Lengyelország Magyarországon

Lengyelország az európai NATO szövetségesek vezetőjévé vált

2023. április 28.

Lengyelország újabban vezetőként tűnt ki Európában, a NATO-szövetségesek között. „Rendkívüli szövetséges”, „megbízható” és az amerikai csapatok „csodálatos házigazdája” – így értékelte Celesta Wallander, az Egyesült Államok nemzetközi biztonságért felelős miniszterhelyettese Lengyelország szerepét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Wallander a washingtoni képviselőház fegyveres erők bizottságának ülésén azt is kijelentette, hogy „Lengyelország hihetetlenül bátor és segítőkész” partnere az USA-nak az „Ukrajna biztonságához nyújtott segítségben, az ukrán fegyveres erők kiképzésének támogatásában”. „Lengyelország valóban vezetővé vált az európai NATO-szövetségesek között (…) és nagyon szerencsésnek tartom magunkat, hogy a harci egység számára Lengyelország a keret-nemzet (…) mert rájuk számíthatunk” – tette hozzá az amerikai védelmi miniszterhelyettes.

 

Lengyelország fokozza légvédelmi képességét

2023. április 28.

A lengyel Nemzetvédelmi Minisztérium 13 milliárd zlotyt (3,1 milliárd dollárt) fordít légvédelmi képességének fokozására, közölte a DefenceNews amerikai portál. Kis- és középtávú (maximum 25 kilométer hatótávolságú) légvédelmi rakéták (CAMM) és iLauncher rendszerek beszerzésére fordítják ezt az összeget. „A NATO-ban ez a legnagyobb európai kis hatótávolságú légvédelmi beszerzés” – idézte a hírforrás a gyártó MBDA francia hadiipari vállalat szakértőjét.   

 

Cseh-lengyel-szlovák miniszterelnöki felhívás Ukrajna támogatására

2023. április 24.  

Csehország, Lengyelország és Szlovákia miniszterelnöke Ukrajna nemzetközi támogatásának folytatására szólított fel, a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóiratban megjelent közös cikkben. Felhívásukban hangsúlyozzák: világos, hogy ki az agresszor ebben a konfliktusban. „Ha Oroszország győz és Ukrajna elesik, a következő Közép-Európa lehet. A béke csak Ukrajna feltételeivel jöhet el” – idézett a cikkből a Radio Prague International honlapja. A kormányfők arra is figyelmeztettek, hogy a nemzetközi közösségnek ki kell tartania, mivel a konfliktusok befagyasztása Oroszország kedvenc módszere az időnyerésre a háborúban.  

 

Több mint 11 millióan érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta

2023. április 22.

2022. február 24, Oroszország ukrajnai inváziójának megkezdése óta csaknem 11,3 millióan lépték át a lengyel határt az Ukrajnából érkezők – jelentette a PAP hírügynökség. Időközben 9,5 millióan visszatértek Ukrajnába. Becslések szerint jelenleg mintegy 1,5 millió ukrajnai él Lengyelországban és sokan más országba mentek tovább. Az orosz invázió elől menekültek számára tavaly március óta törvény biztosítja Lengyelországban, hogy TAJ-számot kapnak, és joguk van az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, valamint a szociális juttatásokhoz.  

 

A lengyel, német és izraeli államfő együtt emlékezett a varsói gettófelkelésre

2023. április 19.

Andrzej Duda lengyel, Isaac Herzog izraeli és Frank-Walter Steinmeier német államfő közösen emlékezett meg a varsói gettófelkelés 80. évfordulójáról a lengyel fővárosban tartott ünnepségen. A Notes from Poland hírportál tudósítása szerint Duda beszédében a felkelőket „a bátorság és elszántság jelképének, a szabad Lengyelországért harcoló hőseinknek” nevezte. Herzog is a hősiesség jelképeként beszélt azokról, akik az „emberiesség legsötétebb óráiban” fellázadtak a gettóban, és a lengyel zsidóság ezeréves története jelképeinek is nevezte őket. Steinmeier „mélységes szégyenének” adott hangot a „németek által elkövetett rettenetes bűnök” miatt és bocsánatot kért.  

 

Elektromos határzár épül a kalinyingrádi terület és Lengyelország közé

2023. április 19.

Mariusz Kamiński belügyminiszter bejelentette, hogy megkezdik a kalinyingrádi területet lezáró elektromos határzár építését, a Lengyelország északkeleti részén Oroszország exklávéjától elválasztó 199 kilométeres határszakaszon. A kamerákkal és mozgásérzékelőkkel is ellátott elektromos gátrendszer ugyanolyan „rendkívül modern” lesz, mint ami tavaly elkészült a lengyel-belarusz határon – mondta. A tervek szerint a határzár őszre készül el, írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap.    

 

A lengyel és az olasz államfő kitart Ukrajna támogatása mellett

2023. április 17.

A Nyugatnak támogatni kell Ukrajnát, amíg csak szükséges, annak érdekében, hogy Oroszország inváziója ne járjon sikerrel – mondta egybehangzóan a lengyel és az olasz államfő, Varsóban tartott közös sajtótájékoztatójukon. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Andrzej Duda kijelentette: „Mindenki, aki Ukrajna támogatásának leállítására szólít fel Oroszország agressziójának folytatódása közepette, gyakorlatilag Moszkva, Oroszország érdekében cselekszik.” Figyelmeztetett: „Amennyiben Ukrajna nem kap többé támogatást, Oroszország megnyeri a háborút, ami csak az első lépés lesz Moszkva azon törekvésében, hogy kiterjessze hatalmát Európa ezen részének nemzetei felett”. Sergio Mattarella is azt mondta, hogy Ukrajnát támogatni kell „ameddig csak szükséges”, pénzügyileg, humanitárius és katonai értelemben egyaránt, valamint a háború utáni helyreállításban is. Megismételte Duda szavait: „Ha engedjük, hogy Oroszország legyőzze Ukrajnát, az oroszok megtámadhatnak más országokat is a jövőben”. Az olasz államfő arról is beszélt, hogy „az illegális migrációt az EU-nak úgy kell kezelnie, mint ami az egész európai közösség problémája”, mert „egyetlen tagállam sem tudja azt maga megoldani”.    

 

Morawiecki: Franciaország és Németország nem nyújt kellő támogatást Ukrajnának

2023. április 16.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök az Atlanti Tanácsban aggodalmának adott hangot, amiért Franciaország és Németország nincs teljes szívvel elkötelezve Ukrajna megsegítésében az Oroszország ellen háború megnyerése érdekében. A USNI News (a US Naval Institute hírportálja) beszámolója szerint Morawiecki kifejtette: „Minden NATO szövetséges azt akarja, hogy Ukrajna győzzön, de nem feltétlenül azonos mértékben.” Németország és Franciaország „gyors fegyverszünetet akar … csaknem bármi áron” – mondta. A fegyverszünet óhaját a lengyel kormányfő az „egyre nagyobb háborús fáradtságnak” tulajdonította, ami szerinte bizonyos fokig az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Morawiecki szerint Párizs és Berlin nem mutat „komoly nemzetközi lépéseket” annak érdekében, hogy támogassa a katonai raktárak és arzenálok megnyitását Ukrajna ellátására – írta a USNI News.   

 

Duda több humanitárius segítséget sürgetett Ausztriától Ukrajna számára

2023. április 14.

Andrzej Duda köztársasági elnököt Bécsben fogadta Alexander Van der Bellen államfő. Megbeszélésük fő témája Ukrajna támogatása volt. Az elnökök egyetértettek abban, hogy az Európai Unió egységes kell, hogy maradjon az Oroszország inváziójára adott választ illetően – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón Duda hangsúlyozta, hogy „Oroszország agresszióját meg kell állítani”. Figyelmeztetett: „ha Oroszország agresszióját nem állítják meg, az hatalmas veszélyt jelentene Lengyelország és Európának ezen része számára a jövőben”. Kérte, hogy Ausztria küldjön több életmentő eszközt Ukrajnának.  Kijelentette, hogy tiszteletben tartja Ausztria semleges státuszát. Kiállt a szankciók mellett, és hangsúlyozta, hogy „Oroszország megfosztása a pénztől” arra kényszerítheti Vlagyimir Putyint, hogy „leállítsa hadigépezetét”. Van der Bellen beismerte, hogy „hiba volt” alábecsülni Putyin „imperialista ambícióit” – jelentette a PAP hírügynökség. Az osztrák államfő elmondta, hogy Ausztria különböző módon nyújt humanitárius segítséget Ukrajnának. Segítettek az orosz támadásokban lerombolt iskolák és kórházak helyreállításában és generátokat küldtek. Közölte, hogy az osztrák hatóságok mérlegelik Zelenszkij elnök kérését, hogy segítsenek Ukrajna megtisztításában az orosz aknáktól. Mint mondta, ehhez megvan a kellő szaktudásuk. Biztosította Dudát, hogy erről a kérésről nem fognak megfeledkezni.

 

Lengyelország és Magyarország teljesen másként tekint az orosz agresszióra

2023. április 13.

Mateusz Morawiecki Ukrajna euro-atlanti támogatóit három csoportba sorolja: az angolul beszélő országokra, Kelet-Közép-Európa országaira (leszámítva Magyarországot), és Nyugat-Európa többi részére. Egyebek között erről beszélt a lengyel miniszterelnök a washingtoni Atlantic Council rendezvényén. Az agytröszt honlapján olvasható beszámoló szerint Morawiecki kijelentette, a kapcsolat Magyarországgal sokat változott az Ukrajnára és Oroszországra vonatkozó magyar álláspont miatt. Hozzátette: Magyarország helyett döntő fontosságú a nagyon szoros együttműködés Romániával és a balti államokkal. Zbigniew Rau külügyminiszter hasonló módon érintette a lengyel-magyar kapcsolatokat a varsói Parlament alsóházában (Szejm), a lengyel külpolitika idei céljait bemutató beszédében. A szlovákiai Új Szó összefoglalója szerint Rau elmondta, hogy a Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) továbbra is megmaradnak a lengyel külpolitika eszköztárában, de ahhoz, hogy a visegrádi együttműködés lehetőségeit kiaknázhassák, megpróbálják meggyőzni magyar partnereiket, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”. Rau azt hangsúlyozta, hogy Magyarország „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra, annak okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére”, és ez olyan különbség, ami Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”. Rau azt is bejelentette, hogy Lengyelország támogatni fogja a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó 1997-es alapokmány felmondását.

 

Lengyelország szeretne az európai biztonság alappillérévé válni

2023. április 12.

Mateusz Morawiecki miniszterelnököt háromnapos Egyesült Államokban tett látogatása során fogadta a Fehér Házban Kamala Harris alelnök. Közös sajtótájékoztatójukon Morawiecki elmondta: Varsó és Washington hasonlóan értékeli a fő globális fenyegetéseket, melyek nemcsak az ukrajnai orosz agresszióval, hanem Kína fejlődésével is összefüggenek” – jelentette az MTI. A kétoldalú kapcsolatok „soha nem voltak olyan jók, mint most”, idézte a lengyel kormányfő kijelentését a Notes from Poland hírportál. Harris „értékes szövetségesnek, partnernek és barátnak” nevezte Lengyelországot, amelyhez az Egyesült Államokat tartós, demokratikus értékeken alapuló kapcsolat fűzi. Morawiecki kijelentette, hogy a Nyugatnak egységesnek kell maradnia és meg kell védenie Ukrajnát, ellenkező esetben egy globális konfliktus kockázatával kell számolnia. Hozzátette: szerinte a „régi” Európa vereséget szenvedett, amikor bízott abban, hogy Oroszországgal meg lehet egyezni, de van egy „új Európa, melynek vezetője Lengyelország”. Az új Európa emlékszik arra, hogy milyen volt az orosz kommunizmus, ezért Lengyelország az európai biztonság alappillérévé szeretne válni, és a legerősebb hadsereget akarja kiépíteni Európában – mondta.

 

Legelkötelezettebb szövetségeséhez, Lengyelországba látogatott Zelenszkij

2023. április 5-6.

Az ukrajnai háború kitörése óta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első hivatalos, előre bejelentett külföldi útja Varsóba vezetett. Az Euronews tudósításában hangsúlyozta, hogy Zelenszkij a legelkötelezettebb szövetségeséhez látogatott. Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban a királyi palotában fogadta. Zelenszkij megköszönte a lengyel kormánynak és társadalomnak a hazájának nyújtott segítséget a háború alatt. A Notes from Poland hírportál arról számolt be, hogy Duda biztosította ukrán kollégáját a támogatás folytatásáról és arról is, hogy keresi a további biztonsági garanciákat Ukrajna számára. Azt is megismételte, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna jövőbeli EU és NATO tagságát. A szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Hangsúlyozta: csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat. Hozzátette: a világ vezetőinek csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonni Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. Duda beszélt a lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteiről is. Zelenszkij válaszában kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig” – írta a szlovákiai újszo.com hírportál. A látogatás során Zelenszkij Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel írt alá szándéknyilatkozatot páncélozott harcjárművek és egyéb hadfelszerelés szállításáról, valamint arról, hogy Ukrajna majdani, háború utáni újjáépítésében lengyel cégek százai vesznek részt – erről az Euronews tudósított és arról is beszámolt, hogy Morawiecki közölte: a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta, hogy várhatóan hamarosan megnyitják a Varsó-Kijev vasútvonalon a 2005-ben bezárt Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt.      

   

Moldovai-lengyel miniszterelnöki megbeszélés

2023. április 6.

Mateusz Morawiecki a moldovai fővárosban, Chișinăuban tárgyalt partnerével, Dorin Receannal. A két miniszterelnök megerősítette, hogy támogatja a háború sújtotta Ukrajnát. Arról is beszéltek, hogy hogyan lehet biztosítani Moldova stabilitását az orosz fenyegetés közepette – jelentette a PAP hírügynökség. A kétoldalú együttműködés, különösen az energetika, valamint a közös gazdasági és pénzügyi projektek is napirenden szerepeltek. Recean és Morawiecki egyetértési megállapodást írt alá a két ország közötti kiberbiztonságról.