Lengyelország Magyarországon

Törvény az orosz befolyás feltárásáról

2023. május 29.

Aláírja a lengyel államfő azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén – a döntést maga Andrzej Duda köztársasági elnök jelentette be. Közölte egyúttal, hogy utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól – jelentette a lengyel média és az ujszo.hu szlovák hírportál is. A törvényt előző héten szavazta meg a lengyel parlament. Duda azzal indokolta jóváhagyását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, hogy az orosz befolyáshoz miként viszonyultak a Lengyelországban fontos posztokat betöltő emberek. „Nem titok, hogy Oroszország és vezetése több éve különféle módokon próbálta befolyásolni más országok politikáját” úgy, hogy fölénybe jusson a számára előnyös megoldások, ezen belül gazdasági megoldások révén – mondta Duda.

 

Az EC a büntetés megfizetését sürgeti

2023. május 25.

Az Európai Bizottság (EC) hatodszor szólította fel a lengyel hatóságokat az EU Bírósága (CJEU) által kiszabott büntetés megfizetésére. 174 millió eurótól fosztja meg az EC Lengyelországot – közölte a lengyel RMF FM rádió tudósítója brüsszeli forrásokra hivatkozva. A pénzt Lengyelország uniós alapjaiból vonják majd le, hogy fedezze a bírák fegyelmi rendszerével kapcsolatos európai bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt meg nem fizetett bírságokat.

 

Lengyelország ellenzi a migránsok kötelező áthelyezésének tervét

2023. május 25.

Lengyelország ellenzi az Európai Unió javaslatát a migránsok „kötelező áthelyezéséről” a tagállamokba, mert ez a politika „sértő és hatástalan” – így reagált a tervezetre a közösségi médiában Szymon Szynkowski vel Sęk, az európai ügyek minisztere. Az új javaslat célja, hogy segítse az unió déli tagállamait, amelyeket a legsúlyosabban érint a migrációs probléma. Lengyelország azonban sohasem fog ebbe beleegyezni – ezt Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke fejtette ki, a lengyel-fehérorosz határon felállított kerítéshez ellátogatva. A tervezet szerint az uniós tagállamok vagy befogadják az előírt számú menedékkérőt a déli tagállamokból, vagy 22 ezer eurót fizetnek minden egyes ember után, akinek a befogadását megtagadják. A PAP hírügynökség jelentése szerint Andrzej Sadoś, Lengyelország EU nagykövete találkozott Ylva Johanssonnal, az Európai Bizottság belügyi biztosával, akit emlékeztetett, hogy Lengyelország egymillió Ukrajnából menekültet fogadott be és részesített védelemben. Az EU ezért 200 millió euró támogatást fizetett, azaz menekültenként 200 eurót, ugyanakkor az új tervezet minden egyes be nem fogadott migránsért 22 ezer eurót követelne.

 

Lengyel-ukrán-litván kulturális együttműködés

2023. május 24.

Lengyelország, Ukrajna és Litvánia kulturális miniszterei találkoztak Krakkóban és közös nyilatkozatot írtak alá, melyben Lengyelország és Litvánia „teljes támogatásáról” biztosítja Ukrajnát az orosz invázió ellen vívott küzdelmében, valamint kinyilvánította „akaratát a kulturális együttműködés fejlesztésére (…) a legkülönbözőbb szinteken, jelenleg és a jövőben is” – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Witek: Lengyelország támogatja Ukrajna NATO törekvéseit

2023. május 24.

Elżbieta Witek, a Parlament Alsóházának (Szejm) elnöke fogadta Ruszlan Stefancsukot, az egykamarás ukrán Parlament (Verkhovna Rada) elnökét. A megbeszélést követő sajtótájékoztatóján Witek kijelentette: „Ukrajna már uniós tagjelölt. Arról is tárgyalni fogunk, hogy kidolgozzunk egy határozati javaslatot, melyben támogatjuk Ukrajna NATO tagságát. Természetesen amíg a háború tart, arra nem kerülhet sor, de erről is megbeszélést fogunk tartani”. Witek hangsúlyozta, hogy a lengyel törvényhozók elkötelezettek Ukrajna NATO-tagságának támogatása mellett – jelentette az IAR, a Polskie Radio hirszolgálata.

 

Duda Ukrajna folytonos nemzetközi támogatását sürgette

2023. május 24.

Andrzej Duda köztársasági elnök a nemzetközi közösség „folyamatos támogatását” és „szilárd elkötelezettségét” sürgette Ukrajna harcához az orosz invázió ellen és azt, hogy „ne lankassza” a Kreml agresszív politikája. Duda felhívását Londonban tette a sajtó előtt. Erről a polskieradio24.pl honlap számolt be.  

 

„Európa egységes kell maradjon és segítenie kell Ukrajnát”

2023. május 23.

Andrzej Duda köztársasági elnök Londonban részt vett és beszédet tartott a londoni védelmi konferencián. Ezen felhívással fordult az európai döntéshozókhoz, hogy maradjanak egységesek Ukrajna orosz invázió elleni harcának megítélésében és segítsék Kijevet szuverenitása megvédésében. „Csak a mi segítségünkkel lehet vége a háborúnak. Csak a mi segítségünkkel kerülhetnek bíróság elé háborús bűnösök, akik erőszakolnak, gyilkolnak, házakat, kórházakat és iskolákat rombolnak le.” – mondta. Figyelmeztetett: „a Kreml célja, hogy visszanyerje az ún. poszt-szovjet zóna feletti ellenőrzést és szétrombolja a jelenlegi világrendet”. Rámutatott: Oroszország háborúja Ukrajnában „sokkal szélesebb dimenziójú”, „globális következményekhez” vezet, amelyek kihatással vannak „Ázsiára, Afrikára és a Közel-Keletre egyaránt” – idézte az államfőt az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.  

 

Az EU jóváhagyta a kormány farmereknek szánt támogatását

2023. május 23.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a lengyel kormány mintegy egy milliárd euró értékű támogatási programját, amellyel az Ukrajna elleni orosz háború farmereknek okozott kárát enyhítik. A Notes from Poland portál idézi: „A Bizottság a lengyel tervet szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak tartja a súlyos gazdasági zavarok orvoslására”. A támogatás az agrártermelőknek a megdrágult műtrágya és a piac bizonytalansága miatt keletkezett kárát hivatott csökkenteni.

 

Észak-európai védelmi miniszterek tanácskozása

2023. május 22.

12 észak-európai ország (a Nordic országok, a balti államok, továbbá Hollandia, Németország, Nagy-Britannia és a házigazda Lengyelország) védelmi miniszterei találkoztak a Varsó közelében lévő Legionowoban. A tanácskozáson a NATO keleti szárnyának biztonságáról, Ukrajna katonai támogatásáról, a kiberbiztonságról és a NATO július 11-12-én Vilniusban sorra kerülő csúcstalálkozójának előkészületeiről tárgyaltak – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani

2023. május 21.

Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel-ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást. Az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot” – idézte a vezető diplomatát az ujszo.com szlovák hírportál is. Szombaton, Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott. A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.

 

Csúnya válás Ukrajna miatt Lengyelország és Magyarország között

2023. május 18.

A 2015-ben kezdődött magyar-lengyel illiberális barátkozás vége undor és ellenségeskedés lett, írta Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője az EUobserver portálján megjelent elemzésében. Bár Kaczyński egykor azt mondta: annyira jó a lengyel-magyar viszony, hogy „Orbánnal akár még lovat lopni is elmenne”, ennek ma már vége. Sőt, ahogy tart a háború, úgy mélyülnek el az ellentétek. Ezt hangsúlyozza Przybylski. Kommentárjában rámutat, hogy az orosz agresszió feltárta: repedések vannak az illiberális sorokban. Alapvető kérdésekben nincs egyetértés a szélsőjobb vezető politikusai között. Állítása igazolására részletesen ismertette azokat a magyar megnyilvánulásokat, amelyek alapvető különbségekre utalnak a két ország történelemszemléletében.

 

A Három Tenger Kezdeményezés harmadik kongresszusáról

2023. május 17.

Andrzej Duda köztársasági elnök üdvözölte a Három Tenger Kezdeményezés 12 országának önkormányzati képviselőit, akik részt vettek a regionális szerveződés harmadik kongresszusán Lublinban. Köszöntőjében elmondta, hogy a Kezdeményezés minden abban részt vevő ország számára értékeket nyújt. „A Három Tenger Kezdeményezés növekedésgyorsító segédmotor, amely segít a tagországok többségének abban, hogy életszínvonalban és prosperitásban túlszárnyalja Nyugat-Európát” – idézte Dudát a REMIX, a V4-ekkel foglalkozó hírportál.

 

A Weimari Háromszög európai ügyi miniszterei egyeztettek Lengyelországban

2023. május 12.

A Weimari Háromszög (Lengyelország, Németország és Franciaország) Európa-ügyi miniszterei találkoztak a Nagy-Lengyelország vajdaságban lévő Kórnik várában. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata beszámolója szerint részt vett az egyeztetőn Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes, aki hazája EU és NATO csatlakozásának előkészítéséért felel. A megbeszélés fő témája Oroszország ukrajnai háborúja volt, valamint az Európai Unió bővítésének és intézményei reformjának a tervei.

 

Duda bírálta Scholz javaslatát

2023. május 12.

Andrzej Duda köztársasági elnök bírálta Olaf Scholz német kancellár megjegyzését, melyet az Európai Parlament ülésén mondott. Scholz szerint az olyan ügyekben, mint az EU külpolitikája és adópolitikája minősített többséggel kellene dönteni, nem pedig egyhangúlag. A minősített többségű szavazás ugyanis a demokrácia jele. Duda szerint ugyanakkor ezeken a területeken a minősített többséggel való döntés az Európai Tanácsban az európai közösség érdekei ellen való lenne és a javaslatot úgy jellemezte, mint német zsarolás – írta a wPolityce.pl hírportál.

 

Átadták az A1 autópálya kulcsfontosságú szakaszát

2023. május 11.

Átadták az A1 autópálya kulcsfontosságú szakaszát. A motofakty.pl szakportál tudósítása szerint ezzel megvalósul a Balti-tengertől a cseh határig húzódó közvetlen közúti gyorsforgalmi összeköttetés. Grańsktól a cseh határig kevesebb mint öt óra alatt lehet eljutni autóval. „Ez teljesen új fejlesztési lehetőségeket nyit meg” a Három Tenger Kezdeményezés 12 országa számára is, ami „új geopolitikai dimenziót ad a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger által közrefogott régiónak” – idézte a kormányfő kijelentését a PAP hírügynökség.  

 

Duda Tiranában

2023. május 11.

Andrzej Duda államfőt Tiranában fogadta Bajram Begaj albán köztársasági elnök. A megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón Duda elmondta: „Remélem, Albánia hamarosan az Európai Unió tagjává válik. Lengyelország támogatja Albánia csatlakozási törekvéseit az európai közösséghez.” Arról is beszélt, hogy 2025 első felében Lengyelország tölti majd be az EU soros elnöki tisztét, és akkor olyan prioritásokra akarnak majd koncentrálni, mint az unió bővítése Ukrajnával, Moldovával és a Nyugat-Balkán országaival, köztük Albániával – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Lengyelország Kalinyingrádot újra Królewiecnek nevezi

2023. május 11.

Marcin Przydacz, a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy az a lengyel döntés, hogy Kalinyingrádot átnevezik a hivatalos dokumentumokban „nem politikai motiváltságú”, hanem visszatükrözi a történelmet – jelentette a PAP hírügynökség. Korábban a lengyel hatóságok bejelentették, hogy május 9-től Kalinyingrádot Królewiecként említik, azon a néven, ahogy hívták a Lengyel Királyság idejében, a 15.-16. században. „A város jelenlegi orosz neve mesterséges átkeresztelés eredménye, az elnevezés nem kapcsolódik sem a városhoz, sem a régióhoz”, a földrajzi standardizálási bizottság álláspontja szerint.

     

A lengyelek 73 százaléka az ukrán menekültek befogadását támogatja

2023. május 11.

A megkérdezettek 73 százaléka támogatja a menekültek befogadását a háború sújtotta Ukrajnából, derül ki a CBOS közvéleménykutató felméréséből. Ugyanakkor 72 százalékuk úgy gondolja, hogy Ukrajna orosz inváziója közvetlen veszélyt jelent Lengyelország biztonságára. A lengyelek 39 százaléka támogatást nyújtott Ukrajnának és az ukrán népnek az orosz invázió idején – jelentette a friss tanulmányt ismertető PAP hírügynökség. Több mint 11,77 millióan lépték át Ukrajna felől a lengyel határt a háború kitörése óta, a Lengyel Határőrség legújabb jelentése szerint. Közülük 9,97 millióan visszatértek Ukrajnába. Andrzej Duda köztársasági elnök a múlt hónapban arról beszélt a közszolgálati Polskie Radioban, hogy jelenleg becslések szerint 3 millió ukrajnainak nyújtanak otthont, beleértve a háború kitörése (2022. február 24.) előtt érkezőket is.  

 

Még érvényben van a KPO

2023. május 10.

Szymon Szynkowski vel Sęk, Európa-ügyi miniszter szerint az igazságügy területe az utolsó mérföldkő, ahol a vállalások teljesítése kell ahhoz, hogy Lengyelország hozzájusson az Európai Unió Helyreállítási Alapjából járó pénzhez. „A kormánynak jelenleg nincs ráhatása arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény mikor lép életbe. Csupán a véleményét közölheti az Alkotmánybírósággal, amit meg is tett.” – idézte a minisztert a Polsat News. A külpolitikus azt is hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) továbbra is érvényes, az Európai Bizottság is azzal számol.  

 

Varsó ragaszkodik kül- és védelmi ügyekben az egyhangú szavazáshoz az EU-ban

2023. május 8.

A varsói Külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy megvédi az egyhangú döntés elvét az Európai Unió kül-, biztonsági- és védelempolitikai ügyeiben és elveti azt a javaslatot, amely a minősített többségre áttérést kezdeményezi – jelentette a REMIX, a V4-ekkel foglalkozó hírportál. A dolgok jelenlegi állása szerint az EU nem tud saját haderőt felépíteni és brüsszeli külpolitikát kialakítani, ha olyan államok, mint Lengyelország a vétójoggal rendelkeznek. Brüsszel központi ellenőrzés alá akarja vonni ezeket a fontos területeket, megvonva ezt a jogot a tagországoktól – mutat rá a közlemény. Éppen ezért Lengyelország meg fogja védeni az egyhangú szavazás elvét, úgy, ahogyan azt az EU szerződésekben meghatározzák, és ellenezni fogja a minősített többségű szavazás körének kibővítését az EU-ban.  

 

Mark Brzezinski: Lengyelország humanitárius nagyhatalom

2023. május 8.

„Az a tény, hogy Joe Biden elnök kétszer látogatott Lengyelországba, mindent elmond arról, hogy az amerikai kormány milyen nagyra értékeli azt, amit Lengyelország tesz. Humanitárius nagyhatalomkén kezeljük Lengyelországot” – nyilatkozta Mark Brzezinski varsói amerikai nagykövet a Radio Zet kereskedelmi rádiónak.