Lengyelország Magyarországon

A Szejm jóváhagyta az EU soros elnökségével kapcsolatos törvénytervezetet

2023. július 28.

A Parlament Alsóháza (Szejm) jóváhagyta az ország hatóságai közötti együttműködést szabályozó törvény tervezetét az Európai Unió 2025 második félévében esedékes soros lengyel elnökségre vonatkozóan – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Az Andrzej Duda köztársasági elnök által előterjesztett javaslat értelmében a kormány tájékoztatja majd az államfőt az EU esedékes csúcstalálkozóiról, beleértve a hivatalos dokumentumok megosztását. A köztársasági elnök képviselője felvázolja majd a Minisztertanácsnak az elnök álláspontját az Európai Tanács közelgő találkozóira vonatkozóan. Az államfő a miniszterelnökkel együtt részt vesz az EU azon csúcstalálkozóin, amelyeket a lengyel elnökség idején tartanak. Az államfő beleszól a kiválasztásába azoknak a lengyeleknek, akiket fontos uniós posztokra jelölnek, beleértve az EU biztosokat és az Európai Bíróság bíráit.   

 

Döntött a Szejm az orosz befolyást vizsgáló bizottságról

2023. július 28.

Véglegesen jóváhagyta pénteken a lengyel Parlament Alsóháza (Szejm) azt az Andrzej Duda elnök által beterjesztett törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az eredetileg tervezettnél enyhébb következményei lesznek az orosz befolyást vizsgáló jövőbeni bizottság megállapításainak – jelentette az MTI. Az eredeti törvény május végén lépett hatályba, de az államfő utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kért róla. A jogszabály értelmében egy, a Szejm által megválasztandó kilenctagú közigazgatási bizottság fogja elemezni a 2007 és 2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján, ha úgy találja, kezdeményezheti az orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. A jóváhagyott államfői módosítások nyomán a szakértői testület csak azt állapíthatja meg, hogy az érintett személy orosz befolyás alatt cselekedett, s ezért „hiányoznak nála a szükséges garanciák a közérdekű tevékenység megfelelő végzéséhez”. A jogszabály miatt az Európai Bizottság június elején kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Csütörtökön az Európa Tanács független alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság a törvény hatályon kívül helyezését javasolta Varsónak.

  

Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz

2023. július 27.

Az illegális szemétszállítás miatt Varsó panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz (EB), közölte a sajtóval Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter – jelentette a PAP hírügynökség. Ez az első lépés mielőtt az üggyel kapcsolatban az EU Bíróságához fordulnának, tette hozzá. Moskwa elmondta: az utóbbi években hét illegális hulladéklerakóban összesen 35 ezer tonna Németországból származó szemetet helyeztek el, emiatt Varsó többször felszólította az érintett német tartományi hatóságokat a szemét elszállítására. A szemét importját az a 2013-as lengyel rendelet tette lehetővé, amely könnyített a szemét behozatalán és elhelyezésén. „A jelenlegi kormány azonban hadat üzent a szemétmaffiának” és megszigorította a rendeleteket – tájékoztatott a miniszter. Az EB-nek három hónapja van a lengyel panasz kivizsgálására.

 

Lengyelország eggyel több széket kap az Európai Parlamentben 2024-ben

2023. július 26.

Lengyelország eggyel több képviselőt küldhet a 2024. évi európai parlamenti választások után Strasbourgba, azaz 53 székkel rendelkezik majd – ezt Szymon Szynkowski vel Sęk Európa-ügyi miniszter jelentette be. „Lengyelország diplomáciai törekvése az EU-ban, melynek során hangsúlyozta, hogy szükséges Lengyelország képviseletének arányos módosítása, hatékonynak bizonyult. Ennek eredményeként az EP-ben Lengyelország eggyel több széket kap” – idézte a vezető diplomatát a PAP hírügynökség.

 

Lengyelország katonai segítsége Ukrajnának meghaladja a 3 milliárd eurót

2023. július 24.

A következő hónapokban esedékes legújabb nyugati katonai szállítmánnyal küldött lengyel hadfelszerelést is számításba véve az Ukrajnának Lengyelország által nyújtott katonai segítség összértéke meghaladja a 3 milliárd eurót – áll a Védelmi Minisztérium közleményében, amelyet a defence24.pl szakportál ismertetett.

 

Kuleba: Varsó és Kijev egységesen lép fel az orosz imperializmus ellen

2023. július 24.

Lengyelország és Ukrajna mindig egységesen fog fellépni az orosz imperializmussal szemben. Ezt a nyilatkozatot Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tette közzé twitter bejegyzésében, amit a PAP hírügynökség ismertetett. „Putyin törekvése, hogy éket verjen Kijev és Varsó közé épp olyan hiábavaló, mint a kudarcot vallott ukrajnai inváziója” – írta az ukrán diplomácia vezetője. Kuleba hangsúlyozta: „Szemben Oroszországgal, Lengyelország és Ukrajna tanult a történelemből és mindig egységesen fog fellépni az orosz imperializmussal és a nemzetközi jog semmibe vételével szemben.” Kuleba azt követően tette meg nyilatkozatát, hogy Vlagyimir Putyin beszédében azt mondta, hogy Lengyelország célja a beavatkozás Ukrajnában és területe egyes részeinek bekebelezése. Az MTI tudósítása szerint erre reagálva Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes bekérette Oroszország varsói nagykövetét és az azt követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja azokat.

 

Morawiecki: a történelmi igazság nem lehet vita tárgya

2023. július 22.

Lengyelország bejelentette, hogy a Wagner-zsoldosok belorusz jelenléte miatt megerősíti csapatait a határon. Erre reagálva a sajátos történelem-értelmezéseiről is ismert Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Lengyelország Sztálin döntésének köszönhetően kapta meg nyugati területeinek jelentős részét.  Hozzátette: azonnal felismerte, hogy Lengyelország csak vissza akarja szerezni a második világháború előtt Lengyelországhoz tartozó belorusz és ukrajnai területeket – jelentette az Euronews, Európa vezető nemzetközi hírcsatornája. A történelmi igazság nem lehet vita tárgya, az orosz elnöknek Joszif Sztálinról tett kijelentése miatt bekéretik a varsói Külügyminisztériumba az orosz nagykövetet – így reagált az elhangzottakra Mateusz Morawiecki miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Sztálin „egy háborús bűnös volt, a lengyelek százezreinek haláláért felelős” – folytatódott a tudósítás. Radosław Fogiel, a lengyel Parlament Alsóháza (Szejm) külügyi bizottságának elnöke a PAP hírügynökségnek nyilatkozva a „dezinformáció elemének” minősítette Putyin kijelentését. A második világháború után Lengyelország a nyugati területeket „kárpótlásul kapta meg azért, amit Sztálin keleten tartott meg a Szovjetunió számára” – emlékeztetett Fogiel, hozzátéve: „ez senkinek sem az ajándéka”. Egyúttal hangsúlyozta: Lengyelország nem támaszt területi követeléseket egyik szomszédjával szemben sem.  

 

A lengyelek és a csehek hasonlóan vélekednek Európa jövőjéről

2023. július 20.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság hasonló nézeten van a politika számos területét illetően, beleértve az Európai Unió jövőjét és a migrációt – jelentette ki Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon a sajtótájékoztatón, amelyet Petr Fiala cseh kormányfővel közösen tartott a két kormány közös katowicei ülését követően. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a kormányközi megbeszélések legfontosabb témája volt a védelem, a regionális és európai biztonság, az infrastruktúra fejlesztés, valamint az illegális migrációval szembeni határvédelem és számos kétoldalú ügy. „Nagyon hasonló a véleményünk a mezőgazdaság, a migráció, az energia, a védelem, az éghajlati kihívások, a gazdaság és Európa jövője megítélésében. (…) A lengyelek és a csehek tudják, mi a szolidaritás. Értjük az utóbbi évek kihívásait és hangsúlyozzuk, hogy a szolidaritást helyesen kell értelmezni Európában. Lakosságunk lélekszámához viszonyítva Lengyelország és Csehország fogadta be a legtöbb menekültet Ukrajnából” – mondta. Fiala ehhez hozzáfűzte, hogy a két ország az orosz invázió első napjától támogatja Ukrajnát. Megjegyezte: mindkét ország azt várja az EU-tól, hogy Ukrajnának „jobb támogatást nyújtson, mint idáig”. „Mély barátság köt össze bennünket”, mondta, hangsúlyozva, hogy „ez olyan csodálatos platform, amelyen sikeres jövőt építhetünk mindkét ország számára”.

 

Az EU ne sértse a tagállamok hatáskörét!

2023. július 18.

„Az Európai Unió akarja eldönteni tekintélyuralommal, hogy a lengyelek milyen autót vezessenek és azt, hogy nőjenek-e az energiaárak Lengyelországban? (…) A lengyel kormány nem fogja hagyni, hogy Brüsszel diktáljon.” – írta Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter twitter üzenetében, melyet a Notes from Poland szemléző portál ismertetett. „Minden uniós fórumon elleneztük, és mint kormány, minden egyes dokumentumban a Fit for 55 ellen szavaztunk” – mondta Moskwa a Polskie Radionak adott interjú alkalmával, utalva az EU éghajlatpolitikai  programjára, amely 2030-ra a károsanyag kibocsátást 55 százalékkal csökkenteni akarja.

 

Lengyel-francia-német miniszteri látogatás Észak-Macedóniában

2023. július 18.

A Weimari Háromszög (Lengyelország, Franciaország, Németország) Európa-ügyi miniszterei közös látogatást tettek Észak-Macedóniába. Az utazásról visszatérve Szymon Szynkowski vel Sęk újságíróknak elmondta, hogy Lengyelország az élharcosa volt az EU további bővítésének. 2020 márciusában kezdődtek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával, de később elakadtak. Jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy hogyan nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Remélhetőleg ezek az év végéig megkezdődnek – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: Lengyelország jól felfogott érdeke, hogy az EU bővüljön, erősebbé váljon, fokozódjon a biztonság és elterjedjen a gazdasági prosperitás. Szynkowski vel Sęk az észak-macedóniai látogatásról elmondta, hogy a Weimari Háromszög hivatalos képviselőivel (a német Anna Lührmann és a francia Laurence Boone Európai-ügyi miniszterrel) közösen tett látogatása fontos jele Észak-Macedónia és uniós törekvései támogatásának – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.  

 

Rau beszéde az ENSZ Biztonsági Tanácsában

2023. július 18.

Oroszország fokozza „imperialista háborúját” Ukrajnában és gazdasági agressziót folytat más országok ellen a fekete-tengeri gabonakezdeményezés felfüggesztésével – jelentette ki Zbigniew Rau külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén tartott beszédében, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Oroszország elhatározta, hogy Ukrajna ellen „tovább folytatja imperialista háborúját, berobbantva gazdasági agresszióját a globális dél társadalmai ellen, amelyek a leginkább szükséget szenvednek és sebezhetőek” – mondta a lengyel diplomácia vezetője. Felszólította a fekete-tengeri gabonakezdeményezés megmaradt többi résztvevőjét, hogy tartsanak ki elkötelezettségük mellett és folytassák az ukrajnai gabona exportját. Síkra szállt a háborús bűnösök elszámoltatásáért. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható békés megoldás az ENSZ Alapokmányán és a területi integritás alapelvén kell, hogy nyugodjon. Rámutatott, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója az ENSZ Alapokmányának égbekiáltó megsértése a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja részéről.  

 

Duda: A lengyel-litván együttműködés „felbecsülhetetlen érték”

2023. július 16.

Andrzej Duda köztársasági elnök és litván partnere, Gitanas Nausėda részt vett azon az ünnepségen, amelyen megemlékeztek a 90 évvel ezelőtti repülőgép szerencsétlenségben elhunyt két litván pilótáról, Steponas Dariusról és Stasys Girėnasról, akiket nemzeti hősként tisztelnek Litvániában. Az ünnepséget Pszczelnikben, az északnyugat-lengyelországi faluban tartották. Duda beszédében – melyet a PAP hírügynökség ismertetett – hangsúlyozta: „Olyan egységesek vagyunk, mint soha korábban, különösen a mostani nehéz időkkel szembenézve. Mély meggyőződésem, hogy a lengyel-litván együttműködés, szoros kapcsolataink és a bennünket körülvevő fenyegetések hasonló megítélése felbecsülhetetlen érték a jelenlegi kihívások közepette, de a jövőt illetően is”.

 

Lengyel-dél-koreai államfői találkozó

2023. július 13.

Andrzej Duda köztársasági elnök Varsóban fogadta Jun Szuk Jeol dél-koreai államfőt. A PAP hírügynökség tudósítása szerint megbeszélésük középpontjában az üzleti és védelmi kapcsolatok álltak. Duda dicsérően beszélt a gazdasági együttműködés „ragyogó kilátásairól”. A látogatás alkalmából egyetértési megállapodást írtak alá az infrastrukturális együttműködésről és közös erőfeszítésekről Ukrajna újjáépítésében, valamint a kereskedelem és a beruházások támogatását segítő együttműködés keretfeltételeiről. Duda a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozottan méltatta a hadiipari együttműködést. Jun bejelentette, hogy megállapodtak a két ország vállalatainak aktív támogatásában „a lengyelországi atomerőmű sikeres felépítése érdekében”.  

 

A lengyelek háromnegyede támogatja az ukrajnai menekültek befogadását

2023. július 12.

A lengyelek 75 százaléka támogatja a háború sújtotta Ukrajnából menekülők befogadását. 73 százalék pedig úgy véli, hogy Oroszország ukrajnai inváziója közvetlen veszélyt jelent Lengyelország számára – derült ki a CBOS közvéleménykutató intézet felméréséből, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Ukrajna felől 13,5 millióan lépték át a lengyel határt a háború megkezdése óta, a Lengyel Határőrség kimutatása szerint. Csaknem 11,7 millióan pedig elhagyták Lengyelországot és visszatértek Ukrajnába. A háború előtt Lengyelországba érkezettekkel együtt mintegy 3 millióra becsülik azon ukránok számát, akik Lengyelországban leltek otthonra.  

 

Lengyel-japán miniszterelnöki találkozó Varsóban

2023. július 12.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta japán Fumio Kishidát, aki útban a NATO vilniusi csúcsértekezletére rövid ideig Varsóban tartózkodott. Az AP tudósítását felhasználó The Mainichi című japán napilap hírportálja szerint a két kormányfő megbeszélése a régió biztonságára koncentrálódott. Japán csatlakozott a Nyugathoz az Oroszország elleni szankciókban – emlékeztetett a portál. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítéséről is tárgyaltak. Kishida márciusban már járt Varsóban. Akkor támogatásáról biztosította Lengyelország katonai és humanitárius segítségnyújtását Ukrajnának és bejelentett egy speciális pénzügyi programot Lengyelország erőfeszítéseinek segítésére.

 

Lengyel-litván-lett felhívás a NATO-hoz

2023. július 7.

Lengyelország, Litvánia és Lettország államfője felhívással fordult a NATO-hoz, hogy a szövetség erősítse meg védelmét „a Belarusz felől áramló veszélyekkel”, szemben, amelyek annak nyomán keletkeztek, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepített oda és felmerült a lehetősége annak is, hogy a Wagner-csoport zsoldos egységeit áttelepítik Fehéroroszországba. A felhívást tartalmazó közös levelet Andrzej Duda lengyel, Gitanas Nausėda litván és Egils Levits lett elnök írta alá – jelentette a PAP hírügynökség.     

 

Morawiecki: Európa el kell, hogy szigetelje Oroszországot

2023. július 10.

Európa Oroszországot „biztonsági kordon” mögé kell, hogy zárja, amely Skandináviától a Balkánig húzódik, annak érdekében, hogy megvédje magát a Kreml agresszív politikájától – mondta Mateusz Morawiecki miniszterelnök, Lengyelország legfelsőbb katonai vezetői előtt mondott beszédében, a NATO vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. A rendezvényen részt vett Andrzej Duda köztársasági elnök és Mariusz Błaszczak védelmi miniszter is – jelentette a niezależna.pl hírportál. Morawiecki kifejtette, hogy a 21. század fordulóján „az elit számos nyugati országban azt hitte, hogy a fegyverekre költés a múlté, mivel békében élünk”. Sok ország „mély geopolitikai álomba” zuhant és csak 1999-2000-ben, Oroszország Csecsenföldön vívott háborújakor tért magához, amikor „megmutatkozott az oroszok igazi brutalitása”. A kormányfő hozzáfűzte: „Megláttuk ezt 2008-ban, Georgia inváziójakor, majd Oroszország első ukrajnai inváziójakor 2014-ben és a további agresszív műveletek során, amelyek ebbe az irányba vezettek”. Morawiecki hangsúlyozta: „az orosz fenyegetés konkrét válaszra szólít fel. (…) Kevesen fogják fel olyan világosan, mint mi, hogy ahhoz, hogy egy biztonságos világban éljünk, el kell szigetelnünk az agresszív szomszédot. Oroszországot el kell szigetelnünk egy biztonsági kordonnal, amely Skandináviától a Balkánig húzódik. És biztosítanunk kell Svédország, mint a Balti-tenger régiójának fontos partnere gyors csatlakozását a NATO-hoz.” Morawiecki arra is rámutatott, hogy „a béke számára a remény egy erős NATO. Nem szabad elfogadni hamis olajágat a Kremltől, viszont több fegyverrel kell ellátni Ukrajnát, modernizálni kell hadseregeinket, fokozva az integrációt a NATO-ban és erősítve a szövetség keleti szárnyát.”  

 

Lengyel-örmény parlamenti együttműködés

2023. július 7.

Elżbieta Witek, a lengyel Parlament Alsóházának (Szejm) elnöke és Alen Simonyak, az örmény Nemzetgyűlés elnöke Varsóban tárgyalt Ukrajna támogatásáról az orosz invázió elleni harcában, továbbá a lengyel-örmény együttműködésről – közölte az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Mindketten hangsúlyozták, hogy „nagyon jó az együttműködés a két parlament között”.  

 

A lengyelek véleménye a legkedvezőbb az Egyesült Államokról

2023. július 1.

Hat kontinens 23 országának közvéleményét alapul véve Lengyelországban a legkedvezőbb a vélemény az Egyesült Államokról – derül ki a washingtoni Pew Research Center felméréséből. A pártatlan kutatóintézet vizsgálatának eredményét a Notes from Poland szemléző portál ismertette. A beszámolóból kiderül, hogy a lengyelek 93 százaléka kedvező véleményen van az USA-ról. A következő legmagasabb arányt Izraelben mérték (87 százalék), melyet Dél-Korea (79 százalék), illetve Nigéria követ (74 százalék). Európában Lengyelországot után Olaszország a második, 60 százalékkal, és szorosan a nyomában van Nagy-Britannia (59 százalék). Rossz véleményt formál az USA-ról a lengyelek mindössze 4 százaléka, ami messze a legkevesebb a megkérdezett országok között. A leginkább USA ellenes véleményt a magyarok fogalmazták meg, a negatív válaszadók aránya 51 százalék, őket az ausztrálok követik, akiknek 47 százaléka nem szimpatizál az USA-val, valamint holtversenyben Franciaország és Svédország (egyaránt 41 százalékkal).