Lengyelország Magyarországon

Lengyel reagálás a Putyin-Orbán találkozóra

2023. október 30.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök reagált arra, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Pekingben. Nagyon kritikus álláspontot foglalunk el a találkozóval kapcsolatban, ahogyan ezt a korábbi (Oroszországgal folytatott) megbeszélések kapcsán is tettük – idézi Morawieckit a Reuters alapján a Portfolio hírportál. Ezt az álláspontot képviselte a lengyel kormányfő az október 26-án kezdődött EU-csúcson is. Morawiecki „aggasztónak” nevezte azt, hogy „különböző európai politikusok a háborútól függetlenül igyekeznek jó kapcsolatot ápolni Moszkvával”.

 

A jelenlegi és a korábbi nemzetvédelmi miniszter vitája

2023. október 30.

Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter azzal vádolta az ellenzéket, hogy a védelmi kérdéseket az Európai Unió politikusainak kezébe adná, ráadásul azt tervezi, hogy csökkenti a haderő létszámát. Erre a kijelentésre Tomasz Siemoniak, korábbi nemzetvédelmi miniszter, a Polgári Platform (PO) alelnöke úgy reagált, hogy Blaszczak ne tegye magát nevetségessé – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A vita a két politikus között néhány nappal a parlamenti választások után kezdődött, annak nyomán, hogy Siemoniak nyilatkozott az RMF FM kereskedelmi rádiónak. Arra a kérdésre, hogy a potenciálisan létrejövő koalíciós kormány törekszik-e majd 300 ezer fős hadsereg létrehozására, Siemoniak azt válaszolta, hogy „erre nincs demográfiai potenciál”. Blaszczak a PlatformX közösségi felületen azt írta, hogy a lengyel hadsereg létszáma jelenleg 187 ezer, és a PO politikusának szavai „a haderő létszámának redukálását, egységek felszámolását és Lengyelország biztonságának csökkentését” jelentik.  

 

Brüsszel üdvözölte a lengyel választások eredményét

2023. október 30.

Az október 15-ei lengyelországi parlamenti választásokon a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt kapta a legtöbb szavazatot, mégis az ellenzéki pártoknak van esélyük kormányt alakítani. A választások eredményét Brüsszelben üdvözölték, ugyanis Donald Tusk személyében garanciát látnak arra, hogy a PiS nyolcéves hatalma alatt felmerülő jogállamisági kérdéseket mielőbb képes lesz rendezni az Európai Bizottsággal (EB), különösen az ellentmondásosnak tartott igazságügyi reformok miatt, amelyek az EB és az Európai Unió Bírósága szerint aláásták az ország igazságszolgáltatásának függetlenségét – olvasható az Euronews, Európa vezető hírcsatornájának hírportálján.   

 

Választások: a legnagyobb nyertes a demokrácia

2023. október 28.

A lengyelországi parlamenti választások legnagyobb nyertese a demokrácia. „Ennek lényeges eleme a választási részvétel. Hatalmas meglepetésre a legnagyobb részvételi arányt láthattuk az egész lengyel demokrácia korszakában, a hihetetlen 74,38 százalékot (1989 júniusában is csak 62,7 százalékos volt ez az arány). Ez azt jelenti, hogy felébredt az egész társadalom, hogy elege lett a hatalmi arroganciából, a korrupcióból, a hazugságokból. Kereste, keresi a tiszta levegőt és a szabadságot” – írta elemzésében Bogdan J. Góralczyk diplomata, politológus, a Varsói Egyetem tanára. A Népszavában megjelent cikkében arra is rámutatott, hogy „a nagy változás abban rejlik, hogy a korábbi reménytelenséget és félelemkeltést fel lehet cserélni a reményre és a várakozásra. Újra a jövő felé nézünk, nem hátra. A Nyugatot választottuk, nem a Keletet. Ahogy 1989-ben, újra a demokráciát és a szabadságot választottuk a zárt, tekintélyuralmi rendszer helyett.”   

 

Morawiecki zsarolással vádolta Brüsszelt

2023. október 27.

Amennyiben igaz az, hogy Brüsszel a jogállamisággal kapcsolatos mérföldköveket (követelések teljesítését – a szerk.) nem várja el tovább, abban az esetben, ha Donald Tusk lesz a miniszterelnök, akkor a lengyel választókat megzsarolták, hogy kormányváltásra szavazzanak, mondta Brüsszelben Mateusz Morawiecki hivatalban lévő kormányfő – jelentette a TVP Info portál közlésére hivatkozva a REMIX, a V4-ek hírportálja. Donald Tusk, szintén Brüsszelben azt közölte újságírókkal, hogy biztosította az Európai Bizottságot: ha hivatalba lép, „a jogállamiság visszatér Lengyelországba”. A befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban pedig a Notes from Poland lengyelországi híreket szemléző portál idézte Tusk kijelentését arról, hogy az EU részéről „Lengyelország maximális készségre és rugalmasságra” számíthat. Tuskot, a Polgári Koalíció, a Harmadik Út pártszövetség és az Új Baloldal miniszterelnök jelöltjét fogadta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, valamint tárgyalt az Európai Néppárt vezetőségével is.

 

Milyen területen segítheti Lengyelország az uniós együttműködést?

2023. október 26.

A Center for Strategic and International Studies (CSIS) elemzése szerint – melyet a Portfolio.hu hírportál ismertetett – egy Donald Tusk vezette Lengyelország fontos szerepet játszhat abban, hogy lökést adjon az EU szempontjából kulcsfontosságú, Berlin és Párizs közötti együttműködés mostanában akadozó motorjának. A CSIS úgy véli, Lengyelország öt fontos területen mozdíthatja elő az uniós együttműködést: 1. Lökést adhat Ukrajna uniós csatlakozásának, valamint az EU ehhez szükséges reformjának; 2. Erősítheti az EU képességét a demokrácia és a jogállamiság fenntartására; 3. Előmozdíthatja az EU közös védelmi erőfeszítéseit; 4. Felszólíthat az EU költségvetésének reformjára; 5. Támogatólag léphet fel az EU klímavédelmi erőfeszítései mellett (szemben a PiS-kormánnyal, amely az egyik legnagyobb akadályozója volt ezeknek).

 

Katarina Barley: mindhárom koalíciós párt a demokrácia és a jogállamiság elkötelezettje

2023. október 20.

A lengyelországi várható kormányváltás európai következményeiről készített interjút az Euronews, Európa vezető hírtelevíziója a brüsszeli jogállamisági küzdelem egyik kulcsszereplőjével, Kataryna Barleyval, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata alelnökével, korábbi német igazságügyi miniszterrel. Barley egyetértett Donald Tusk választási eredményről tett kijelentésével, miszerint az a lengyel köztársaság újjászületését jelenti. Barley rámutatott: „Szerintem az előző kormány az autokrácia útját járta, lebontották a független igazságszolgáltatást, a sajtót pedig a saját kezükbe összpontosították. Vagyis Orbán Viktor útját követték. Nagyon-nagyon jó hír és megkönnyebbülés az, hogy a lengyelek most más utat választottak.” Arra a kérdésre, hogy számítása szerint a jövőben Lengyelország betartja-e az európai előírásokat és ítéleteket, az EP alelnöke azt válaszolta, hogy „teljes mértékben, igen”. Hozzátette: „Mindhárom koalíciós párt elkötelezett a demokrácia és a jogállamiság mellett. Mindhárman azt mondták, visszafordítják majd az autokrata fejleményeket.” Figyelmeztetett azonban: „Ez egyáltalán nem lesz egyszerű, az Európai Unió Bírósága előírásainak végrehajtása önmagában is nagy kihívás lesz”.

 

Mi lesz az uniós pénzekkel?

2023. október 18.

A kapcsolatok javításának Brüsszellel az igazi tétje 150 milliárd złoty a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) végrehajtására és csaknem 350 milliárd złoty a Kohéziós Alapból. A tagállamok már kapják a nemzeti helyreállításokhoz szükséges pénzt, kivéve Lengyelországot és Magyarországot. A lengyelországi választások eredménye változtathat a helyzeten. Az ellenzék már arra készül, hogy kormányt alakítson, melynek egyik kulcsfeladata lesz a kapcsolatok javítása az EU intézményeivel és a tagállamokkal – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Az újság, és a portálja is emlékeztetett Donald Tusk, a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Polgári Koalíció (KO) vezetőjének augusztusi kijelentésére: „Ünnepélyesen megfogadom, hogy a választásokat követő napon felszabadítom a KPO számára járó pénzt. Ezt mindannyian megérezzük majd.” Tusk azt is kijelentette, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt az utóbbi hónapokban már nem tárgyalt Brüsszellel a kérdésről és a Kohéziós Alapról azt állította, hogy a pénzek folynak Lengyelországba. Valójában azonban csak kis összegek csordogáltak a technikai programokhoz, miközben a visszatartott pénzek kifizetését a befejezett beruházások számára veszélyeztette az, hogy Lengyelország nem tett eleget az Alapvető Jogok Chartájának. A választási kampányban a Polgári Koalíció, a Harmadik Út centrista, szabadelvű pártszövetség és az Új Baloldal egyaránt azt ígérte, hogy a pénzek jönnek majd Brüsszelből. Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzen, konkrét törvényhozói intézkedések szükségesek, amelyeket végül Andrzej Duda köztársasági elnök hagy jóvá – mutatott rá Tusk.

 

Lengyelország új startot vesz

2023. október 17.

Lengyelországnak új, centrista kormánya lesz. Varsó új vezetésének nagy esélye lesz arra, hogy helyreállítsa a jogállamiságot, véget vessen a keserű ellentéteknek és fellendítse befolyását Európában. A választások eredménye jó hír Lengyelországnak és az Európai Uniónak, azonban rossz hír a populista pártoknak – különösen Orbán Viktor Fidesz-kormányának. Orbán hasznos euroszkeptikus szövetségesét veszítette el – állapítja meg a Carnegie Europe, Európa kül- és biztonságpolitikájával és nemzetközi békekutatással foglalkozó független központ elemzése. Az összeállítás rámutat, hogy az új lengyel ellenzéki kormánynak két hatalmas belső feladattal kell foglalkoznia. Az egyik a PiS által aláásott bizalom helyreállítása az intézményekben, a másik pedig, hogy véget vessen a keserű és veszélyes ellentéteknek és megosztottságnak, ami az utóbbi években jellemezte Lengyelországot.   

  

A lengyelországi választások – a nemzetközi sajtó tükrében

2023. október 17.

 

Putyin legalább annyira vesztese a választásoknak, mint Kaczyński. Az oroszok neki szurkoltak, az ő érdekük volt, hogy a Brüsszellel hadakozó, a németellenes vonalat hirdető jobboldal maradjon uralmon, mert ez gyengíti az EU-t – nyilatkozta a Népszavának Janusz Onyszkiewicz, a Szolidaritás egykori szóvivője, később a Parlament Alsóházában (Szejm) képviselőként, két kormányban pedig nemzetvédelmi miniszterként szolgált. Rámutatott, hogy a PiS az utóbbi időben Ukrajnával kapcsolatban negatív fordulatot tett. Szerinte az új kormány ezen nyilván változtat, megszűnteti az eddigi Európa-ellenes politizálást és teljesíti a jogállami normákat. A Die Zeit című német hetilap kiemeli, hogy a lengyel választások Németország számára is rendkívül fontosak. „Gazdasági partnerként Lengyelország majdnem olyan jelentős, mint Franciaország. Ami Ukrajna támogatását illeti, semmi sem érhető el a Varsóval való együttműködés nélkül” – mutatott rá a lap. Arra is felhívta a figyelmet az írás, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) párt nemzeti konzervatívjai a germanofób propagandával egyfajta Németországról szóló népszavazássá is változtatták a parlamenti választásokat”. Ezért a mostani „lengyel választások fontosabbak Németország számára, mint bármelyik korábbi” – tette hozzá a cikkíró. A főként a regionális újságoknak szánt cikkeket kiadó Redaktionsnetzwerk Deutschland üdvözölte a lengyel választási eredményt. „A lengyelek visszavették a demokráciát. Lengyelország nem Magyarország, hanem egy sokszínű, modern ország Európa közepén” – olvasható a szerkesztőségi cikkben. Az írás szerint a lengyel kormánypárt által hangoztatott német- és Európa-ellenes előítéletek már nem találnak visszhangra a társadalom egy részében. „Az elmúlt húsz évben Lengyelország gazdasági csoda részese volt. Az új középosztály természetesen európainak tekinti magát, és véget akar vetni a belpolitikai régi megosztottságnak” – írja a kommentátor. A berlini Tageszeitung című baloldali napilap szintén döntő fontosságú választásokról írt, megemlítve, hogy a lengyelek európai jövője forgott kockán. A Berliner Zeitung című napilap szerint a PiS csak rosszul járt az uniós intézményekkel szemben folytatott vitával. Donald Tusk miniszterelnöksége esetén Lengyelország új, európai irányt vesz – írja a lap.

 

Uniós csatlakozása óta Lengyelország 238 milliárd eurót kapott Brüsszelből

2023. október 17.

2004 májusa – Lengyelország unióhoz csatlakozása – óta 238 milliárd euró érkezett Brüsszelből az országba, míg Lengyelország hozzájárulása az unió büdzséjéhez 79,1 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyes euró után, amit Lengyelország befizetett, Varsó három euró pénzügyi támogatást kapott az ország fejlesztéséhez – írta a wnp.pl gazdasági hírportál, a Friendly State Foundation (FPK) „Lengyelország az Európai Unióban” című tanulmányát ismertetve. Az uniós pénzek 65,1 százalékát a nemzeti kohézióra fordították, 31,4 százalékát pedig a lengyel gazdák és vidékfejlesztési projektek támogatására. EU-hoz csatlakozása óta Lengyelország számottevően csökkentette a fejlettségi különbséget a Nyugathoz képest és jelentősen növelte exportját, továbbá példa nélkül álló mértékben fokozta a külföldi tőke vonzó képességét. A 2004 májusi nyugati színvonalhoz képest 40 százalékos lengyel szintet 76 százalékra növelték, a közvetlen külföldi beruházások értéke a 19 évvel ezelőtti 46 milliárd euróról tavalyra 301 milliárd euróra nőtt. A lengyel kivitel ugyanebben az időszakban 7,3-szeresére, 432 milliárd euróra nőtt. Az uniós csatlakozás eredményeként Lengyelország GDP-je évente minimum 1 százalékponttal, de egyes becslések szerint akár 1,9-2,6 százalékponttal is nőtt, áll a jelentésben.       

 

 

Németország és Lengyelország az ukrán menekültek felének ad otthont

2023. október 7.

Az Eurostat, az EU statisztikai szolgálata jelentést készített arról, hogy az ukrajnai menekültek jelenleg hol tartózkodnak az Európai Unióban. A twitteren is közzétett jelentés szerint a túlnyomó többségükben ukrán menekültek 28 százalékát Németországban és 23 százalékát Lengyelországban fogadták be, tehát ez a két ország ad otthont a 4,2 millió menekült több mint a felének.

 

Duda az Arraiolos-csoport portoi csúcstalálkozóján

2023. október 6.

Andrzej Duda köztársasági elnök részt vett az ún. Arraiolos-csoport portugáliai Portóban megtartott csúcstalálkozón. Az Arraiolos-csoport az EU 12 parlamentáris köztársaságának államfőit tömöríti – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A tanácskozáson a nemzetközi biztonság és a migráció kérdéseit vitatták meg. A rendezvényt záró sajtókonferencián Duda bejelentette, hogy a csoport következő csúcstalálkozója Krakkóban lesz 2024. október 10-11.-én. A jövő évi találkozó minden bizonnyal jó alkalom lesz a lengyel kormány számára, hogy hatással legyen annak meghatározására, hogy Európa milyen irányba haladjon – áll a bnn nemzetközi hírhálózat tudósításában.

Varsó a WTO-hoz benyújtott ukrán panasz visszavonását kéri

2023. október 6.

Varsó az ellene a gabonaügy miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott ukrán panasz visszavonását, nem pedig az eljárás felfüggesztését várja el, jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő. Az ujszo.com és az MTI által közzétett tudósítás szerint Müller annak kapcsán nyilatkozott az RMF FM kereskedelmi rádiónak, hogy Tarasz Kacska ukrán gazdasági miniszterhelyettes előző napi sajtónyilatkozata szerint Kijev „szünetelteti” a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben benyújtott panaszát, mert megkísérel komplex és kompromisszumos megoldást találni az ukrán gabonaexport korlátozására.     

 

Lengyelország megvétózná a migrációs paktumot

2023. október 6.

A lengyel korány „kemény vétót fog előterjeszteni az illegális bevándorlás ellen az Európai Tanácsban” – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök, miután ebben állapodott meg Andrzej Duda köztársasági elnökkel. Az Euronews, Európa vezető hírcsatornájának hírportálja ismertette, hogy napokkal a lengyelországi választások előtt Duda elnök és Morawiecki kormányfő bejelentették közös álláspontjukat az EU migrációs és menekültügyi reformjával kapcsolatban. Az eddigi álláspontjukat megismételték: határozottan ellenzik a tervezett kényszerű áthelyezési rendszert. Az EU migrációs reformja kulcsfontosságú témává vált a lengyelországi választási kampányban. A Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt azzal vádolja politikai ellenfeleit, főleg Donald Tusk Polgári Platformját (PO), hogy több ezer illegális muszlim menedékkérőt akarnak befogadni az EU nyomására – erre az Euractiv független pán-európai hírhálózat emlékeztet.

 

 Lengyelország jövőre csökkenti az ukrán menekültek anyagi támogatását

2023. október 5.

2024-ben Lengyelország megkezdi az ukrán menekülteknek nyújtott anyagi támogatás csökkentését. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő közölte a PAP hírügynökséggel. Az elhatározás azt követően született meg, hogy egy felmérés szerint a megkérdezett lengyel lakosok 60 százaléka ellenzi az ukrán menekültek további anyagi segélyezését. Becslések szerint 1-1,5 millió ukrán háborús menekült tartózkodik jelenleg Lengyelországban.

 

Morawiecki üzent Zelenszkijnek: ne barátkozzon túlzottan Németországgal

2023. október 2.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök személyes üzenetet intézett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, és óvta, hogy túl szoros kapcsolatokat létesítsen Németországgal. Szerinte Németország mindig is Oroszország oldalán állt a közép-európai közösség ügyében, és eddig Varsó segített a legtöbbet Ukrajnának. A szokatlan megállapítást a miniszterelnök nem részletezte, de nem nehéz dekódolni, hogy az Angela Merkel és Vlagyimir Putyin között 16 éven át virágzó szoros kapcsolatokra, az orosz-német energetikai, pénzügyi és autógyártási hálózatok kiépítésére célozhatott. Az intelem azért is újszerű, mert két NATO-szövetséges, Berlin és Varsó viszályát jelzi egy kívülálló felé – olvasható az Euronews, Európa vezető hírcsatornája hírportálján. Az október 15-ei parlamenti választások előtti magasra izzított közhangulatban a Jog és Igazságosság (PiS) vezető kormánypárt katowicei gyűlésén hangzott el a közvetlen üzenet Zelenszkijnek címezve.