Lengyelország Magyarországon

A KPO uniós finanszírozás első részlete március végén várható?

2023. december 16.

Lengyelország március végén, legkésőbb április elején jut hozzá a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósításához az EU-tól járó pénzek első részletéhez – jelentette be Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, az uniós pénzalapokért és regionális politikáért felelős miniszter. A forsal.pl hírportál beszámolója szerint a miniszter közölte: az Európai Bizottságnak mintegy két és fél hónap áll rendelkezésére a december 15-én benyújtott KPO részletigény kiértékelésére. Elmondta, hogy a Brüsszel számára szükséges jogi megoldásokat kidolgozták, mind a KPO alapokra, mind az EU költségvetéséből Lengyelországnak 2021 és 2027 között járó, több mint 600 milliárd złotyra rúgó pénzre vonatkozóan.

 

Donald Tusk kulcsmondatai

2023. december 15.

Donald Tusk a Parlament Alsóházában (Szejm) miniszterelnökké választása előtt tartott beszédében bejelentette, hogy vége az ország lejáratásának: „Annál erősebbek és szuverénebbek vagyunk, minél erősebb nemcsak Lengyelország, hanem az egész európai közösség” – fogalmazott. Az új kormány eskütétele után Brüsszelbe utazott, ahol részt vett az Európai Tanács ülésén, az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntésben. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „Lengyelország, az új kormány és mindannyiunk feladata, hogy hangosan és határozottan követeljük az egész nyugati közösségtől a teljes elszántságot Ukrajna támogatása mellett ebben a háborúban.” (Az idézeteket Kovács Zoltánnak, az Élet és Irodalom főszerkesztőjének a hetilap legutóbbi számában megjelent írásából kölcsönöztük. – a szerk.)  

 

A miniszterelnök első külföldi útja Brüsszelbe vezetett

2023. december 15.

Megszerezni a pénzt és visszanyerni Lengyelország EU-n belüli erős játékosi pozícióját, ez a célja Donald Tusk első útjának – így összegezte a miniszterelnök brüsszeli utazásának lényegét a The Warsaw Voice multimédia platform. December 13-án, néhány órával az új lengyel kormány eskütétele után szállt repülőgépre Donald Tusk. Este részt vett az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, másnap pedig az Európai Tanács ülésén. Az új kormányfő a Parlament Alsóházában (Szejm) megválasztása előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a kinevezése utáni első napokban arra törekszik majd, hogy felszabadítsa Lengyelország számára az uniós pénzalapok euró milliárdjait, melyek közül a legsürgetőbbek a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) pénzei. Mindezek ismeretében került sor december 15-én Donald Tusk és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke találkozójára. Amint arról az MTI is tudósított, a közös sajtótájékoztatón von der Leyen nyomatékkal kijelentette: „Egy kihívásokkal teli időszakban Donald Tusk személyes elkötelezettsége és európai tapasztalata felbecsülhetetlen értékű európai családunk számára”. Az EB elnöke üdvözölte, hogy Tusk kormánya a napirendjének élére helyezte a jogállamiság kérdését, és érdemben foglalkozik a bizottság és az EU Bírósága által megfogalmazott aggályokkal, továbbá, hogy Varsó csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez. Az elnök reményét fejezte ki, hogy sikeres lesz az együttműködés az igazságügyi függetlenséggel kapcsolatos mérföldkövek teljesítése terén, annak érdekében, hogy Lengyelország megkapja a helyreállítási forrásokat. Mint fogalmazott: a jogállamisággal kapcsolatos aggályok túl sokáig akadályozták azt, hogy az EU hozzájáruljon Lengyelország gazdaságának modernizálásához és a zöld és a digitális átállás végrehajtásához. Ursula von der Leyen azt is bejelentette, hogy a fosszilis energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott REPowerEU terv keretében Lengyelország még idén 5 milliárd euró előfinanszírozáshoz jut. Donald Tusk felhívta a figyelmet, hogy a jogállamiság nagyon fontos országa számára. Mint mondta, „Lengyelországban új döntések születtek, és most már új pénzeszközökkel is rendelkezik az ország”. Nyomatékkal jelentette ki: „Az Európában elfoglalt helyünkről és a közös értékeinkről van szó”. Úgy fogalmazott, hogy az előirányzott 5 milliárd eurós uniós forrás „nem egy kis karácsonyi ajándék a bizottság részéről, hanem nagyon fontos pénzeszköz, amelyet az energetikai szuverenitás javítására fognak felhasználni”. Köszönetét fejezte ki a bizottság bizalmáért. „Azt kell mondanom, hogy kölcsönös bizalomra van szükség, ami megvan közöttünk a személyes barátság mellett. Ez megkönnyíti a munkát és az együttműködést” – hangsúlyozta a lengyel miniszterelnök.   

 

Tusk: „Kedves Volodimir Zelenszkij, megtettük!”

2023. december 14.

Donald Tusk miniszterelnök azt követően, hogy az Európai Unió vezetői döntöttek Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséről, a közösségi médiában Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek címzett üzenetet, amiről az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata számolt be: „Kedves Volodimir Zelenszkij, megtettük!” Majd hozzátette: „A bővítésről ma született döntésünket az önök hőseinek ajánlom, akik életüket adták a függetlenségért és az európai Ukrajnáért.”

 

Zelenszkij gratulált Tusknak és meghívta

2023. december 13.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő telefonon gratulált Donald Tusk miniszterelnöknek, kinevezése alkalmából és kijelentette, hogy új fejezet kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban. A közösségi médián feltett posztjában – amelyet a PAP hírügynökség ismertetett – Zelenszkij kifejezte meggyőződését, hogy az új lengyel kormánnyal felgyorsítják a nyitott kérdések megoldását, kölcsönösen előnyös módon. Bejelentette, hogy meghívta Donald Tuskot.

 

Duda az ENSZ emberi jogok csúcstalálkozóján Genfben

2023. december 13.

Andrzej Duda államfő részt vett Genfben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 75. évfordulója alkalmából tartott ENSZ konferencián, ahol beszédet mondott. Az interia.pl hírportál tudósítása szerint Duda beszédében kijelentette: az emberi jogok „egyetemesek” és mindenkire vonatkoznak. Hangsúlyozta, hogy „jelenleg mintegy 60 fegyveres konfliktus van” világszerte, beleértve Oroszország Ukrajna elleni invázióját, amelyben folyamatosan megsértik az emberi jogokat. Sürgette a nemzetközi közösséget, hogy egyesült erővel „büntessen meg minden emberjogi visszaélést”. Duda találkozott Volker Türkkel, az ENSZ emberi jogi főbiztosával és kérte az ENSZ közbenjárását Andrzej Poczobut lengyel újságíró érdekében, akit politikai fogolyként tartanak bezárva Fehéroroszországban.

 

Tusk hitet tett az EU és a NATO mellett

2023. december 12.

Donald Tusk parlamenti meghallgatásával folytatódott a hatalomátadási eljárás kedden Varsóban. Tusk a Parlament Alsóházában (Szejm) kétórás beszédet tartott, melyben egyértelművé tette, hogy helyre kell állítani Lengyelország megítélését az EU-ban, és elítéli az olyan kormányokat, amelyek a szövetség gyengítésén dolgoznak – jelentette az Euronews, Európa legnagyobb hírcsatornája és annak hírportálja. „Szóba sem jöhetnek manőverek, játszmák, az európai szerződések megváltoztatására tett olyan kísérletek, amelyek ellentétesek az érdekeinkkel. Lengyelország feladata, az új kormány feladata, de mindannyiunk feladata is, hogy hangosan és világosan követeljük, hogy az egész nyugati közösség teljes elszántságot mutasson Ukrajna támogatására. Én is ezt fogom tenni” – mondta a kormányfő. Lengyelország „kulcsfontosságú, erős, szuverén láncszeme” marad a NATO-nak, lojális és magabiztos szövetségese lesz az Egyesült Államoknak, és az EU-ban visszanyeri vezető szerepét – jelentette ki Tusk.

 

Európa-párti német-lengyel-francia együttműködést sürget a CDU

2023. december 12.

Egy elvileg 1991 óta létező, ám mára jórészt elfeledett háromoldalú konzultációs forma újraélesztését javasolja új kiáltványában a német CDU. Az ellenzéki kereszténydemokraták az ún. Weimari háromszöget, tehát Németország, Franciaország és Lengyelország vezetőinek egyeztetéseit töltenék meg élettel. A CDU célja, hogy az EU a Németország szomszédjaival való fokozott koordináción alapuló, erősebb globális szereplővé váljon – írja az Euractiv, független pán-európai média-hálózat. „Jelenleg óriási lehetőség előtt állunk Európában, hiszen Európa két másik nagy országát Európa-párti vezetők irányítják – Emmanuel Macron Franciaországban és valószínűleg Donald Tusk Lengyelországban”, mondta Daniel Caspary a lapnak. (Tuskot e nyilatkozat megjelenését követően szavazták meg miniszterelnöknek – a szerk.) Most itt az ideje, hogy – újraélesztve a Weimari háromszöget – „ismét döntő Európa-párti többségeink legyenek az Európai Parlamentben és az Európai tanácsban” – tette hozzá a német EP-képviselő.

 

Alkotmánybíróság: alkotmányellenes a jogszabály az igazságügyi reformról

2023. december 11.

A lengyel Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes az Európai Unió zárolt forrásainak feloldásához szükséges, az igazságügyi reformról szóló jogszabály – jelentette a PAP hírügynökség. Lengyelországnak erre a jogszabályra van szüksége a visszatartott EU-s pénzek megszerzéséhez, vagyis a döntés eléggé megnehezíti a brüsszeli kapcsolatok rendezését a leendő új kormány számára – kommentálta a hírt a Rzeczpospolita című napilap. Az Európai Bizottság – mint ismert – elsősorban a lengyel jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt tartott vissza több milliárd eurót a Lengyelországnak szánt, koronavírus-világjárvány utáni helyreállítási alapból. A kiutalás feltételei között az igazságszolgáltatás függetlenségét elősegítő, illetve a zöld energiával kapcsolatos reformkövetelések szerepelnek – értesült a Reuters hírügynökség is. Hirtelen aktivizálta magát az Alkotmánybíróság – állapítja meg a hvg.hu portál, felhívva a figyelmet arra, hogy éppen a miniszterelnök-választás napján mondta ki a testület azt is, hogy az EU Bírósága által mulasztások miatt kiszabott pénzbüntetések az alkotmányba ütköznek. Ezzel az időzítéssel már Donald Tusk kormányának munkáját nehezítik meg. Az Európai Bizottság ugyanis, amelynek elnöke lelkesen fogadta Tusk visszatérését a varsói kormány élére, kénytelen lesz ragaszkodni korábbi álláspontjához, nevezetesen az igazságszolgáltatás függetlenségét növelő törvényeknek hatályba kell lépniük és működniük kell – írja a hvg, jelezve, hogy az új varsói kormány köreiben azon gondolkodnak, hogyan nyilvánítsák érvénytelenné az Alkotmánybíróság határozatait.  

 

Morawiecki: Az EU ne vonjon el további hatásköröket!

2023. december 11.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a kabinetjéről szóló bizalmi szavazást megelőző, a Parlament Alsóházában (Szejmben) elmondott programbeszédében alapvető célnak nevezte a 300 ezer fős, jól felszerelt hadsereg kiépítését. Közölte, hogy az Európai Uniónál Varsó az utóbbi hetekben elérte, hogy a védelmi kiadásokat ne számítsák be az állami költségvetési hiányba, ami fontos az esetleges túlzottdeficit-eljárás szempontjából. Felidézte: Lengyelországban több mint tízezer amerikai katona állomásozik. Bejelentette: az amerikai fél azt közölte, hogy december 15-én eléri a műveleti készenlétet a redzikowói rakétavédelmi bázis.  Az MTI tudósítása szerint beszédében Morawiecki az ország szuverenitását nevezte az egyik alapvető értéknek. Hangsúlyozta: kormánya nem ért egyet azzal, hogy az EU-ban további tagállami hatásköröket vonjanak el. Ha az EU fenn akar maradni, fel kell hagynia „a további hatáskörök megszerzését célzó kapzsi törekvésekkel” – mondta. Rámutatott: Lengyelország szerepe az, hogy aktívan javítsa az EU-s közösséget.

 

Az USA folytassa Ukrajna támogatását!

2023. december 11.

Jadwiga Emilewicz, az európai pénzalapokat és regionális fejlesztést felügyelő tárca államtitkára, a Lengyel-ukrán Fejlesztési Együttműködés kormánymeghatalmazottja, washingtoni tárgyalásain sürgette az Egyesült Államokat, hogy folytassa a háború sújtotta Ukrajna támogatását. A Külügyminisztériumban az ukrán hivatali apparátusnak az uniós csatlakozási tárgyalásokra felkészítési programjáról folytatott megbeszélést. Tárgyalt kongresszusi képviselőkkel és tanácsadó testületeknél is. Visszatérve Varsóba a Polskie Radionak azt nyilatkozta, hogy „amit igyekeztem átadni amerikai partnereinknek, az volt, hogy ne apránként, lépésről lépésre nyújtsanak segítséget, mert Ukrajnának jelenleg arra van szüksége, hogy határozott döntéssel, nagy fegyverszállítmányokkal tegyék képessé az oroszok visszavetésére”. Tárgyalópartnereinek is szilárd meggyőződésük, hogy „folyósítani kell a pénzt, különben az ár, amit fizetni kell két, három, négy év múlva sokkal nagyobb lesz” – mondta.

 

Tusk: ma nem állunk közel egymáshoz politikailag Orbánnal

2023. december 9.

Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) párt vezetője újságírókkal beszélgetett Orbán Viktor legutóbbi akcióiról. A PAP hírügynökség jelentése szerint a leendő lengyel kormányfő azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyeket Magyarország további Oroszország felé sodródása okozhat. „Orbánról szólva, nekünk egy olyan kormánnyal van dolgunk, amely nyíltan Oroszország-párti pozícióra váltott és azt nem is titkolja. Olyan kormánnyal van dolgunk, amely azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja az Európai Unió határozatait és amelynek akciói megfoszthatnak bennünket 800 millió eurótól. Ez az összeg járna az EU-tól Lengyelország Ukrajnának nyújtott katonai segítségéért. Úgy volt, hogy visszakapjuk, de Orbán most ezt blokkolta.” Arra az újságírói kérdésre, hogy tervez-e tárgyalást a magyar miniszterelnökkel, mint új lengyel kormányfő, Tusk a következőket mondta: „Nem értékelném túl a befolyásomat Orbán Viktorra. Könnyen megsejthető, hogy ma nem állunk közel egymáshoz politikailag. Természetesen az Európai Tanács ülésén kifejtem majd nagyon határozott álláspontomat, és úgy hiszem, hogy az európai vezetők többsége most elkezdi tisztelni Lengyelország állásfoglalását Ukrajna és Orbán ügyében egyaránt. Megpróbálom majd rábírni a magyar miniszterelnököt megközelítésének megváltoztatására, de őszintén szólva az ő kapcsolata Moszkvával és Putyinnal szerves, és nem hiszem, hogy az én erőfeszítéseim lényegesen változtatnának Orbán hozzáállásán.”  

 

Tusk: az új lengyel kormány csatlakozik az Európai Ügyészséghez

2023. december 8.

Lengyelország az Európai Ügyészséghez csatlakozik az új parlamenti többségi koalíció által alakítandó kormány egyik első lépéseként – jelentette be varsói sajtóértekezletén Donald Tusk koalíciós kormányfőjelölt. A TASR szlovák hírügynökség úgy értesült, hogy Tusk a szenátus varsói székhelyén informális egyeztetést tartott a miniszterjelöltjeivel. Az ezt követő sajtókonferencián Tusk kijelentette: a találkozó azért volt fontos, mert „sok döntést a kormány beiktatását követő, a szó szoros értelmében vett egy órán belül kell majd meghozni”. Az egyik első döntés lesz, hogy Lengyelország az Európai Ügyészség intézményéhez csatlakozik – jelezte Tusk, hozzátéve: az értekezleten erről az igazságügyi miniszteri posztra jelölt Adam Bodnar, volt ombudsman tájékoztatta kollégáit.   

 

Lengyelország fellép az EU alapszerződés változtatása ellen

2023. december 7.

Lengyelország erőfeszítéseket tesz, hogy létrehozzon egy uniós tagországokból álló koalíciót, amely ellenzi az Európai Unió szerződéseinek tervezett változtatásait, amiről az EU vezetői valószínűleg tavasszal tárgyalnak majd. Ezt Szymon Szynkowski vel Sęk külügyminiszter jelentette be sajtótájékoztatóján, amelyről a PAP hírügynökség tudósított. Elmondta, hogy a közelmúltban hét európai fővárosban ismertette „azokat a veszélyeket, amelyek az EU szerződések tervezett módosításából származnak”. Közölte, hogy további diplomáciai utakat tervez, „hogy biztosítsa: egy egész országcsoport” csatlakozik a szerződések megváltoztatása ellen fellépőkhöz.

 

Ukrán felmérés: Andrzej Duda a második legmegbízhatóbb külföldi vezető

2023. december 5.

Andrzej Duda köztársasági elnök a második legmegbízhatóbb külföldi vezető az ukránok szemében – ez derül ki a kijevi Info Sapiens közvéleménykutató cég felméréséből, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. A legmegbízhatóbbnak Joe Biden amerikai elnök bizonyult, a pozitív válaszok 82 százalékával. Duda 77 százalékos eredménye biztosította a lengyel államfőnek a második helyezést. Harmadik – holtversenyben – 74 százalékkal Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Rishi Sunak, brit miniszterelnök.

 

Szynkowski vel Sęk az EU-t sürgeti az ukrán kamionosok ügyében

2023. december 4.

Szymon Szynkowski vel Sęk külügyminiszter szerint az ukrán döntés, hogy az üres kamionok Ukrajna felől átléphetik a lengyel határt „jó irányban tett gesztus”. A Radio Zet magánadónak nyilatkozó miniszter szerint azonban további lépések szükségesek az Európai Unió és Ukrajna részéről egyaránt, a szállítási kihívások kezelésére.

 

Három évük van a keleti NATO tagállamoknak orosz erőpróbára felkészülni

2023. december 3.

Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) vezetője szerint körülbelül 3 éve van a keleti NATO-tagállamoknak felkészülni egy komolyabb orosz erőpróbára. Ez lehet provokáció a Suwalki-átjárónál (ez az a kb. százkilométeres lengyel-litván határszakasz, amely szárazföldi összeköttetést biztosít a balti országok számára a „kontinentális NATO-val”, s egyben elválasztja a kalinyingrádi terület orosz exklávéját Belarusztól – a szerk.), vagy más hibrid tesztelés. A német külügyi intézet (DGAP) szintén tart egy ilyen komoly konfliktustól, de 5-10 év távlatában. Siewiera erről az észt közszolgálati rádió-tévének (ERR News) nyilatkozva beszélt, amikor megkérdezték a véleményét a Német Külügyi Intézet (DGAP) jelentéséről, amely 5-10 évet prognosztizált egy esetleges orosz támadásig. Siewiera ezt az időintervallumot optimistának minősítette, amerikai tanulmányokra hivatkozva.