Lengyelország Magyarországon

Tusk első külföldi útja kétoldalú tárgyalásokra Kijevbe vezetett

2024. január 22-24.

Donald Tusk közvetlenül miniszterelnökké kinevezése után az Európai Unió székhelyére utazott, Brüsszelbe. A kormányfő azonban első olyan hivatalos külföldi útjának, melynek célja kétoldalú tárgyalások folytatása, Kijevet választotta. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Az első főváros, amelyet felkerestem a lengyel választások után: Kijev. Nem szégyellek nagy szavakat használni. Ma itt, Ukrajnában van a világ harcvonala, amelyen a jó és a gonosz egymásnak feszül. Ma Ukrajna vállára nehezedik az egész európai kontinens biztonságának kérdése. Ma Ukrajna óriási véráldozatot hoz azokért az értékekért, amelyek a szabad világ alapjai.” – idézte a lengyel kormányfőt a PAP hírügynökség. Lengyelország fenntartja katonai és politikai támogatását Ukrajna számára – mondta Tusk. az Euractiv, az EU-val foglalkozó pán-európai média hálózat szerint Tusk arról is beszélt, hogy „Lengyelország készen áll arra, hogy felszereléssel és segélycsomagokkal támogassa Ukrajnát”, kormánya pedig olyan lengyelországi és ukrajnai vállalatokba fog befektetni, amelyek „védelmi képességeink – Ukrajna, Lengyelország és Európa védelmi képességeinek – növelésén fognak dolgozni”. Közölte továbbá: Lengyelország kész katonai hardvert és felszereléseket gyártani Ukrajna számára, és Kijevvel együtt fogja keresni közös védelmi beruházások finanszírozásának lehetőségét. Szó esett a fegyver- és lőszergyártás terén megvalósítandó közös beruházásokról is – tette hozzá. Donald Tusk arról biztosította az ukrán elnököt, hogy Lengyelország Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának minden vonatkozásában igyekszik támogatni Kijevet, hogy annak EU-tagsága „gyorsan ténnyé váljon.” A beszámolók arra is kitértek, hogy a lengyel miniszterelnök kijelentette: meggyőződése, hogy „Orbánnal vagy Orbán nélkül”, de az uniónak meg kell találnia a módját annak, hogy támogassa az ukrán háborús erőfeszítéseket. Tusk egyetemisták előtt, Zelenszkijjel tartott találkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva azt is hangsúlyozta, hogy „Azok, akik csendben támogatják Putyint, minden téren elárulják Európát, ezért emlékezni fognak rájuk, és nem nyernek megbocsátást.” Beszédéből az Euronews, Európa vezető hírcsatornája azt emelte ki, hogy „Van néhány politikusunk és több állam az Európai Unióban, akikből hiányzik vagy a jóakarat, vagy a képzelőerő. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel állandó heves politikai vitában állok. Putyin Oroszországa, ezt kétségtelenül kijelenthetjük, semmivel sem jobb, mint az egykori Szovjetunió, amikor a legagresszívabb hatalom volt. Mondhatjuk, hogy Putyin Oroszországa brutálisabb és ijesztőbb, mint a Szovjetunió. Úgy vélem, hogy az olyan embereknek, mint Orbán Viktor, nagyon is mellénk kellene állniuk, hiszen még emlékeznek azokra az időkre. Ezért mindent meg kellene tenniük Ukrajna támogatásáért.”         

 

Szijjártó kemény üzenetet küldött Tusknak

2024. január 22-23.

Magyarország szuverén ország, ha tetszik ez Donald Tusknak, ha nem, így joga van a saját álláspontját képviselni az ukrajnai háború ügyében, miszerint minél előbb békére van szükség – szögezte le a lengyel kormányfő nyilatkozatát bírálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A tárca közleménye szerint a miniszter közölte, hogy kijevi látogatásán Donald Tusk a „tisztelet teljes hiányáról tanúbizonyságot téve, keresetlen szavakkal támadta” az ukrajnai háborúra vonatkozó magyar kormányzati álláspontot, „Európa elárulásával, európaiatlansággal” vádolva meg hazánkat, „a politikai pokol legsötétebb helyét emlegetve” – idézett a közleményből az MTI hírügynökség. A REMIX, a V4-ek szemléző portálja Szijjártó reagálásából azt ugratta ki, hogy „…láttuk, látjuk az elmúlt hetek lengyelországi eseményeit, s látjuk a lengyel miniszterelnök demokráciafelfogását. Látjuk, ahogy ellenzéki politikusokat börtönöznek be Lengyelországban. Látjuk, hogy semmilyen módon nem tolerálják a hatalomtól, a kormánytól különböző véleményeket.  Milyen viselkedés ez Európában?”.  

 

A kontinens békéjéért össze kell fognia Macronnak Scholz-cal, bevonva Tuskot

2024. január 21.

Az imperialista orosz elnök Ukrajnán kívül a kontinens békés rendje ellen is háborúzik. Az unión belül gyülekeznek a liberális demokrácia ellenségei. A tengerentúlon a volt elnök végzetes csapás mérésére készülődik. A veszéllyel Macronnak és Scholznak közösen kell szembe szállnia, de be kell vonniuk Lengyelországot is. Mindent meg kell tenniük, hogy Kijev ne legyen kénytelen behódolni Moszkvának – írja Daniel Brössler. A Süddeutsche Zeitung egykori varsói és moszkvai, jelenlegi brüsszeli tudósítója kommentárjában hangsúlyozza: A legfőbb, hogy (az említetteknek – a szerk.) számot kell vetniük a legrosszabb forgatókönyvvel, vagyis, hogy Trump győz, ami azt is jelentheti, hogy még a NATO fennmaradása is bizonytalanná válik. Ehhez Macronnak és Scholznak szüksége van Tuskra, aki jól kiismeri magát a demokrácia ellenségeivel szembeni harcban.

 

Az uniós biztos méltatta az új lengyel kormányt

2024. január 19.

Az új lengyel kormány eltökélt a jogállamiság visszaállítása mellett, lehetséges az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás lezárásának előkészítése – jelentette ki Didier Reynders, az igazságügyért felelős uniós biztos Varsóban. A wnp.pl gazdasági hírportál beszámolója szerint lengyelországi látogatása során a biztos az Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszterrel és főügyésszel közösen tartott sajtóértekezleten elmondta: „Látjuk, hogy az új kormány teljességgel elszánt a mellett, hogy visszaállítsa a lengyelországi jogállamiságot”. Meggyőződését fejezte ki, hogy Lengyelország „teljességgel visszaállíthatja a jogállamiságot betartó és az Európai Uniót támogató állam pozícióját”. Az Európai Bizottság „nagyon érdekelt abban, hogy a lengyel kormányzat előkészítse (…) a jogállamiság visszaállításának tervét” – tette hozzá. Hangsúlyozta: „Normális jogalkotási folyamatot akarunk látni, amely helyreállítja a jogállamiságot Lengyelországban. Remélem, ezt minden hatóság, beleértve az államfőt támogatja majd.” A biztos kiemelte a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szóló törvény módosításának szükségességét. A KRS-ről szóló előírások 2017-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) párt kormánya idején változtak meg. A KRS tagjait azóta a lengyel parlamenti Alsóház (Szejm) képviselői választották meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban.

 

Brüsszel készül a pénzek befagyasztásának feloldására

2024. január 19.

Brüsszel fel akarja oldani a Lengyelországnak szánt több, mint 100 milliárd eurós uniós támogatás befagyasztását, még akkor is, ha Andrzej Duda elnök blokkolja Donald Tusk miniszterelnök jogállamisági reformjait – írja a Financial Times.

 

Mennyire lehet helyreállítani egy lezüllött demokráciát?

2024. január 18.

Lengyelország próbakő: megmutatja, mennyire lehet helyreállítani egy lezüllött demokráciát – írja Lee Hockstader, a The Washington Post európai hírmagyarázója, Párizsból küldött helyzetjelentésében és az ahhoz fűzött véleményében. Mint fogalmaz: „Az első jelzések kiábrándítóak, és arra utalnak, hogy nehezebb, mint amikor a semmiből kell felépíteni a jogállamot.” A cikk szerzője arra számít, hogy a harc az akaratok kemény küzdelmét hozza a belátható jövőben. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ismét lesz életerős demokrácia, független igazságszolgáltatás és erőteljes intézményrendszer. A Hockstader által a cikkben idézett Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője nagy hátulütőnek, sőt, a legfőbb gondnak azt tartja, hogy a társadalom és a politikai elit erősen megosztott. A szerző összegző helyzetértékelése: Tusk kormányra lépett ugyan, de a hatalmat nem teljesen vette át.  Kaczyńskiék akadályok tömegeit hagyták hátra, hogy megtartsák a kulcspozíciókat a vesztes választás után, az élen Duda elnökkel, aki ott akadályozza a koalíció elképzeléseit, ahol csak tudja.

 

Duda: Ukrajna meg kell, hogy nyerje a háborút!

2024. január 18.

Andrzej Duda köztársasági elnök davosi felszólalásában figyelmeztetett: Oroszország más országokat is megtámad, ha győz Ukrajnában. A lengyel államfő a davosi Világgazdasági Fórumon vett részt, és az egyik meghívott vendége volt az immár hagyományossá vált „ukrajnai reggelinek”, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Chrystia Freeland kanadai miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter társaságában. A panelbeszélgetésen Duda rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „felélesztette az orosz imperializmust” – jelentette a polskieradio24.pl hírportál. Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország győzelme esetén „más országokat is megtámadna”, mint például a balti államokat és „folytatná a támadást” imperialista kénye-kedve szerint. Ezért – tette hozzá a lengyel államfő – „Ukrajna meg kell, hogy nyerje a háborút” és a Nyugat „mindent meg kell, hogy tegyen, amire csak képesek vagyunk, ukrán barátaink megsegítése érdekében”. Duda Davosban találkozott António Guterresszel, az ENSZ főtitkárával, akivel az Ukrajna elleni orosz agresszió legújabb fejleményeiről, a Gázai övezet helyzetéről a Hamász és Izrael közötti háború közepette, valamint az ENSZ Libanonba telepített lengyel katonai kontingensének feladatáról tárgyalt. Duda részt vett a Davosban megtartott vitában is, melynek témája volt a NATO és az elrettentés jövője, valamint a katonai védelem Európa keleti frontján. A lengyel államfő felhívással fordult a NATO szövetséghez, javasolva egy integrált rakéta védelmi rendszer kiépítését, tekintettel az Oroszország részéről fenyegető veszélyre.  

 

A Szenátus lemondta a német Felsőház elnökének látogatását

2024. január 18.

A lengyel Parlament Felsőháza (Szenátus) lemondta Manuela Schwerig, a német Parlament Felsőháza (Bundesrat) elnökének meghívását, mivel az nagy vitát váltott ki. A Notes from Poland hírportál szerint Schwerigről ugyanis kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 földgázvezeték egyik fő kezdeményezője és támogatója volt, továbbá számos egyéb kapcsolatot tartott fenn a Gazprom orosz mamutvállalattal.

 

Az EB figyelemmel kíséri a lengyel nemzeti műsorszolgáltató ügyét

2024. január 17.

Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, értékekért és átláthatóságért felelős biztos interjút adott Davosban az Euronewsnak, Európa vezető hírcsatornájának. Elmondta, hogy az EB figyelemmel kíséri a lengyel nemzeti műsorszolgáltatóval kapcsolatos fejleményeket és készen áll a cselekvésre, ha szükséges. Az Euronews beszámolt arról, hogy az új, Európa-párti lengyel kormány Donald Tusk vezetésével leállította a nemzeti tévé adásait, és menesztette vezetőit, hogy megpróbálja politikailag semlegessé tenni a nemzeti médiát. A lépés az ellenék tömeges tiltakozását és az előző kormánnyal szoros kapcsolatban álló Andrzej Duda lengyel államfő elítélő nyilatkozatát eredményezte. Jourova az interjú során elmondta: „Természetesen mindig aggódunk, amikor látjuk a változásokat a nyilvánosságban, a médiában. Ezért javasoltam a médiaszabadságról szóló törvényt. De ez a jogszabály még mindig nem lépett hatályba. Ezt próbáltam ma elmagyarázni Duda elnöknek, hogy nem léphetünk fel saját hatáskörben, ha nem rendelkezünk törvényi felhatalmazással. Figyelünk rá és nagyon szorosan követjük, hogy mi történik Lengyelországban a média területén. És abban az esetben, ha ellentmondás van a meglévő uniós jogszabályokkal, akkor cselekednünk kell” – nyilatkozta az EU biztosa.

 

Sikorski: Európának növelni kell fegyvergyártási kapacitását

2024. január 17.

Radek Sikorski külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott az Euronewsnak, Európa vezető hírcsatornájának. Kifejtette, hogy Európának és a Nyugatnak sürgősen növelnie kell a fegyvergyártási kapacitását, hogy támogassa Ukrajna Oroszország elleni harcát és biztosítsa saját védelmét. „Katonai költségvetésünk 50 százalékát fegyverek és lőszerek beszerzésére fordítjuk, és keressük a módját, hogyan növelhetnénk a páncélozott személyszállító járművek, aknavetők és lőszerek gyártását. Van egy európai finanszírozási csatornánk az Ukrajnának és saját magunknak szánt lőszerekre, de a szűk keresztmetszetet – ha jól tudom – a puszta termelési kapacitás jelenti, és ezt sürgősen növelnünk kell”, fogalmazott. Azt is kijelentette, hogy a Nyugat alábecsülte az Oroszország által jelentett fenyegetést, Moszkva pedig nagyon is képes megvédeni magát.

 

Lengyelország csatlakozni akar az Európai Ügyészséghez

2024. január 17.

Adam Bodnar igazságügyi miniszter szisztematikusan tárja fel a korábbi kormánypárt törvénytelenségeit, miközben a jelenleg ellenzékben lévő Jog és igazságosság (PiS) párt képviselői alkotmányellenesnek minősítik tevékenységét, sőt azt mondják: Bodnar terrorcselekményt követ el a jogállamiság ellen – olvasható az Euronews, Európa vezető hírcsatornája portálján. Az Euronews emlékeztet: az egyik első hír volt Tusk kormányával kapcsolatban, hogy Adam Bodnar aláírta az ország Európai Ügyészséghez (EPPO) csatlakozásáról szóló indítványt. Ezzel az ország 180 fokos fordulatot tett, mivel a PiS-kormány erre nem volt hajlandó, és emiatt számtalanszor kerültek összetűzésbe Brüsszellel.

 

Lengyelország életet lehelne a Weimari Háromszögbe

2024. január 17.

Németország és Franciaország kulcsszerepet játszik az Európai Unióban, és Lengyelországnak csatlakoznia kell ehhez a tandemhez – jelentette ki Andrzej Szejna, új külügyminiszter-helyettes a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjúban. A több külpolitikai témára is kitérő beszélgetésben Szejna rámutatott: Németország Lengyelország legfontosabb gazdasági partnere. Ennek a politikai kapcsolatokban is tükröződnie kell. Lengyelország szempontjából azonban az lenne a legelőnyösebb, ha a kapcsolatokat szélesebb körben fejlesztenék, mégpedig a Weimari Háromszög nevű francia-lengyel-német formációban – vélekedett a vezető diplomata. Arra a kérdésre, hogy miután „a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) és a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) halott”, Varsó számára a Weimari Háromszög válik-e a legfontosabb együttműködési formátummá, Szejna megerősítette: ennek „így kell lennie”. Hozzátette: a német-francia páros „kulcsszerepet játszik az EU-ban, az unió jövőjéről folytatott vitában”, ezért „stratégiai jelentősége van annak, hogy Lengyelország állandó jelleggel csatlakozzon hozzájuk”. Hozzátette: a V4-ben Magyarország és Szlovákia „a mieinkkel össze nem illő prioritásokat” szorgalmaz a biztonság terén, mindazonáltal Varsó „párbeszédre fog törekedni” velük.

 

Pritzker: Lengyelország segítsége életbevágó Ukrajna jövője szempontjából

2024. január 15.

Penny Pritzker, az Amerikai Egyesült Államok Ukrajna újjáépítéséért felelős különmegbízottja útban Kijevbe Varsóban találkozott a lengyel kormány képviselőivel. A The Warsaw Voice multimédia platform idézte az amerikai politikust, aki a sajtó előtt kijelentette: „Feladatom azon munkálkodni szövetségeseinkkel és partnereinkkel, hogy segítsük Ukrajna újjáépítését és fejlesztését, hogy szabad, szuverén, fenntartható, digitális, tiszta és sikeres európai országként integrálódjon a globális piacokhoz”. Hozzátette: „Azok az amerikai vállalatok, amelyek áruval és szolgáltatásokkal látják el Ukrajnát, Lengyelországban rendelkeznek fiókkal. A lengyel vállalatok előtt tehát nagy lehetőségek vannak. (…) Az a tény, hogy Lengyelországnak 530 kilométer hosszú közös határa van Ukrajnával és kulcs szerepet játszik az Európába és a világ többi részébe irányuló ukrán export kapujaként, senkinek a figyelmét sem kerüli el” – folytatta, hangsúlyozva, hogy „az USA és Lengyelország közötti megállapodás Ukrajna gazdaságának helyreállításáról Ukrajnának versenyelőnyt nyújt” és „így Lengyelország segítsége megint csak kulcsfontosságú Ukrajna jövője számára”.

 

Tusk együttműködésre törekszik Dudával

2024. január 15.

Donald Tusk miniszterelnök első jelentősebb interjúját három médiumnak közösen adta: a TVP közszolgálati televíziónak, a TVN24 magán tévécsatornának és a Polsat Newsnak, a Polsat csoport tulajdonában lévő hírcsatornának. Kérdésre felelve Tusk hangsúlyozta, hogy „Abszolút és teljes mértékben szükségszerű, hogy együttműködés legyen az államfő és a miniszterelnök között. Elsősorban a külpolitikát és a biztonságpolitikát illetően, ezt újjá tudjuk építeni.” Hozzátette, hogy együttműködésre törekszik a biztonság ügyében, különös tekintettel az ukrajnai háborúra. Azt is nyomatékkal kijelentette, hogy a legmagasabb hivatalok közösen kell, hogy védjék a jogállamiságot.  

 

Lengyel-észt nemzetvédelmi miniszteri találkozó

2024. január 12.

Władysław Kosiniak-Kamysz, a Miniszterek Tanácsának alelnöke, nemzetvédelmi miniszter Varsóban fogadta észt partnerét, Hanno Pevkur minisztert, akivel a közös fegyverkezésről, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról és a NATO-ban, valamint az Európai Unióban való együttes munkáról tárgyalt. Szó esett az Ukrajnának szállítandó egymillió lőszer biztosításáról, hadiipari kérdésekről és közös álláspont kialakításáról az EU-ban – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

Európa kulcsállamai elkötelezettek Ukrajna mellett

2024. január 6.

Fenntartható Ukrajna nyugati támogatása, ha a magyar uniós vétón kívül az amerikai kongresszus republikánusai között felerősödtek a szkeptikus hangok? Sven Biscop, a brüsszeli Egmont Intézet programigazgatója, külpolitikai szakértő (a Kijev további feltétlen támogatását sürgető, az Európai Tanácshoz  a közelmúltban intézett kiáltvány egyik aláírója) a Népszava által feltett fenti kérdésre azt válaszolta, hogy „…az Unió kulcsállamai, Lengyelország, Németország, Franciaország és az immár az EU-n kívül álló Nagy-Britannia kellően elkötelezettek az ukránok ügye mellett, és támogatásukat fenn fogják tartani a közösségen belüli feszültségek dacára is.”

 

Sikorski–Borell megbeszélés

2024. január 4.

Radosław Sikorski külügyminiszter telefon felhívta Josef Borellt, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, akivel az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozásáról és az Oroszország elleni szankciókról, valamint a megélénkülő orosz légicsapásokról folytatott megbeszélést. A PAP hírügynökség beszámolt arról, hogy a tárgyalásról Borell az X közösségi média platformon azt írta, hogy ő és Sikorski „egyetértett annak szükségességében, hogy fokozzák Ukrajna katonai támogatását, beleértve a nagy hatótávolságú és légvédelmi rakétákkal való ellátását”. Borell azt is közzétette, hogy a lengyel külügyminiszterrel egyeztetett a szankciók megkerülésével szemben szükséges intézkedésekről, tekintettel arra, hogy jelentősen megnőtt az Európából harmadik országokon keresztül Oroszországba jutó reexport.

 

Lengyelország Ukrajna 6. legnagyobb katonai segítség nyújtója

2024. január 4.

2023. október 31-i kimutatás szerint Lengyelország 3,04 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának fegyvereket és katonai hardvert, a kieli Világgazdasági Intézet kimutatása szerint. Ezzel Lengyelország az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnát fegyverrel támogató országok között a hatodik helyen áll, jelentette a BBC.  

 

Tusk: nem fogadunk el semmilyen ránk erőltetett menekült befogadási mechanizmust

2024. január 4.

A Notes from Poland hírportál ismertette Donald Tusk miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint kormánya visszautasítana bármilyen menekülteket áthelyező mechanizmust, amelyet az EU javasol új migrációs paktumában. „A lengyel kormány azon az állásponton van, hogy mi nem fogunk elfogadni semmilyen ránk erőltetett mechanizmust, ami a menedékkérők áthelyezését célozná. Lengyelország nem fogad be illegális migránsokat semmilyen mechanizmus jegyében sem” – mondta a kormányfő.

 

Szükséges, hogy Európa erősebb legyen katonailag Oroszországnál

2024. január 4.

Donald Tusk miniszterelnök szerint szükséges, hogy Európa egésze erősebb legyen katonailag Oroszországnál. A december 28-29.-ei éjszakai Ukrajna elleni orosz légitámadás idején Lengyelország légterébe hatoló orosz rakéta kapcsán a kormányfőhöz azt a kérdést intézték, hogy vajon Lengyelország kéri-e a NATO erők megerősítését a szövetség keleti szárnyán és fokozza-e védelmi kiadásait, amelyek már elérték a GDP 4 százalékát. A PAP hírügynökség beszámolója szerint Tusk azt a választ adta, hogy „A kulcskérdés az, hogy hogyan fokozzuk határaink biztonságát, különös tekintettel a légvédelemre. Ez abszolút életbevágó feladat. Előkészítettünk Radosław Sikorski külügyminiszterrel egy kezdeményezést, egy felhívást annak megfontolására, hogy mire van szüksége az európai hadiiparnak. Nem csak Ukrajna lehetőség szerinti támogatása érdekében. Nem csak azért, mert csaknem az egész orosz gazdaságot hadigazdálkodásra állították át és Európa messze elmarad ettől. (…) Nem lehet kétséges, hogy stratégiai távlatban Európa az orosz agresszió célkeresztjében van, és ez az agresszió be fog következni, ha Oroszország katonai képességben egyértelműen fölénybe kerül. Ez most a szükségszerűség pillanata és a stratégiai szükségszerűség: Európa egésze katonailag erősebb kell legyen, mint Oroszország. Ez az egyetlen módja az európai és lengyel határok megerősítésének.”

 

Sikorski: választ kell adni az Ukrajna elleni legújabb légitámadásra

2024. január 3.

Az Ukrajna elleni minapi intenzív orosz légitámadásra reagálni kell. Egyebek között nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátni az ukrán hadsereget – jelentette ki Radosław Sikorski új lengyel külügyminiszter. „Az Ukrajna elleni legújabb támadásra olyan választ kell adnunk, aminek a nyelvét Putyin is érti” – írta Sikorski az X közösségi portálon. Konkrétan a Moszkvával szembeni szankciók további szigorítását említette, abból a célból, hogy Oroszország „ne tudjon új fegyvereket gyártani a szankciók megkerülésével beszerzett alkatrészekből” – áll az MTI jelentésében. Továbbá „nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátnunk Kijevet, amelyekkel meg tudja semmisíteni az (orosz) indítóállásokat és a parancsnoki központokat” – tette hozzá.

 

Az államfő újévi üzenete

2024. január 2.

Andrzej Duda köztársasági elnök újévi üzenetében – amelyet a TVP közszolgálati televízió közvetített – egyebek között a következőket mondta: „A 2024-es év, amely éppen elkezdődik, fontos évfordulók időszaka: Lengyelország 25 éve csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez és 20 évvel ezelőtt lépett be az Európai Unióba. Lengyelország jelenléte a NATO-ban és az EU-ban biztonságunk alapját jelenti. Erről sokszor beszéltem. Ez Lengyelország államérdeke. Azonban az unióban és a NATO-ban a jelenlétünk megköveteli, hogy folyamatosan törekedjünk a lengyel érdekek érvényre juttatására. Erre alkalmat nyújt majd a Szervezet júliusi csúcstalálkozója Washingtonban és az Európai Unió új szerveinek megválasztása. Ez az év egyben az előkészítése lesz elnökségünknek, az Európai Unió Tanácsában, 2025 első felében. Az elnökség alatt még inkább előtérbe helyezhetjük prioritásainkat: az USA nagyobb fokú elkötelezettségét Európában, az unió keleti és déli kibővítését és az energiabiztonság fokozását.”