Lengyelország Magyarországon

Lengyelország megvétózza az EU migrációs tervét

2023. szeptember 29.

Lengyelország az Európai Tanács spanyolországi informális csúcstalálkozóján megvétózza az Európai Unió tervét a migránsok áthelyezéséről a tagországok között – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök varsói sajtótájékoztatóján.  Kijelentette: ahelyett, hogy az illegális bevándorlást a „forrásainál” akadályoznák meg, és Brüsszel biztosítaná az EU határait, ahogyan Lengyelország a fehérorosz határt biztosítja, az európai határok nyitottak maradnak. Az rmf24.pl rádió portálján közzétett beszámoló szerint a kormányfő hozzátette: „Ez egy támadási kísérlet nemcsak Lengyelország, hanem más tagállam szuverenitása ellen is, és kísérlet az unió nem demokratikus destabilizálására”.

 

Lengyelország határellenőrzést vezet be a lengyel-szlovák határon

2023. szeptember 27.

Az illegális bevándorlók hulláma miatt a lengyel-szlovák határon Lengyelország ellenőrzést vezet be – ezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök jelentette be. A The Warsaw Voice multimédia platform tudósítása szerint a kormányfő elmondta: utasította a belügyminisztert, hogy a lengyel-szlovák határon ellenőrizzék azokat a minibuszokat, buszokat, autókat, amelyeken feltételezhetően illegális migránsok vannak. Morawiecki azt is közölte, hogy a kormány megtárgyalta a német határ „megerősítését” is.

 

Rau a német kancellár kijelentését bírálta

2023. szeptember 26.

Zbigniew Rau külügyminiszter a közösségi médiában reagált Olaf Scholz megjegyzésére. „A német kancellár legutóbbi kijelentése sérti az államok szuverén egyenlőségét, ami a jószomszédi kapcsolatok és Lengyelországgal a baráti együttműködés alapja” – mondta, a The Warsaw Voice multimédia platform jelentése szerint. Az ügy előzménye, hogy Scholz a pártja (SPD) nürnbergi nagygyűlésén arról beszélt, hogy „drámaian megnőtt” az Európába és Németországba érkező menekültek száma. Az illegális migránsok szigorúbb ellenőrzésére szólított fel. Hivatkozott a lengyelországi ún. vízum botrányra és magyarázatot követelt a vízumkiadások lehetséges rendellenességeiről. „Nem akarom, hogy Lengyelország egyszerűen tovább küldje a migránsokat, ez ügyben megtárgyaljuk majd menedékjog politikánkat” – mondta a kancellár a Deutsche Welle közszolgálati rádiónak nyilatkozva. Hozzátette: az olyan vízumok, amelyeket „valahogy pénzért adtak ki” nem szabad, hogy „fokozzák a problémát”. Az Euronews, Európa vezető nemzetközi hírcsatornája tíz nappal korábban arról számolt be, hogy a jelek szerint Lengyelország afrikai és ázsiai konzulátusai több százezer munkavállalási vízumot adtak el migránsoknak. A hírforrás megjegyzi: a lengyel parlamenti választások előtt komolyan megrengetheti a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt pozícióját, hogy illegális migránsok százezreinek adhattak el készpénzért munkavállalói vízumokat. Idézi Tomasz Grodzkit, a Parlament Felsőháza (Szenátus) elnökét, aki felszólította a kormányt, hogy fedje fel, mit tud a botrány eszkalálódásáról. Szerinte ugyanis ez a kérdés tönkreteszi az ország, mint felelős demokrácia nemzetközi hírnevét. Anita Hipper, az Európai Bizottság szóvivője is foglalkozott az üggyel. Kijelentette: „Figyelemmel kísérjük a médiajelentéseket azokról a vádakról, amelyek visszaélésekről és korrupcióról szólnak vízumok kiadásával kapcsolatban Lengyelországban”. A The Warsaw Voice multimédia platform azt is megjegyzi, hogy a lengyel kormány nem tájékoztatta az Európai Bizottságot, de egyetlen európai fővárost sem a vízumkiadások körüli gyanús rendellenességekről.      

 

Rau: óriási munka kell az ukrán hatóságok iránti bizalom helyreállításához

2023. szeptember 25.

Az ukrán politikusok viselkedése azt követően, hogy Lengyelország egyoldalúan embargót vezetett be az ukrán gabona importjára, megkérdőjelezi a kölcsönös kapcsolatok jövőjét a két baráti szomszéd között. „Óriási munka kell az ukrán hatóságok iránti bizalom helyreállításához” írta a közösségi médiában Zbigniew Rau külügyminiszter, az ukrán államfőnek az ENSZ közgyűlésén elmondott beszédét kommentálva – jelentette a PAP hírügynökség. Az ujszo.com szlovákiai hírportál tudósításában azt emelte ki Rau írásából, hogy Varsó bízik Ukrajna győzelmében, de az ukrán politikusok sértő viselkedése után szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére. A lengyel diplomácia vezetője az ukrán gabonaügy kapcsán Varsó és Kijev között fennálló nézeteltérésekre reagált az X közösségi felületen – írta a szlovák beszámoló, felidézve, hogy Rau a lengyel társadalom számára rendkívül sértőnek nevezte azt, hogy egyes ukrán politikusok az utóbbi napokban Oroszországhoz hasonlították Lengyelországot. A beszámoló szerint Lengyelországban felháborodást váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ 78. ülésszakán úgy fogalmazott: az ukrán gabonabehozatalt tiltó országok „szolidaritást színlelnek”, de „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”. Rau leszögezte: azok a lengyelek, akik az ukrajnai háború kitörése után „spontán módon vendégül látták az ukrán menekülteket”, ma azon töprengenek, „hogyan lehet a lengyeleket az oroszokkal egy napon említeni, mint olyanokat, akik az ukránokat bántják”. Felidézte: Lengyelország és Ukrajna évszázadok óta az orosz imperializmus áldozata volt. 2022 februárja után pedig az ukrán menekülteknek nyújtott segítség „a szinte minden lengyel családban megnyilvánuló megértés, együttérzés és rokonszenv” miatt volt lehetséges. A jelenlegi ukrán politika ezért „nemcsak igazságtalan, fájdalmas, hanem mindenekelőtt sértő” a lengyelek számára, és mindkét ország veszít rajta – húzta alá Rau.

 

Duda oldotta a feszültséget Ukrajnával

2023. szeptember 25.

Kétségtelen, hogy az ukrán gabonaszállítással kapcsolatban kirobbant lengyel-ukrán vita szálkát jelent a kétoldalú kapcsolatrendszerben, mondta Andrzej Duda köztársasági elnök, reagálva Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek a Polsat News kereskedelmi tévécsatornának adott interjúban tett kijelentésére, miszerint Lengyelország a jövőben nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Az államfő a kialakult feszültséget igyekezett enyhíteni. A Polsat Newsnak nyilatkozva érzékeltette: lehetőséget lát arra, hogy a lengyel fegyveres erők modernizálása révén felszabaduló régebbi fegyverekből a jövőben átadjanak Ukrajnának. Hozzátette: „Morawiecki miniszterelnök szavait a legrosszabb módon értelmezték”. A Rzeczpospolita című napilap beszámolt a köztársasági elnöknek az Ukrajna újjáépítésével foglalkozó poznani kongresszuson tartott beszédéről. Ebben Duda kijelentette: „Azt akarom mondani önöknek, hogy számomra együttműködésünk Ukrajnával és az Ukrajnának nyújtott támogatás történelmi dimenziójú. Ezt nagyon komolyan mondom. Történelmi az, ami népeink és országaink között folyik. Ez nem csak néhány esemény, nem csak pár akció.” (…) A népeink között létrehozott emberi kötelék óriási erőforrás. Nem hiszem, hogy politikai vagy jogi vita ezt a létrehozott erőt és eredményt alááshatja.” Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a két nép közötti „barátság köteléke és szövetsége évszázadokig tart”. Az államfő ugyanakkor a TVP Info közszolgálati tévében kijelentette: „A lengyel hatóságoknak mindenekelőtt a lengyel érdekeket kell védeniük, és ezt is tesszük. (…) A támogatást, amit Ukrajnának nyújtunk, különösen a katonai segítséget a biztonságunkra vonatkozó megfontolás motiválta.” Hangsúlyozta: „Lengyelország azt akarja, hogy Ukrajna túlélje a háborút. (…) Az ehhez nyújtott támogatásunk hatalmas volt, de ami a gabona ügyét illeti, a farmerek érdeke a tét. Lengyelország élelmiszerből önellátó, megvan a saját gabonánk is, tehát a több millió tonna ukrán gabona beáramlása a mi szempontunkból elfogadhatatlan.” Duda ennek előre bocsátása után ugyanakkor kijelentette, hogy az ukrán gabona tranzitját továbbra is engedik, aminek eredményeként az a világon bárhova eljuthat. A PAP hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy mi a véleménye Zelenszkijnek az ENSZ 78. ülésszakán tett megjegyzéséről, a köztársasági elnök azt válaszolta, hogy „túl messzire ment”.

 

Lengyelország Európa egyik legerősebb hadseregével akar rendelkezni

2023. szeptember 21.

Lengyelország modernizálja és erősíti haderejét annak érdekében, hogy Európa egyik legerősebb hadseregével rendelkezzen. Ezt Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy televíziós interjúban jelentette ki, amelyt a PAP hírügynökség ismertetett. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország folytatja-e Ukrajna katonai támogatását, a kormányfő a Polsat News kereskedelmi tévében elmondta, hogy „jelenleg Lengyelország nem látja el Ukrajnát semmilyen fegyverrel”. Hozzáfűzte: „Lengyelország jelenleg a legmodernebb fegyverekkel szereli fel önmagát. (…) Arra törekszünk, hogy korszerűsítsük és gyorsan felszereljük a lengyel katonaságot, hogy Európában az egyik legerősebb hadseregünk legyen”.

 

Duda találkozik az afrikai nemzetek vezetőivel

2023. szeptember 21.

Andrzej Duda köztársasági elnök részt vesz New Yorkban az ENSZ Globális Afrikai Üzleti Kezdeményezések Fórumán, amelyen találkoznak Afrika nemzeteinek vezetői, az üzleti világ képviselői és a világszervezet magas rangú tisztségviselői, köztük António Guterres főtitkár. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata beszámolója szerint Marcin Przydacz, az államfő külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, hogy „a közvetlen megbeszélés az afrikai vezetőkkel rendkívüli fontosságú az orosz dezinformációval való küzdelemben és az igazi ukrajnai helyzet megvilágításában”. Duda Afrika fejlesztéséről is tárgyal majd, ami ahhoz szükséges, hogy csökkentsék az Európára nehezedő migrációs nyomást.

 

A lengyel védelmi miniszter ellenzi Németország állandó tagságát az ENSZ BT-ben

2023. szeptember 21.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) tartott beszédében javasolta, hogy Németországot vegyék fel a BT állandó tagjai közé. Ezt Mariusz Błaszczak védelmi miniszter „csalódást keltőnek” minősítette Lengyelország szempontjából. A miniszter a Polskie Radionak nyilatkozva fejtette ki, hogy azért ellenzi Németország felvételét a BT állandó tagjai közé, mert Németország nem fizetett kártérítést a második világháború alatt elkövetett háborús bűnökért Lengyelországnak.

 

Przydacz: igazságtalanok Zelenszkij szavai a gabonaexportról

2023. szeptember 20.

Meghökkentőnek és igazságtalannak nevezte Marcin Przydacz államtitkár, a Köztársasági Elnöki Hivatal külügyi irodájának főnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ 78. ülésszakán elhangzott, az ukrán gabonaexportra vonatkozó szavait – írta a szlovákiai ujszo.com hírportál. A Külügyminisztérium a beszéd miatt bekérette Vaszil Zvaricsot, Ukrajna varsói nagykövetét. Przydacz arra reagált, hogy Zelenszkij a beszédében kijelentette: „Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabona-thrillert valósítanak meg”. Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.  Przydacz emlékeztetett: Lengyelország az utóbbi hónapokban kulcsszerepet játszott az Ukrajnát támogató politikában.

 

Lengyelország az embercsempészet támogatásával vádolja az EU-t

2023. szeptember 19.

A lengyel kormány határozatban ítélte el az Európai Unió rendelkezéseit, amelyek kiújítják a migrációs válságot, ami állandósult az olaszországi Lampedusa szigetén, és felszólítja Brüsszelt, hogy keményebb akciókkal „állítsa meg az illegális emberáradatot” – írta a Notes from Poland portál. „A jelenlegi helyzet Lampedusán egyfajta szimbóluma annak a helyzetnek, amely egész Európát veszélyezteti, beleértve Lengyelországot” – jelentette ki Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt elnöke, miniszterelnök-helyettes, amikor Mateusz Morawiecki kormányfő bejelentette a határozatot.  

 

A választások előtt a PiS ismét jóvátételt vár Németországtól

2023. szeptember 18.

Hetekkel a parlamenti választások előtt a Jog és Igazságosság (PiS) konzervatív vezető kormánypárt ismét elővette régi követelését, hogy Németország fizessen kártérítést a második világháborús pusztításokért – jelentette az Euronews, Európa vezető nemzetközi hírcsatornája. Arkadiusz Mularczyk külügyminiszter-helyettes ezért 3000 városi tanácshoz és helyi önkormányzathoz intézett levelet, sürgetve őket, hogy hozzanak szimbolikus határozatokat a német jóvátétel támogatásáról.

 

Telus: Lengyelország lehet, hogy nem ért egyet Ukrajna EU-tagságával

2023. szeptember 14.

Lengyelország agrárminisztere a legkeményebb érvet használta a hosszúra nyúlt vita során, melynek témája az Európai Unió (EU) ukrán gabona importja. „Amikor Lengyelország belépett az EU-ba szigorú feltételeknek kellett megfelelnie. Ukrajnával szemben is feltételeket kell szabnunk. A jelenlegi helyzetet alapul véve a lengyel mezőgazdaság sosem győzhet az ukrán felett” – ezt Robert Telus agrárminiszter mondta a Radio Plus kereskedelmi csatornának nyilatkozva, és nyomatékkal tette hozzá: „ezért Lengyelország lehet, hogy nem ért egyet Ukrajna uniós tagságával, amennyiben nem építenek be a csatlakozásába megfelelő eszközöket”. Hangsúlyozta: „Lengyelországban az egész agrár világ azt figyeli, mit tesz az Európai Unió a jelenlegi helyzetben”.      

 

Balti aggodalom egy esetleges orosz hibrid támadás miatt

2023. szeptember 7.

Észtország külügyminisztere kijelentette, hogy aggódik egy esetleges oroszországi hibrid támadás miatt. Margus Tsahkna az Euronewsnak, Európa vezető hírcsatornájának nyilatkozta: „Vannak hibrid fenyegetések. Soha nem tudhatjuk, milyen hibrid helyzet alakulhat ki. Korábban is voltunk már tanúi ilyeneknek.” A kis balti országnak közel 300 km hosszú határa van Oroszországgal. Tsahkna Lengyelország és Litvánia példáját hozta fel, amelyek szintén határosak Oroszországgal vagy annak szövetségesével, Belarusszal, mondván Tallinn „szemtanú és határozottan megérti” aggodalmaikat. Ha kritikus incidens történt, Lengyelország, Lettország és Litvánia lezárta keleti határait. Tsahkna utalt arra, hogy ezekben az országokban orosz provokációtól tartanak. Emlékeztetett: Morawiecki lengyel miniszterelnök nemrég arra figyelmeztetett, hogy Moszkva és Minszk is „növekvő nyomást gyakorol” a határokra.

 

Görögország csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezéshez

2023. szeptember 7.

A lengyel kezdeményezésre létrejött és Lengyelország által vezetett Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóját Bukarestben tartották. A tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón (melyen részt vett Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román, Gitanas Nauséda litván és Andrej Plenković horvát államfő) Duda elmondta: „A tanácskozás sikere, hogy Görögország csatlakozott kezdeményezésünkhöz. Az is tény, hogy Moldova és Ukrajna – amelyek az uniós csatlakozás útján járnak – szintén csatlakozott a Három Tenger Kezdeményezéshez, társult államként. Duda hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kezdeményezés fő célkitűzése a tagállamok infrastruktúra fejlesztése, illetve ezen infrastruktúrák összekapcsolása. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint Duda rámutatott: a háború Ukrajnában, a szállítmányok Ukrajnába jutásának szükségessége, illetve, hogy onnan az export termékek eljussanak, tehát, hogy Ukrajna megfelelően tudjon működni a jelenlegi rendkívül bonyolult helyzetben, mindez demonstrálja az infrastruktúra összekapcsolódásának és az országaink közötti együttműködésnek a fontosságát Közép-Európában. (A Három Tenger Kezdeményezésének tagja a Balti-tenger, a Fekete-tenger és az Adriai-tenger térségében Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, és most már Görögország is – a szerk.)

 

Lengyelországgal szemben túlzottdeficit eljárás indulhat

2023. szeptember 6.

Magdalena Rzeczkowska pénzügyminiszter elismerte Lengyelország rekord költségvetési hiányát és azt, hogy ezért 2024 elején az Európai Unió lehetséges, hogy túlzottdeficit eljárást indít ellene. A miniszter erről a Business Insider Polska gazdasági hírportálnak nyilatkozott. Elmondta, hogy idáig, beleértve 2023-at az unió fiskális szabályait de facto felfüggesztették, így a tagállamoknak nem kellett azokat betartani. Jövőre azonban már más lesz a helyzet. Amikor az Európai Bizottság tavasszal értékelte a tagállamok költségvetési állapotát, arra a következtetésre jutott, hogy 2024 elején mintegy 20 tagállam túlzottdeficit eljárással nézhet szembe.  

 

Blaszczak: a szabad Ukrajna szabad Lengyelországot jelent

2023. szeptember 6.

Lengyelország támogatja Ukrajna harcát Oroszország inváziójával szemben, mert azt akarja, hogy a szomszédja „szabad, független Ukrajna legyen, nem pedig Oroszország része”, és, mert egy szabad Ukrajna egyúttal szabad Lengyelországot jelent” – idézte a PAP hírügynökség Mariusz Blaszczak védelmi minisztert, aki kijelentését Kielcében, a XXXI. Nemzetközi Hadiipari Szalon kiállításán tette.