Lengyelország Magyarországon

Morawiecki az EU csúcson: Jobban kell ellenőrizni az unió határait!

2023. június 30.

Lengyelország és Magyarország elutasította a menekültügyi reformot az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. Több tagállam vezetője nehezményezte a két ország álláspontját. A Radio Prague International honlapján olvasható tudósítás beszédes címe: „Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Lengyelország és Magyarország veszélyezteti Csehország érdekeit a migráció ügyében”. Mateusz Morawiecki miniszterelnök a brüsszeli csúcs után a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Lengyelország ellenzi a migránsok kényszeráttelepítését az unió országai között, és felszólított az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére – jelentette a PAP lengyel hírügynökség. Morawiecki elmondta: a kétnapos tanácskozás „a biztonság, stabilitás és béke kérdéseire koncentrált”. A csúcstalálkozó résztvevői az unió új migrációs és menekültügyi reformjáról szintén tárgyaltak. A lengyel kormányfő ezzel összefüggésben rámutatott: „Biztonság a határainkon és biztonság az országainkon belül, béke és közrend – ezek azok az értékek, amelyek minden mást lehetővé tesznek, értékek, amelyek lehetővé teszik az üzleti tevékenység folytatását, értékek, amelyek lehetővé teszik a normális társas életet”. Kijelentette: „Lengyelország álláspontja változatlan. Az EU határai csak akkor nyithatók meg, miután a mi alapvető biztonsági szükségleteinkre megoldást találtunk.” Hozzáfűzte: ezt az álláspontot szentesítette az EU 2018. júniusi csúcstalálkozója, ez az unió egészét átfogó konszenzus megmaradt és „kötelező minden intézmény számára”. Az Index.hu hírportál összefoglalójában emlékeztet: Morawiecki már korábban ötpontos javaslatot tett a migráció kérdésében. Ebben Varsó nemet mond nemcsak a migránsok kényszeráttelepítésére, hanem a vétójog, a szuverenitás, a tagállamok önálló döntéshozatalát biztosító elvek megsértésére, és elutasítja azt is, hogy Brüsszel büntetéseket szabjon ki a tagállamokra, ha azok mégsem teljesítik a rájuk kirótt migráns kvótákat. A lengyel tervezet egyik pontjában az unióba érkező bevándorlók szociális juttatásainak csökkentését javasolja, valamint azt, hogy ne tűrjék tovább a civilszervezetek együttműködését az embercsempészekkel, illetve az utóbbiak ellen az EU az Interpol segítségével hatékonyabban lépjen fel.

 

Brit-lengyel hangsúly alakul ki Európában

2023. június 29.

Az ukrajnai háború lényeges következménye, hogy az Európát korábban meghatározó francia-német tengely meggyengült és az erőegyensúly eltolódott Nagy-Britannia és Lengyelország irányába – állítja Maurice Glasman, a londoni St. Mary’s University politológusa a The New Statesman című hetilapban közölt elemzésében, amelyet a wpolityce.pl portál és a PAP hírügynökség is ismertetett. Glasman szerint a tudományos és politikai elit azt hitte, hogy a Brexit Nagy-Britannia marginalizálódásához és a francia-német tengely megerősödéséhez vezet Európában. Az ellenkezője történt. Oroszország Ukrajna elleni inváziója nyomán ugyanis Nagy-Britannia egyértelműen kiállt, katonai és politikai támogatást nyújtott az ostromlott Ukrajnának, Lengyelország pedig a kelet-európai választ határozta meg, megnyitotta határait a menekülők előtt és fegyvert szállított. A szövetség Lengyelország és Nagy-Britannia között átalakító hatással volt a NATO-ban és az EU-ban – írta a brit politológus. A megerősödött brit-lengyel szövetség, mint válasz az ukrán válságra támogatást nyert a balti államok, valamint Finnország és Svédország részéről. Glasman rámutat: a brit-lengyel partnerség kialakulásában döntő volt „Ukrajna, mint katonai erő ellenálló képességének felismerése”. A politológus idézi Machiavellit, aki a politikai vezetőt úgy írja le, mint aki képes „időben cselekedni”. Nagy-Britannia és Lengyelország így tett, Franciaország és Németország pedig nem tudott – állítja a szerző. Glasman elemzését következőképpen összegzi: „Franciaország és Németország elveszítette befolyását, Lengyelország és Nagy-Britannia viszont előtérbe került, a balti és a skandináv országok csatlakoztak az új koalícióhoz, magára hagyva az izolálódott Németországot Észak-Európában. Hollandia is aktívan támogatja a brit-lengyel szövetséget.” Záró megállapítása pedig: „Az erőegyensúly Európában keletre és nyugatra tolódott a középpel szemben” és ez a folyamat „csak éppen elkezdődött”.

 

Kaczyński visszatért a kormányba

2023. június 29.

A Lengyelországot gyakorlatilag irányító Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke ismét miniszterelnök-helyettesként tér vissza a kormányba – írta az Euronews hírtévé portálja Piotr Müller kormányszóvivő bejelentését ismertetve. Kaczyński egyedül lesz Mateusz Morawiecki kormányfő helyettese, ami egyfelől a bizalmatlanság jeleként is értelmezhető, de az sem kizárt, hogy nyilvános támogatásáról kívánja biztosítani a koalíciót a választások előtt, amelyeket legkésőbb november derekáig kell megtartani Lengyelországban. Kaczyński, a korábban a kormányban biztonsági kérdésekkel foglalkozó helyettes visszatérésének súlyát jelzi, hogy az eddigi négy miniszterelnök-helyettesnek haladéktalanul meg kellett válnia tisztségétől. Mostantól tehát egyedül a pártelnök tölt be ilyen rangot – kommentálta a hírt az Euronews. „Ezúttal más lesz a szerepe. Ő fogja koordinálni a kormány munkáját” – nyilatkozta Jacek Sasin, a távozó miniszterelnök-helyettesek egyike. „Jelentős változások történtek a kormány összetételében, olyanok, amelyek szavatolják a Lengyelország gazdag és biztonságos jövőjének megteremtésére irányuló tervünk hatékony végrehajtását” – idézte a hírportál Morawieckit.

 

Az EPP tűzfal?

2023. június 28.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilapnak adott interjúban kijelentette: csoportja „tűzfalat épít a PiS ellen”. A német politikusnak a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elleni kirohanását Mateusz Morawiecki miniszterelnök „botrányosnak” minősítette – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.  

 

Morawiecki szilárd a migránsok ügyében

2023. június 27.

A Visegrádi Négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) miniszterelnökeinek bratislavai találkozója után Mateusz Morawiecki kormányfő kijelentette: Varsó határozottan elutasítja az EU migránspaktumát. „A Visegrádi Csoport nem ért egyet semmilyen kvótával, elutasítja a menekültek áttelepítését – ezt világosan megfogalmaztuk” – mondta Morawiecki sajtótájékoztatóján, és arra is felhívta a figyelmet, hogy „Európának kell legyen a külső migránsoktól védő mechanizmusa” – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Kaczyński az új feladatairól

2023. június 23.

Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a TVP Info közszolgálati televíziónak adott interjúban a kormányba visszatérése utáni feladatairól beszélt. Elmondta, hogy a nemzetbiztonságra, Ukrajna támogatására és az ősszel esedékes általános választások politikai kérdéseire összpontosít.   Miniszterelnök-helyettesként 2020 és 2022 között a biztonságért felelt. Nevéhez fűződik a 2022-ben elfogadott új védelmi törvény, amely a modernizációt és a haderő bővítését tűzte ki célul. „A haderő fokozása azóta folytatódik”, mondta. Hozzátette, hogy Lengyelország folyamatosan a hibrid hadviselés célpontja. Külön beszélt Ukrajna támogatásáról az orosz invázió elleni harcában, katonai és humanitárius segítségnyújtás formájában, továbbá az Ukrajnából érkező menekültek befogadásáról, az ország diplomáciai és politikai támogatásáról, valamint lengyelek Ukrajnában végzett munkájáról. A választásokkal összefüggésben pedig hangsúlyozta, hogy „felelősséget kell, hogy vállaljon a kormány politikai irányvonaláért”, mivel az őszi választások „a legfontosabbak lesznek 1989 óta”.  

 

Lengyel-észt külügyminiszteri egyeztetés

2023. június 22.

Zbigniew Rau külügyminiszter Varsóban fogadta Margus Tsahknat, az észt diplomácia vezetőjét. A tárgyalásukat követő közös sajtótájékoztatóról a polskieradio24.pl, a lengyel rádió honlapja számolt be. A megbeszélés középpontjában az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatás és a biztonság kérdései szerepeltek, beleértve a közelgő vilniusi NATO csúcstalálkozót. Rau azt is elmondta, hogy közösen támogatják Ukrajna azon törekvését, hogy a háborús bűntetteket elkövető oroszokat bíróság elé állítsák és elítéljék. Abban szintén egyetértenek, hogy az Oroszország elleni szankciókat tovább kell fokozni – mondta.

 

Rau: Lengyelország vezető szerepet játszhat Ukrajna újjáépítésében

2023. június 21.

Lengyelország már bizonyította elkötelezettségét Ukrajna orosz invázió elleni harcának segítésében és vezető szerepet játszhat a háború után Ukrajna újjáépítésében – mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a Londonban megrendezett Ukrajna helyreállításával foglalkozó nemzetközi konferencián felszólalva. A PAP hírügynökség tudósítása szerint több mint 1000 állami és magán céget képviselő döntéshozó, 61 ország kormányának, 33 nemzetközi szervezetnek, több mint 400 üzleti és 130 civil szervezetnek a küldöttjei vettek részt a tanácskozáson. Rau bejelentette, hogy Lengyelország „a közlekedés-szállítás és logisztika területén játszhat kulcsszerepet a Kijevvel való együttműködésben”. Ezek azért a legfontosabbak, mert mint Ukrajnával szomszédos ország hosszú közös határszakasszal és kiterjedt határátkelő infrastruktúrával rendelkezünk. Lengyelország további erőssége a széleskörű tapasztalat az ukrán piacon – tette hozzá.

 

Példaértékű Lengyelország szolidaritása a menekültekkel

2023. június 20.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nyilatkozatban hívta fel a nemzetközi közvélemény figyelmét Lengyelország különleges szolidaritására az ukrajnai menekültekkel. A dokumentumot Kevin J. Allen, a UNHCR lengyelországi képviselője ismertette. A PAP hírügynökség jelentése szerint Allen elmondta: „Lengyelország szolidaritása az ukrajnai menekültekkel kivételes és nem magától értetődő. Kritikus fontosságú, hogy a nemzetközi közösség továbbra is kiálljon a lengyel nép és az általuk nagylelkűen befogadott menekültek mellett.” Allen rámutatott: Többszázezer menekültet integráltak a lengyel társadalomba és a gazdaságba. A nyilatkozat hangsúlyozza: „Lengyelország példaértékűen reagált az ukrajnai menekültválságra”. Az UNHCR dokumentumából kiderül: Ukrajna orosz inváziója, 2022. február 24. óta több mint 12 millióan menekültek Lengyelországba Ukrajnából. „Abból a 4 millió menekültből, akik ideiglenes védelemért regisztráltatták magukat Európa-szerte, több mint 1,6 millióan Lengyelországban vannak, de a számuk még több is lehet. A Lengyelországban lévő menekültek mintegy 90 százaléka nő és gyermek.”

 

Francia-lengyel védelmi miniszteri megbeszélés

2023. június 20.

Mariusz Błaszczak védelmi minisztert fogadta Párizsban francia kollégája, Sébastien Lecornu. A megbeszélésükről tudósító PAP hírügynökség szerint a „kétoldalú együttműködésről és a régió biztonsági helyzetéről tárgyaltak”. A párizsi légvédelmi konferencia alkalmából a francia fővárosba utazó Błaszczak találkozott Emmanuel Macron köztársasági elnökkel is.  

 

Duda: Oroszországot le kell győzni Ukrajnában

2023. június 19.

A lengyel külpolitika központi célkitűzése, hogy elősegítse, hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedjen Ukrajnában és a háború kísértetét örökre eltávolítsák Lengyelország határairól – mondta a lengyel nagykövetek varsói értekezletén tartott beszédében Andrzej Duda köztársasági elnök. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata idézte az államfőt, aki egyebek között kijelentette: „A lengyel történelemnek egy olyan pontjánál tartunk, amikor a tét a legnagyobb. A tét Lengyelország helyzete, biztonsága és fontossága a következő évtizedekben, talán akár évszázadokban. Most dől el a lengyelek következő generációinak életminősége, talán általánosságban Lengyelország jövője, nemzetünk jövője, a szabadság jövője, a szuverenitás és a függetlenség.” Az államfő rámutatott: az elmúlt hónapok olyan eseményeket hoztak, amelyek következményei évtizedekre kihatnak. Figyelmeztetett: „Amíg a háború folytatódik, nem dől el, hogy a világ és a nemzetközi rend számára melyik vízió győz. (…) A lengyel diplomácia tettei éppen ezért olyanok kell legyenek, amelyek ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország megfizessen a bűneiért a következő évtizedekben. Olyan lépésekre van szükség, amelyek Közép-Európa, beleértve Lengyelország számára biztosítják a fejlődést, legalább a következő évtizedekre.” Duda hangsúlyozta: Oroszország Ukrajna elleni agressziója „az első számú kérdés a lengyel külpolitika számára”, mert „az Lengyelország biztonságának kérdése. Oroszország számára Lengyelország egy olyan ország, amely vagy behódol és Oroszországtól függ vagy ellenség. Oroszország imperialista és kolonialista mentalitású, amely csak az erőt ismeri el. Oroszország meg kell, hogy érezze a vereség keserű ízét ahhoz, hogy többé ne így tekintsen a világra.”

 

Parlamenti határozat Ukrajna NATO-tagságának támogatásáról

2023. június 16.

A Parlament Alsóháza (Szejm) megszavazta azt a határozatot, amely kimondja, hogy támogatják Ukrajna meghívását NATO-tagjelöltnek, mert ez a lépés „fontos” Ukrajna és „Európa stabilitása számára”. A PAP hírügynökség szerint elsöprő többséggel – 443 igen, 2 nem és 7 tartózkodás – szavazták meg a határozatot.

 

Francia-német-lengyel államfői találkozó Párizsban

2023. június 12.

Emmanuel Macron francia, Olaf Scholz német és Andrzej Duda lengyel államfő találkozik Párizsban, hogy megbeszéljék az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat, közölte a Rzeczpospolita című napilap. Egyúttal jelezte, hogy a Politico című lap nem hivatalos információkra hivatkozva arról írt, hogy várhatóan szóba kerül Ukrajna NATO tagságának kérdése is. Ennek kapcsán a The Warsaw Voice multimédia platform emlékeztet: a közelmúltban Emmanuel Macron Bratislavában tartott beszédében Ukrajna számára „erős, konkrét és kézzelfogható” garanciákra szólított fel, és a „NATO-tagsághoz vezető útvonal” lefektetése mellett érvelt. Scholz óvatosabban beszélt, hangsúlyozva, hogy nem Ukrajna NATO tagságára kellene helyezni a hangsúlyt, hanem arra, hogy az egyes országok hogyan támogassák Ukrajnát. Lengyelország ismétlődően kiáll az Ukrajna biztonságához nyújtandó garanciák mellett, és Varsó támogatja Kijev NATO tagsági törekvéseit is, írta a The Warsaw Voice.

 

Készülés Lengyelország soros EU elnökségére

2023. június 7.

Bár még távolinak tűnik Lengyelország 2025 második félévi soros EU elnöksége, az előkészületeket már megkezdték Varsóban. Andrzej Duda köztársasági elnök beterjesztette azt a törvénytervezetet a Parlament Alsóházához (Szejm), amely lefekteti az együttműködés elveit az uniós elnökséggel összefüggésben az államfő, a kormány és a parlament között – írta a Rzeczpospolita című napilap.  

 

Kanadai-lengyel miniszterelnöki találkozó, Ukrajna jegyében

2023. június 2.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök rövid kanadai látogatása során találkozott Justin Trudeau kanadai kormányfővel Torontóban. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Morawiecki sürgette a NATO szövetségeseket, hogy nyújtsanak Kijevnek biztonsági garanciákat. A megbeszélés témája volt a kétoldalú kapcsolatok mellett Oroszország ukrajnai háborúja és Lengyelország, valamint a NATO egész keleti szárnyának biztonsága. A lengyel kormányfő tájékoztatta Trudeaut arról, hogy Lengyelország támogatná, hogy kapjon „Ukrajna egy útitervet a NATO-tagsághoz”. Jelezte, hogy „Lengyelország Ukrajna viszonylag gyors NATO felvételét szorgalmazza”. Hozzátette: „Tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden NATO szövetséges osztja ezt a véleményt, ezért azt szeretnénk, ha lehetőség nyílna annak megbeszélésére, hogy milyen út vezethetné el Ukrajnát a NATO-tagsághoz”.

 

Morawiecki élesen bírálta az EP Magyarország elleni határozatát

2023. június 2.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök élesen bírálta az Európai Parlament (EP) azon határozatának elfogadását, amely felszólít a 2024. második félévében esedékes magyar soros EU-elnökség visszavonására, írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Az írást a The Warsaw Voice multimédia platform is ismertette. „Azt hiszem, ez az üldözés az EP részéről nyílt megsértése az európai szabályoknak, megsértése azoknak a szabályoknak, amelyek meghatározzák, hogy milyen az Európai Unió” – mondta Morawiecki, aki erről az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozóján nyilatkozott a sajtónak. „Az EU működésének ilyen rombolása nemcsak zsákutca, hanem egy szakadékba vezető út” – jelentette ki a lengyel kormányfő.