Lengyelország Magyarországon

Lengyel-norvég miniszterelnöki találkozó

2024. február 28.

Donald Tusk miniszterelnök Varsóban fogadta norvég kollégáját, Jonas Gahr Støre kormányfőt – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A megbeszélés fő témája a Nyugat további támogatása Ukrajna számára, amely az orosz invázió ellen harcol. A két NATO tagország bejelentette: azt tervezik, hogy fokozzák a katonai segítséget, az újjáépítéshez segítséget nyújtanak és gazdasági támogatásban részesítik Ukrajnát.

 

A visegrádi országok közti különbségek nem olyan nagyok

2024. február 27.

A prágai Liechtenstein-palotában találkoztak a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – V4-ek) miniszterelnökei. Elsősorban az ukrajnai helyzetről és a regionális biztonság kérdéseiről tárgyaltak – jelentette az IAR. A Polskie Radio hírszolgálata rámutatott: a V4 országokat megosztja az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikai nézetkülönbség. Magyarország és Szlovákia ellenzi Kijev katonai támogatását. A tudósítás szerint az újságírók Donald Tusk lengyel kormányfőtől azt szerették volna megtudni, hogy egyáltalán él-e még a V4-ek, hiszen az országok vezetői több mint egy éve nem tartottak csúcstalálkozót. A Szabad Európa, a világ egyik legátfogóbb hírügynöksége azt írta, hogy „Régen kezdődőtt visegrádi csúcstalálkozó ilyen feszült légkörben. A szövetség megosztottságát jól jelzi, hogy Petr Fiala cseh és Donald Tusk lengyel kormányfő a rendezvényt megelőzően külön is találkozott, ami után Tusk azt nyilatkozta a sajtónak, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy már nincs értelme fenntartani az együttműködést, akár a V4-ek feloszlatását is deklarálhatják majd. Erre nem került sor, de a négyoldalú találkozót követő sajtótájékoztatón jól érződött a megosztottság, elsősorban Ukrajna ügyében. Csehország és Lengyelország ugyanis Ukrajna elkötelezett támogatója, ami fegyverek küldésében is megnyilvánul, míg a magyar kormány, illetve a tavaly októberben megalakult Fico kabinet egyaránt „békepártiként” definiálja magát, emiatt csak humanitárius segítséget hajlandók nyújtani. A szlovákiai ujszo.com hírportál tudósítása szerint a négy miniszterelnök leszögezte: két alapvető tézisben a V4-ek között egyetértés mutatkozik. „Egyetértettünk abban, hogy Oroszország a támadó és Ukrajnának segítségre van szüksége” – jelentette ki a cseh kormányfő, a találkozó tartalmát ismertetve. Fiala és Tusk egyaránt hangsúlyozta: országaik minden tekintetben, minden területen, beleértve a fegyverek és lőszerek szállítását is, folytatják Ukrajna támogatását. Donald Tusk a sajtótájékoztatón háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt is hangsúlyozta: mindenki előtt világos, hogy ki az agresszor és ki a megtámadott fél. Orbán Viktor és Robert Fico a béketárgyalások mielőbbi megindítását szorgalmazta. „A visegrádi országok közti különbségek nem olyan nagyok, mint ahogy az korábban látszott” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök, aki néhány nappal korábban Szlovákia és Magyarország Ukrajna-politikája kapcsán lengyel újságíróknak még kétségeit fejezte ki a visegrádi együttműködés folytatását illetően.

    

Duda a párizsi biztonsági csúcson

2024. február 27.

Az Emmanuel Macron francia köztársasági elnök által összehívott biztonságpolitikai csúcstalálkozón részt vett Andrzej Duda lengyel államfő is. A tanácskozás témája az az Ukrajnának nyújtandó sürgős segítségnyújtás volt. Az eseményről beszámoló IAR, a Polskie Radio hírszolgálata szerint Duda hangsúlyozta annak fontosságát, hogy fokozzák a lőszerszállítást Ukrajnának. „Remélem, hogy a közeljövőben képesek leszünk jelentős mennyiségű lőszerrel ellátni Ukrajnát, ugyanis leginkább erre van szükség” – idézte az elnököt az IAR. A megbeszélések kitértek Ukrajna aknamentesítésére és a határvédelmi kiképzésre is, különösen a Fehéroroszországgal határos szakaszon – erről a PAP hírügynökség írt. Duda elmondta a sajtónak, hogy a hadiipari együttműködés is fontos téma volt a világ vezetőinek tanácskozásán, különös tekintettel a rakétagyártásra és az ahhoz nyújtandó modern nyugati, elsősorban NATO tagállamok rendelkezésére álló technológia átadására.

 

Tusk: Európa erősebb Oroszországnál

2024. február 27.

Donald Tusk miniszterelnök Varsóban fogadta Justin Trudeau kanadai kormányfőt, akivel elsősorban az ukrajnai helyzetről tárgyalt. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón Tusk hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Kanada azonos álláspontot képvisel a főbb geopolitikai kérdésekben. „Kanada az egyik legjobb szövetségesünk” – mondta. Hangsúlyozta: „Minden nyugati ország határozottabban fel kell lépjen, ugyanis Ukrajnának a segítségünkre van szüksége az Oroszországgal vívott háborúban és számos lehetőségünk van arra, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra”. Majd így folytatta: „Európa és Lengyelország képes kell legyen arra, hogy megvédje saját magát Oroszországgal szemben. Elegendő pénzünk, technológiánk, gazdasági erőnk van. Erősebbek vagyunk Oroszországnál, csak arra van szükség, hogy végre megértsük ezt és egyeztessük tetteinket.”

 

Sikorski Washingtonban Ukrajna támogatásáért lobbizott

2024. február 27.

Radosław Sikorski külügyminiszter Washingtonban tárgyalt kollégájával, Antony Blinkennel és találkozott Jake Sullivannal, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, valamint Mark Werner és Christ Murphy szenátorokkal. Elutazása előtt Sikorski az RMF FM magán rádióállomás azon kérdésére, hogy mit tesz Lengyelország figyelembe véve, hogy az ukrajnai háborúnak koránt sincs vége, azt válaszolta, hogy „Kész kell legyünk Putyin elrettentésére, nem 5-6 év távlatában, hanem 2-3 éven belül. Ezért dönt a kormány sürgős fegyver beszerzésekről. A miniszter washingtoni útjáról a varsói Külügyminisztérium közleményében, melyet az X közösségi médiafelületen tettek közzé, egyebek között az olvasható, hogy Sikorski tárgyaló partnereivel „ismertette Ukrajna jelenlegi helyzetét és rámutatott arra, hogy az országnak azonnali katonai segítségre van szüksége”. Hangsúlyozta továbbá, hogy az európai országok több segélyt nyújtottak Ukrajnának, mint az Egyesült Államok, azonban nem áll módjukban gyorsan ellátni Ukrajnát a szükséges lőszerekkel. A washingtoni State Department közleménye arról számolt be, hogy Blinken és Sikorski „az amerikai-lengyel kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt, érintve a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles körét, beleértve a katonai együttműködést. Az Egyesült Államok és Lengyelország egységesen támogatja Ukrajna erőfeszítéseit az orosz agresszióval szembeni önvédelmében.” Blinken közösségi médiában posztolt bejegyzésében azt írta, hogy „Partnerségünk növekedése folytatódik. Együtt támogatjuk Ukrajnát, erősítve védelmi és energiaellátási együttműködésünket, és megerősítve demokratikus értékeinket”.      

 

Lengyelország kész megduplázni védelmi kiadásait Moszkva elrettentésére

2024. február 26.

A CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Radosław Sikorski külügyminiszter közölte: Lengyelország célja, hogy a GDP közel 4 százalékát költség védelemre. Amennyiben Vlagyimir Putyin „valóban veszélyeztet bennünket”, Lengyelország „megkétszerezi” védelmi kiadásait – mondta. Felidézte, hogy az USA felhívására csapatokat küldtek Afganisztánba, Ghazniba, ami nagyon nehéz vidék. Azt megelőzően egy dandárt küldtek Irakba, ahol az volt a feladatuk, hogy 5 millió irakit védelmezzenek. Ennek a küldetésnek a teljesítése után nem nyújtották be a számlát Washingtonnak. „A szövetség önmagában is segítség az USA számára, nemcsak a szövetségesek” – mondta. Emlékeztetett: az elmúlt 15 évben Lengyelország a GDP 2 százalékát fordította védelemre, és újabban már a 3 százalékát, ami ténylegesen közelit a 4 százalékhoz. Majd nyomatékkal hozzáfűzte: „És, ha Putyin valóban fenyeget bennünket, meg fogjuk kétszerezni, mert nem leszünk ismét Oroszország gyarmata”.  

 

Az EB felszabadítja a zárolt közösségi támogatásokat

2024. február 24.

Az Európai Bizottság (EB) dönt arról, hogy a Lengyelország számára eddig zárolt közösségi támogatásokat – 137 milliárd eurót – felszabadítja, jelentette be Ursula von der Leyen, az EB elnöke Varsóban, miután Alexander De Croo belga miniszterelnök (egyben az EU Tanácsa soros elnökségét betöltő Belgium kormányfője) társaságában megbeszélést folytatott Donald Tusk kormányfővel. Tusk szerint mindez a lengyel polgároknak köszönhető, akik tavaly a demokráciára és a jogállamiságra szavaztak – jelentette a miniszterelnököt idézve Halmai Katalin, a Népszava tudósítója. „Sorsdöntő időszak ez Lengyelország számára a demokratikus értékek előmozdítása szempontjából” – mondta von der Leyen a sajtó előtt nyilatkozva. Az EB elnöke üdvözölte az új lengyel kormány cselekvési tervét, amely szerinte világos menetrendet tartalmaz a jogállamiság és a demokrácia visszaállítására. Megjegyezte azt is, hogy a pénzügyi támogatások felhasználását az Európai Ügyészség is vizsgálhatja majd, ugyanis a Tusk-kormány bejelentette, hogy Lengyelország csatlakozni fog az intézményhez.

 

Tusk: a tiltakozó lengyel gazdák nem Ukrajna ellenesek

2024. február 23.

Donald Tusk miniszterelnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és az EU Tanácsa soros elnöki tisztét betöltő Belgium miniszterelnökével, Alexander De Crooval Varsóban folytatott megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón rámutatott: „A farmerek tiltakozása teljesen indokolt. Ez ugyanakkor drámai, mivel a tiltakozások részben a lengyel-ukrán határon történnek. Hangsúlyozni akarom, hogy a tiltakozó lengyel gazdák nem Ukrajna ellenesek. Ők sokszor ugyanazok, akik az elmúlt két évben az Ukrajnából menekülteknek segítettek.” A PAP hírügynökség beszámolója szerint Tusk von der Leyennek és Alexander De Croonak címezve hozzátette: „Szeretném, ha tudnák, hogy a lengyel gazdák csak egy dologért küzdenek: az egyenlő versenyhelyzetért. Nem tudunk egyszerre segíteni is Ukrajnának és ugyanakkor feláldozni a lengyelek és az európaiak alapvető érdekiet. Európa és Ukrajna érdeke, hogy mindenki győztesen kerüljön ki ebből a helyzetből” – mondta.

 

Két nap alatt 37 ezren érkeztek Ukrajnából

2024. február 23.

Mintegy 37400-an érkeztek Ukrajnából az utóbbi két napon – jelentette a Lengyel Határőrség ügynöksége. 2022. február 24., Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete óta mintegy 19 millió Ukrajnából jövő lépte át a lengyel határt. Azóta mintegy 17 millióan visszatértek Ukrajnába. Andrzej Duda köztársasági elnök még tavaly év elején jelentette ki a Polskie Radioban, hogy Lengyelország becslések szerint 3 millió ukrán otthona, beleértve azokat is, akik a háború előtt érkeztek. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata felidézte: egy tavalyi felmérés szerint a lengyelek 62 százaléka amellett van, hogy befogadják a háború sújtotta Ukrajnából érkező menekülteket.  

 

Duda: Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja Ukrajna harcát

2024. február 23.

A NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Andrzej Duda lengyel elnök abban a beszédben, amelyet pénteken, Ukrajna megtámadásának második évfordulója alkalmából az X közösségi médiafelületen tett közzé. A szlovákiai ujszo.com szerint a videofelvétel formájában elhangzott, angol nyelvű beszédben a lengyel államfő felidézte: az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió előestéjén, 2022. február 23-án Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt Kijevbe látogatott, hogy támogatásukat fejezzék ki Ukrajnának. „Ebben a tekintetben semmi sem változott, Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja az Ukrajna szabadságáért folytatott harcot” – húzta alá Duda. Emlékeztetett: Varsó a háború első szakaszában, „amikor nem mindenki volt hajlandó ilyen támogatást nyújtani”, több mint 300 tankot, valamint önjáró tüzérségi lövegeket, páncélozott járműveket és repülőgépeket szállított Ukrajnának. A szabad világ nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország győzzön – hangsúlyozta Duda. Amennyiben ez megtörténne, „előbb-utóbb egy új háborúval kellene szembenéznünk” – tette hozzá.

 

Lengyelország kész arra, hogy ismét az EU egyik vezető tagja legyen

2024. február 20.  

Adam Bodnar, az új lengyel kormány igazságügyi minisztere határozott üzenettel érkezett Brüsszelbe: kormánya dolgozik a jogállamiság gyors helyreállításán – derül ki a Politico brüsszeli globális politikai hírszolgáltató beszámolójából. Bodnar kifejezte eltökéltségét a 7. cikk szerinti eljárást kiváltó jogállamisági válság megoldására, és kijelentette, hogy Lengyelország készen áll arra, hogy ismét az EU egyik vezető tagjává váljon.

 

Lengyel-ukrán kormánytalálkozó lesz március 28-án Varsóban

2024. február 22.

A lengyel és az ukrán kormány közös ülést tart március 28-án Varsóban. Ezt Donald Tusk miniszterelnök jelentette be. A PAP hírügynökség beszámolója szerint Tusk közölte: „Megállapodtam Denisz Shmyhal miniszterelnökkel – Volodimir Zelenszkij államfő tudtával –, hogy a két kormány találkozója Varsóban lesz”, mondta. „Remélem, hogy addigra a technikai egyeztetések miniszterek és miniszterhelyettesek szintjén eljutnak arra a pontra, hogy nagyon hasznos legyen a találkozó, a határon kialakult helyzetet és a kölcsönös árucserét illetően is” – tette hozzá.

 

Nő a félelem a lakosság körében az orosz támadástól

2024. február 22.

A legfrissebb felmérés szerint a lengyel lakosság 47,4 százaléka attól tart, hogy Oroszország végül megtámadja Lengyelországot. Ez 16 százalékponttal több, mint volt a tavaly májusi felmérés idején. Az RMF FM magán rádióállomás rendelte meg a felmérést, amelyet február 10-én készítették. A PAP hírügynökség által ismertetett adatok szerint a megkérdezettek 38,2 százaléka nem hisz egy ilyen támadásban, 14,3 százalék pedig bizonytalan.

 

Lengyelország véget akar vetni a jogállamisági eljárásnak

2024. február 20.

Lengyelország bemutatta azt a tervet, amellyel véget vetne annak a jogállamisági vitának, amelyet az Európai Unióval folytat az előző, nacionalista kormány által bevezetett, Brüsszel részéről pedig vitatott igazságügyi reformok miatt. A Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette korábbi lengyel kormánynak nem volt zavartalan a kapcsolata az EU-val, amely ezért több tízmilliárd eurós helyreállítási forrást fagyasztott be, mivel azzal vádolta meg Varsót, hogy aláássa a bírók függetlenségét. Az új, az Európa-párti Donald Tusk által vezetett kormány erőfeszítéseket tett a jogállamiság helyreállítására és reményei szerint ezzel a pénz felszabadítására is – írta a Szabad Európa, a világ egyik legátfogóbb hírügynöksége. A tervet Brüsszelben Adam Bogdan igazságügyi miniszter ismertette. Azt mondta, hogy olyan törvényekből áll, amelyek célja a vitatott reformok visszafordítása. „Ez az a cselekvési terv, amelyre polgáraink az október 15-i választásokon szavaztak és amelyet előtte évekig szorgalmaztunk” – mondta Bogdan újságíróknak.

 

A legfontosabb politikai erők egyetértenek Oroszország és Ukrajna ügyében

2024. február 20.

Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes szerint a legfontosabb politikai erők, nevezetesen a kormányzó Október 15 Koalíció és Andrzej Duda köztársasági elnök, aki a Jog és Igazságosság (PiS) pártot képviseli, azonos véleményen vannak Oroszországról és egyformán vélekednek Ukrajnáról is. Ezt Tomczyk a TVN 24 magán tévé hírcsatornának mondta el, amikor szóba került, hogy Duda elnök és Donald Tusk kormányfő együtt látogat Washingtonba, a Fehér Házba március12-én.

 

Lengyelország az ígéret földje az ukrán nők számára

2024. február 20.

Csaknem a fele a háború elől elmenekült ukrán nőknek állandóan Lengyelországban kíván maradni. A biztonság állapotát és a városi tömegközlekedést nagyon nagyra értékelik. Ez derül ki a Krakkói Nemzeti Oktatási Egyetem felméréséből, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. Jelenleg mintegy egy millió háborús menekült, zömében nő és gyermek (valamint további másfél millió, korábban Lengyelországban letelepedett ukrán) él Lengyelországban.

 

Lengyelország teljes mellszélességgel kiáll Svédország NATO-tagsága mellett

2024. február 19.  

Ulf Kristersson szerint jó esély van rá, hogy a magyar parlament hamarosan ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást. Ezt a svéd miniszterelnök Varsóban jelentette be, Donald Tusk kormányfővel közös sajtótájékoztatóján – közölte az Euronews, Európa vezető hírcsatornája. Tusk ezzel kapcsolatban kijelentette: „megbocsáthatatlan hiba lenne”, amennyiben „egy NATO-tagállam megakadályozná egy másik, a közös biztonságunkért aktívan dolgozni kész állam tagságát”. Arról biztosította svéd hivatali partnerét, hogy ez ügyben számíthat Lengyelország és személyesen az ő „teljes körű támogatására”.

 

Nem alakul lengyel-belarusz parlamenti csoport

2024. február 19.

Sok év óta először nem jön létre lengyel-belarusz parlamenti csoport az Alsóházban (Szejm). Ez annak a következménye, hogy Fehéroroszország részt vesz Oroszország Ukrajna elleni agressziójában – jelentette a Rzeczpospolita című napilap. „Jelenleg nincs olyan terv, hogy létrehozzuk a lengyel-belarusz csoportot, mondta a lapnak nyilatkozva Gabriela Morawska-Stanecka, a Polgári Koalíció (KO) szenátora, a Lengyel Inter-Parlamentáris Unió Csoport elnöke.

         

Scholz: Lengyelország biztonsága a mi biztonságunk is

2024. február 13.

A következő hónapokban Lengyelország és Németország sokkal nagyobb légvédelmi és lőszergyártó kapacitást akar elérni, ezt Donald Tusk miniszterelnök és Olaf Scholz kancellár jelentette be közös sajtótájékoztatóján Berlinben. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a két kormányfő a két ország és Európa számára legfontosabb kérdésekről tárgyalt. Scholz hangsúlyozta: az orosz imperializmus veszélyezteti a közös biztonságot. „Lengyelország biztonsága a mi biztonságunk is. Ez nagyon fontos számunkra” – mondta. Néhány évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy Lengyelország és Németország katonai téren is együtt fog működni Ukrajna Oroszországgal szembeni védelme érdekében – vette át a szót Tusk.  Szerinte a két ország számára – szembesülve Oroszország agresszív politikájával – a legfontosabb, hogy gondoskodjon Európa egységéről. A biztonság sok dimenziós, ilyen például Ukrajna védelme, a közös energiapolitika, az élelmiszerellátás biztonsága – mondta. Lengyelország és Németország, mint az Ukrajna mellett leginkább elkötelezett két ország, felelősséget kell vállaljon az Ukrajnára irányuló politikáért – hangsúlyozta Tusk.

 

A lengyelek a legoptimistábban várják az EP választásokat

2024. február 13.

 

A Portland Communications nemzetközi PR ügynökség friss felmérése szerint Lengyelország, Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia lakossága közül a lengyelek tekintenek az európai parlamenti választások elé optimizmussal. Egyedül Lengyelország megkérdezett lakói támogatják a centrista pártokat (Polgári Platform – KO, Harmadik út), mintegy 52 százalékos arányban. A megkérdezett lengyelek 41 százaléka (messze nagyobb arány, mint a többi országban) szerint az ország jó irányban halad. És csak Lengyelországban gondolják többen (42 százalékban) azt, hogy az EU jó felé halad, mint azt, hogy rossz irányba tart (36 százalék).

 

Tusk Párizsban és Berlinben kiállt Európa „katonai hatalommá” válása mellett

2024. február 13.

Donald Tusk miniszterelnök arra szólított fel, Párizsban és Berlinben, hogy Európa váljon „katonai hatalommá”. Mióta ismét miniszterelnök lett, először kereste fel a két fővárost. A Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál beszámolója szerint Tusk látogatására úgy tekintenek, mint lehetőségnek arra, hogy újjáépítse – vagy „újraélessze” – a kapcsolatokat a két kulcsfontosságú szövetséges országgal, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány által az elmúlt nyolc évben keltett feszültségek után. Olaf Scholz kancellárral tárgyalva Berlinben Tusk felszólított arra, hogy „az EU ne csak egy civilizációs, gazdasági és tudományos hatalom, hanem katonai hatalom is legyen”. A nap folyamán, korábban, Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel való találkozása után pedig Tusk azt nyilatkozta Párizsban, hogy „az EU-nak, a transzatlanti együttműködésnek, a NATO-nak nincs alternatívája”. Hangsúlyozta továbbá: „Európa biztonságos kontinenssé kell váljon, és ez azt jelenti, hogy erőssé kell váljon, olyanná, amely kész megvédeni határait és nem EU-szövetségeseit is”.  

 

Mérgesedik a helyzet - ukrán gabona lengyel úttesten

2024. február 12.

Közleményben ítélte el, és „szándékos rombolásnak” minősítette az ukrán mezőgazdasági minisztérium a lengyel gazdáknak a közös határon tartott tiltakozó akcióját, melynek során ukrán gabonát engedtek ki egy kamionból az úttestre. A lengyel gazdák november végétől január elejéig az egyik lengyel-ukrán határátkelőnél már tartottak hasonló tiltakozó akciót, amellyel az akkoriban több határátkelőn folytatott fuvarozói sztrájkhoz csatlakoztak. Donald Tusk miniszterelnök megszólalt a konfliktussal kapcsolatban – írta a The Kyiv Independent című ukrán online újság. Tusk azt mondta, hogy a két ország közötti gazdasági viták „az ukránellenes érzelmek hirtelen megjelenésével” járhatnak. Tusk megjegyezte: nem gondolja, hogy érdemi vélemény- vagy érdekkülönbség lenne a lengyel kormány és a tiltakozó lengyel gazdák között, különösen nem a korlátozások nélküli ukrán agrárexport kérdésében.  

Tusk a migránskérdésről

2024. február 12.

A „brutális igazság” az, hogy a „nyugati civilizáció túlélése” a „kontroll nélküli migráció” megelőzésétől függ – mondta Donald Tusk miniszterelnök egy vidéki kampányrendezvényen, Morąg városában. A lengyel állam első és legfontosabb feladata, hogy ha olyan helyzet adódik, megvédje a határokat, egyebek között az illegális migránsoktól – idézte a kormányfőt a PAP hírügynökség.

 

Tusk berlini útja kötéltánc

2024. február 11.

Ezzel a címmel jelent meg a Deutsche Welle cikke Donald Tusk miniszterelnök berlini hivatalos villámlátogatása elé időzítve. Az írás megállapítja: Berlin és Varsó kapcsolatai megromlottak az előző lengyel korány irányítása alatt. Donald Tusk nagy jelentőséggel bíró útja során remélhetően az okozott károk közül többet igyekszik kijavítani, miközben hangsúlyozza Lengyelország új pozícióját a világban. Lengyelország új, liberális miniszterelnöke számára a berlini látogatás igazi egyensúlyteremtő lépés lesz. Miközben Tusk szeretné jobbá tenni a kapcsolatokat Németországgal, ügyelnie kell arra, hogy ne kerüljön túl közel Lengyelország nyugati szomszédjához – áll a kommentárban.

A PiS támogatja a Fideszt Strasbourgban

2024. február 11.

A volt lengyel miniszterelnök pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) tárt karokkal fogadná a Fideszt Strasbourgban, az Európai Konzervatívok és Reformerek táborában, de azt a feltételt szabják, akárcsak Marloni, a csoport vezetője, hogy Orbán Viktor módosítsa álláspontját Ukrajna kérdésében – jelentette a Bloomberg hírügynökség.    

 

Tusk élesen bírálta az amerikai republikánus szenátorokat

2024. február 9.

Donald Tusk miniszterelnök élesen bírálta az amerikai kongresszus republikánus szenátorait, akik megakadályozták azt a 118 milliárd dolláros kétpárti határ- és nemzetbiztonsági törvényjavaslatot, amely egy Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó segélycsomagot is tartalmazott volna. Az amerikai kongresszus jóváhagyása nélkül Ukrajna nem jut hozzá a 60 milliárd dolláros katonai segélyhez. A The Warsaw Voice multimédia platform idézi Tusknak az X közösségi platformon írt, felháborodott üzenetét: „Amerika kedves republikánus szenátorai! Ronald Reagan, aki bennünket milliókat segített, hogy visszanyerjük szabadságunkat és függetlenségünket, ma forog a sírjában. Szégyelljék magukat!”

 

Duda: „mindannyian egy szabad, szuverén és független Ukrajna mellett állunk”

2024. február 3.

Andrzej Duda köztársasági elnök visszavonta előző napi nyilatkozatát, amelyben kétségbe vonta Ukrajna képességét a Krím visszafoglalására. A The Guardian című brit napilap idézi az államfő új bejegyzését: „Oroszország Ukrajna elleni támadása és Ukrajna nemzetközileg elismert területeinek megszállása, beleértve a Krímet is, bűncselekmény. (…) Mindannyian vállvetve egy szabad, szuverén és független Ukrajna mellett állunk, szemben az agresszióval és a brutális imperializmussal!”

 

Lengyelország támogatja a 20 milliárd eurós ukrajnai katonai segélyalapot

2024. február 3.

A The Kyiv Independent online ukrán újság beszámolt arról, hogy Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter Brüsszelben közölte újságírókkal: Lengyelország támogatja azt a javaslatot, hogy az EU tagállamai hozzanak létre egy alapot, amely 20 milliárd eurót juttatna a következő négy évben Ukrajnának, katonai segítségnyújtásként.

 

Sikorski: Varsó mostantól az EU-val szembeni hidegháború lezárására törekszik

2024. február 3.

Lengyelország mostantól arra törekszik, hogy véget vessen az Európai Unió intézményeivel és Németországgal, Varsó legnagyobb kereskedelmi partnerével és fontos szövetségesével szembeni „hidegháborúnak” – jelentette ki Radosław Sikorski külügyminiszter a Gazeta Wyborcza című napilapnak adott interjúban. Erre az index.hu hírportál hívta fel a figyelmet. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy az érdek- és véleménykülönbségek ellenére fenntarthatók „a párbeszéd normális csatornái”. Elismerte, hogy továbbra is lesznek olyan ügyek, amelyek megoldásra várnak, „nem lesz mindenben egyetértés”, mondta. Egyúttal figyelmeztetett: „Nem szabad sértegetni egymást belpolitikai céloktól vezérelve” és hozzáfűzte: „ettől a gyakorlattól el fogunk térni”.  

 

Tusk: „Sem megérteni sem elfogadni nem tudom Orbán egoista játékát”

2024. február 1.

Az EU brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója előtt (melyen az uniós állam- és kormányfőknek az EU költségvetésének kiegészítéséről kellene egyhangúan dönteniük), Donald Tusk miniszterelnök a sajtó jelenlétében kijelentette: Orbán Viktor lesz a felelős Ukrajna bukásáért, ha nem hagy fel a játékával. Ugyanis a magyar kormányfő ellenzi a csomag részét képező, Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. Egyebek között a brit The Guardian, a The Washington Post, az EU és a Renaissance Foundation által támogatott European Pravda és a The Kyiv Independent című ukrán online újság is beszámolt Tusk kemény szavairól. A lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „sem megérteni, sem elfogadni nem tudja Orbán egoista játékát”. Orbán ellenállása egzisztenciális kérdés, nemcsak Ukrajna, hanem az EU biztonságára is veszélyt jelent – mondta, és hangsúlyozta: „Ukrajna támogatása fekete-fehér kérdés, ezért Orbánnak el kell döntenie, hogy Magyarország része-e a közösségnek, vagy nem, és aszerint kell szavaznia”. Rámutatott: „Nincs probléma az ún. Ukrajna-fáradtsággal. Mi most Brüsszelben Orbánba fáradtunk bele.”