-an szavaztak, köztük a kormányfrakció 226 jelenlévő tagja. Ellenszavazatot 207 képviselő adott le. A jogszabálytervezet most az államfő elé kerül – jelentette az MTI.

 

A lengyelek nem akarják, hogy orosz sportolók részt vegyenek a párizsi olimpián

2023. február 10.

Az IBRiS közvéleménykutató felmérése szerint – melyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett – a megkérdezett lengyeleknek csak 15,2 százaléka válaszolta azt, hogy egyetért Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak részvételével a 2024. évi párizsi Nyári Olimpiai Játékokon. 72,6 százalék viszont nem akarja, hogy a két ország részt vegyen a játékokon. 12,2 százaléknak nem volt véleménye az ügyről.  

 

Morawiecki: Az új világrendért folyik a küzdelem

2023. február 7.   

„A kommunizmus végetért Oroszországban, de a kolonializmus nem ért véget, Oroszország uralkodni akarása és az, hogy más nemzeteket a hatalmában tartson, nem ért véget, miközben a Nyugat a szabadságért folyó küzdelmet az orosz oligarchákkal megegyezésre változtatta” – így jellemezte a jelenlegi helyzetet Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon a varsói konferencián, amely Ukrajna támogatásával foglalkozott, a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium közös szervezésében. A The Warsaw Voice multimédia platform beszámolója szerint a kormányfő kifejtette: „Gyakran hivatkozunk Európa függésére az orosz nyersanyagoktól (…) valójában azonban Európát Oroszország könnyen elcsábította, nem Putyin és Oroszország démoni képességei következtében, hanem elsősorban azért, mert Európa gyenge. Ezért ma nem elég Európa újjáépítéséről beszélni, ma arra kell gondolnunk, hogy Európát úgy építsük újjá, hogy a béke és biztonság megteremtésének alapjai évtizedekig fenntarthatóak legyenek. (…) Kiderült, hogy az orosz gázszerződések aláírásával Európa a lelkét adta el Oroszországnak. (…) A Nyugat tehát létre kell, hogy hozza a szabad világot, el kell, hogy érje, hogy a háború (Ukrajnában) az orosz imperializmus és az orosz kolonializmus Waterloojává váljon! (…) Ezért amit ma teszünk, azt a képzeletért folyó küzdelemnek is hívhatjuk – egy új világrendért folyó küzdelemnek.”   

 

A V4-ek parlamenti elnökei elítélték az orosz agressziót

2023. február 4.

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4-ek) parlamenti elnökei bratislavai tanácskozásukon elítélték az orosz agressziót, illetve megerősítették, hogy támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. A szlovákiai Új Szó tudósítása szerint Elzbieta Witek, a lengyel Parlament Alsóházának (Szejm) elnöke elmondta, hogy a V4-ek tudják, mire képes Oroszország. „Átélték és megtapasztalták a szovjet megszállást” – mondta, hozzátéve, hogy a V4-ek hangja számít és négyszer erősebb pozíciója van, mint az egyes országoknak külön-külön. Tomasz Grodzki, a lengyel Felsőház (Szenátus) elnöke szerint a szomszédos országban „civilizációk harca” folyik, és meggyőződése, hogy „ez a háború dönt a világ sorsáról”.   

 

Lett-lengyel javaslat különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozására

2023. február 1.  

Andrzej Duda köztársasági elnök rigai látogatása során Egils Levits elnökkel tárgyalt és az azt követő közös sajtótájékoztatón közölte: támogatja Lettország elnökének javaslatát, hogy hozzanak létre egy különleges nemzetközi büntetőbíróságot, amely az Ukrajnában elkövetett orosz háborús rémtetteket vizsgálná ki. A felelősöket és a bűnösöket bíróság elé kell állítani – mondta, a PAP írügynökség tudósítása szerint.