Lengyelország Magyarországon

Tusk: Lengyelország Európa szívévé vált

2024. április 30.

Lengyelország csatlakozása az Európai Unióhoz az egyik legfontosabb történelmi esemény hazánk történetében. A nehéz múlt ellenére megmutattuk nagy elszántságunkat, hogy az európai közösség részévé váljunk – olvasható Donald Tusk miniszterelnök üzenetében, amelyet Lengyelország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozása alkalmából tettek közzé a Miniszterelnöki Hivatal honlapján (https://www.gov.pl/web/premier). A közlemény így folytatódik: „Egy olyan Lengyelországot építettünk, amely az egész civilizáció – a Nyugat politikai civilizációja – fontos részévé vált.  A szó szoros értelmében Európává váltunk. Nem földrajzról beszélek, hanem a lengyel biztonságról, arról a tényről, hogy a lengyelek élete napról napra jobb lesz, a legkülönbözőbb nehézségek ellenére. Olyan alapértékekről beszélek, mint a szabadság, az emberi méltóság és a jogállamiság. Ez Európa. Lengyelország Európa szívévé vált, és (2023) október 15. óta az egész világ ránk tekint büszkeséggel és néha irigykedve, hogy Lengyelország be tudta bizonyítani, hogy a Nyugat itt van.” Tusk hangsúlyozta továbbá: Az EU-tagság sok lehetőséget jelent, de – különösen a jelenlegi nehéz időkben – felelősséggel is jár. Kontinensünk jövőbeli biztonsága nagy mértékben függ Lengyelországtól. És a közelgő európai parlamenti választás lesz Lengyelország háború utáni történelmének egyik legfontosabb eseménye.  

 

Sikorski: Lengyelország Európa kulcsszereplője lett

2024. április 29.

Radosław Sikorski külügyminiszter szerint Lengyelország kulcsszereplővé vált a védelem és az Ukrajnának nyújtott támogatás európai politikájának befolyásolásában. A Polityka című hírmagazinnak adott interjúban Sikorski Lengyelországnak a brüsszeli politikára gyakorolt hatását hazája népességéből és gazdasági súlyából fakadó „jelentőségével arányosnak” minősítette. „Siker számunkra, hogy egy magasabb ligában játszhatunk, képességeinknek köszönhetően” – tette hozzá. Az Európai Unió jövőjét illető kérdésre válaszolva elmondta, hogy támogatja a szorosabb integrációt olyan a lengyelek és más európaiak által prioritásnak tartott területen, mint az egészségügy. Kiállt továbbá az európai uniós szabványok érvényre juttatásának fontossága mellett. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban hangsúlyozta a mélyebb védelmi integráció szükségességét Európában. Az európaiak félnek Vlagyimir Putyintól és tartanak a novemberi amerikai elnökválasztás kimenetelétől – mondta. „Úgy gondolják, hogy az EU 15000 milliárd eurós bevételével nem lehet védtelen, és én egyetértek” – tette hozzá.   

 

A Weimari Háromszög az orosz félretájékoztatás ellen

2024. április 29.

A közelgő európai parlamenti választásokkal kapcsolatban az ún. Weimari Háromszög államai – Németország, Franciaország és Lengyelország – fokozzák a küzdelmet az orosz félretájékoztatási próbálkozásokkal szemben, amelyek célja aláásni a demokráciát és rossz színben beállítani az Európai Uniót – jelentette be Párizs közelében tartott konferenciáján Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter, Adam Szlapka EU-ügyekért felelős lengyel tárcavezető és Jean-Noël Barrot francia Európa-ügyi miniszter, olvasható az MTI híradásában.

 

Lengyelország még az EP választások előtt ki akar kerülni a 7. cikkely hatálya alól

2024. április 29.

Lengyelország azért küzd, hogy kikerüljön az EU 7-es cikke szerinti szankciós eljárás hatálya alól, még az európai parlamenti választások előtt. Ennek érdekében mindent megtesz, hogy védje az uniós értékeket, beleértve a jogállamiságot. Folynak a tárgyalások Varsó és Brüsszel között. Megvan az esély a lengyel cél elérésére, de nehéz feladattal kell a Tusk-kormánynak szembenéznie – írta a The Warsaw Voice multimédia platform. A jogállamiság ügyében folyó vita lezárása a 2023. október 15.-én hatalomra került koalíciós kormány stratégiai célkitűzése és egyben a Polgári Koalíció (KO) legfőbb választási ígérete volt, annak érdekében, hogy a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósításának finanszírozásához szükséges, befagyasztott uniós pénzek folyósítása a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen. A június 30-ig tartó belga soros elnökség által jelenleg vezetett EU Tanáccsal varsói megítélés szerint könnyebb lehet megállapodni, mint a második félévben, a magyar soros elnökségű tanáccsal – olvasható a The Warsaw Voice multimédia platform elemzésében. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap pedig arról számolt be, hogy Adam Bodnar igazságügyi miniszter a Velencei Bizottság delegációját arról biztosította, hogy tárcája elfogadja az Emberi Jogok Európai Bírósága végzését, és ennek megfelelően módosítja a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanácsra (KRS) vonatkozó jelenlegi törvényt.

 

Sikorski: Németország adjon robotrepülőgépeket Ukrajnának!

2024. április 28.

A nagy hatótávolságú amerikai rakéták Ukrajnába szállítása után Radosław Sikorski külügyminiszter azt reméli, hogy Olaf Scholz német kancellár meggondolja magát, és szállít Taurus típusú robotrepülőgépeket a megtámadott országnak. „Remélem, hogy a kancellár bátorítást érez az elmúlt napok nyomán” – mondta Sikorski a Bild am Sonntag című német hetilapnak és más Axel Springer médiumoknak Varsóban adott interjújában. Sikorski az amerikai ATACMS rakéták Ukrajnába szállítását „az ukrajnai orosz eszkalációra adott reakciónak” nevezte, amelyre szerinte Németországnak is reagálnia kell.

 

Duda megerősítette: Lengyelország kész katonailag segíteni Litvániát

2024. április 26.

Litvániai látogatása alkalmával Andrzej Duda köztársasági elnök megerősítette hazája készségét balti szövetségesének támogatására, válaszképpen bármilyen potenciális fenyegetésre, hangsúllyal a Fehéroroszországgal közös határon folyó hibrid nyomásra – jelentette a PAP hírügynökség. A nyilatkozatot a lengyel államfő Gitanas Nauséda litván elnökkel az oldalán tette, akkor, amikor megtekintették a „Bátor griffmadár” elnevezésű hadgyakorlatot Litvánia Alytus régiójában. 

 

Lengyelország célja, hogy formája az európai politikát

2024. április 25.

Nyolc évi euroszkeptikus jobboldali kormányzás után Lengyelország újra csatlakozni akar azoknak az országoknak a csoportjához, amelyek alakítani akarják az Európai Unió programját, Oroszország ukrajnai háborúja közepette – jelentette ki Radosław Sikorski külügyminiszter, a Parlament Alsóházában (Szejm) ismertetve stratégiai elképzelését Lengyelország külpolitikájáról. A beszédet a nemzetközi hírügynökségek is nagy figyelemmel kísérték. A miniszter figyelmeztetett: Oroszország támadása a NATO ellen Moszkva vereségével végződne, de a NATO meg kell erősítse védelmét – emelte ki az AP hírügynökség. „Az előttünk álló alternatíva egyszerű: vagy egy legyőzött orosz hadsereggel lesz dolgunk, amely Ukrajna keleti határától keletre állomásozik, vagy egy győztessel, Lengyelország keleti határánál” – mondta. Sikorski a továbbiakban hangsúlyozta a barátság fontosságát Németországgal. Az előző kormány időszakára jellemző konfrontáció véget ért – tette hozzá. „Németország demokratikus szomszédunk, legnagyobb kereskedelmi partnerünk, fontos európai szereplő és kulcsfontosságú NATO-szövetséges. Varsónak és Berlinnek szüksége van egymásra” – idézte a lengyel diplomácia vezetőjét a PAP hírügynökség. Sikorski beszélt arról is, hogy Varsó célja a kapcsolatok erősítése Berlinnel és Párizzsal, mint a Weimari Háromszög részeivel. A háromoldalú kormányközi szövetség szerepe jelentősen megnőtt Ukrajna orosz inváziója óta – tette hozzá. Arra külön kitért, hogy Lengyelország fejlődése és biztonsága a transzatlanti együttműködésen és az európai integráción kell, hogy alapuljon. Ezzel összefüggésben megjegyezte: Lengyelország szintén kész felelősséget vállalni a globális kihívásokkal szemben. Síkra szállt az Európai Unió döntési folyamatának erősítése mellett, és jobban ellenőrzött, stratégiai megközelítést sürgetett a migrációs politikát illetően.  

 

A lengyel és a brit kormányfő az európai biztonságról tárgyalt Varsóban

2024. április 24.

Donald Tusk miniszterelnök és Rishi Sunak brit kormányfő Varsóban tárgyalt. A PAP hírügynökség jelentése szerint megbeszélésük középpontjában a védelmi együttműködés elmélyítése állt, beleértve a befagyasztott orosz vagyon segélyként nyújtását Ukrajnának és az illegális migráció okozta kihívást. Tusk méltatta Nagy-Britannia elkötelezettségét. Kijelentette: „Sunak miniszterelnök személyes fellépésének köszönhetően Nagy-Britannia és Lengyelország a legjobb példával szolgál a hatékony együttműködésre és koordinációra.” A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való előzetes találkozásukon képviseltek szellemében Tusk hangsúlyozta: „Nem kétséges, hogy a különböző kezdeményezések, amelyekben országaink aktívan érintettek, valamint az egyeztetett biztonságpolitika kell, hogy azonnal előtérbe kerüljön és áthassa az egész kontinenst és az Egyesült Királyságot. (…) Az a szándék vezérel bennünket, hogy véget vessünk annak a korszaknak, amelyet az Európa és Nagy-Britannia megvédésének különböző ötletei közötti bizonyos versengés és rivalizálás jellemzett. Rá kell kényszerítsük minden partnerünket a rendszerek, felszerelések és biztonságpolitikák teljes koordinálására, hogy egyre hatékonyabbak legyenek akcióink és kevesebb legyen a konferencia, a szó, a formalitás, a politikai kezdeményezés”.

 

Stoltenberg méltatta Lengyelország védelmi beruházásait

2024. április 23.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár varsói látogatásán méltatta, hogy Lengyelország a GDP-jének mintegy 4,0 százalékát védelemre fordítja – többet, mint bármely tagja a Nyugat katonai szövetségének. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Stoltenberg dicsérően szólt Lengyelország folyamatos védelmi beruházásairól és a katonai képességéhez szükséges kulcsfontosságú beszerzésekről, beleértve az F-35-ös vadászgépeket. Hangsúlyozta: Lengyelországban 10 ezer NATO-katona állomásozik, „félreérthetetlen üzenetet küldve”, hogy a szövetség minden tagállamát megvédi.

 

Duda: Lengyelország készen áll atomfegyverek befogadására

2024. április 22.

Lengyelország készen áll nukleáris fegyverek befogadására, ha a NATO úgy dönt, hogy ilyen fegyverzetet telepít Oroszországgal szemben, miközben Moszkva megerősíti nukleáris jelenlétét Fehéroroszországban és Kalinyingrádban – jelentette be Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök. A vállalás nem sokkal az államfő amerikai és kanadai látogatása után hangzott el – közölte többek között az Euronews, Európa vezető hírcsatornája. „Ez már egy ideje témája a lengyel-amerikai megbeszéléseknek. Erről én magam is már többször tárgyaltam” – idézte a Fakt bulvárlap Dudát, aki interjút adott az újságnak. Az Egyesült Államok jelenleg öt európai NATO-ország területén állomásoztat nukleáris fegyvereket: Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és Törökországban.

 

Nagyon esett a lengyelek népszerűsége az ukránok körében

2024. április 22.

Azon ukránok aránya, akik pozitívan viszonyulnak Lengyelországhoz, drámaian visszaesett tavaly. Míg az év elején 92 százalékot tett ki, mostanra 26 százalékra zuhant a kijevi Razumkov Központ felmérése szerint – jelentette a Notes From Poland, lengyel híreket szemléző portál. A fő ok, amiért a a lengyelek népszerűsége visszaesett, a lengyel kamionosok és gazdák blokádja a határon, tiltakozásuk az olcsó ukrán áruk versenyével szemben – írta a portál.

 

A lengyel államfő a NATO-tagállamok védelmi kiadásának növelését sürgette

2024. április 20.

Andrzej Duda köztársasági elnök Vancouverben, a transzatlanti biztonságról rendezett tanácskozáson tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamoknak, köztük Kanadának is növelnie kell védelmi kiadásaikat, a GDP 3,0 százalékára, hogy elriasszák Oroszországot az Ukrajnában folytatott háborújának kiterjesztésétől – jelentette egyebek között az IAR, a Polskie Radio hírportálja és a Globe and Mail Canada című napilap.

 

Tusk: most dől el a háború sorsa

2024. április 19.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök felszólította a lengyel gazdákat, hogy fejezzék be az ukrán határátkelőknél fenntartott blokádjukat, mivel „most dől el a háború sorsa” – írta a The Kyiv Independent című ukrán hírportál. A hírforrás szerint a Tusk-kormány eddig jobbára a lengyel gazdákat támogatta Ukrajnával szemben, de ebben most fordulat mutatkozik. Tusk szerint Ukrajna most „nagyon-nagyon nehéz helyzetben van” az energetikai infrastruktúrára mért orosz támadások miatt. Ezért a lengyel hatóságok ezúttal nem hagyhatják, hogy lezárják az átkelőket, bármi is legyen a tiltakozás oka. „Semmiképpen sem árthatunk Ukrajnának egy olyan helyzetben, amikor a háború sorsa dől el” – mondta. Hozzátette: a lengyel kormány hajlandó további támogatást adni azoknak a gazdáknak, akik elvesztették bevételük egy részét.  

 

Duda Trumppal találkozott New Yorkban

2024. április 19.

Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke (és a Republikánus Párt elnökjelöltje) New York-i rezidenciáján vacsorán látta vendégül Andrzej Duda köztársasági elnököt. A PAP hírügynökség jelentése szerint Trump kijelentette: Duda „fantasztikus munkát végez, ő a barátom. (…) Négy nagyszerű évünk volt együtt.” Elnöki időszakára utalva hozzátette: „Mindig Lengyelország mellett állunk. Nagy tisztelője vagyok ennek az országnak és Duda elnöknek”. A lengyel államfő elmondta, hogy Trump a magán lakosztályába hívta meg, ami „normális gyakorlat, amikor egy ország jó kapcsolatban van egy másikkal, és arra törekszik, hogy a különböző politikai színterek képviselőivel a viszony olyan erős legyen, amilyen csak lehet”. A Notes from Poland című lengyel híreket szemléző portál Trump kampányirodájának közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy a felek beszéltek az Ukrajnában folyó háborúról, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusról és Duda közelmúltban tett azon javaslatáról, hogy a NATO-tagországok GDP-jük 3 százalékát költség védelemre.

 

 A lengyelek 40 százalékkal szegényebbek lennének az EU nélkül

2024. április 17.

A lengyelek 40 százalékkal gazdagabb, mint lennének, ha nem csatlakoztak volna az Európai unióhoz – derül ki a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) friss tanulmányából, amelyet a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál ismertetett. A PIE vásárlóerő paritáson mérte az egy főre jutó lengyel GDP-t, ami az elemzés szerint 2022-ben 39,6 százalékkal volt nagyobb annál, amit az unióhoz csatlakozás nélkül értek volna el. A 2004-ben az EU-hoz csatlakozó nyolc kelet-közép-európai ország közül csak Litvánia ért el ennél magasabb értéket (60,3 százalékot).           

 

A Szejm megszavazta a KRS tagok kiválasztásának megváltoztatását

2024. április 15.

A Parlament Alsóháza (Szejm) megszavazta a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) tagjai választási módjának megváltoztatását. A PAP hírügynökség tudósítása szerint 244-en a változtatás mellett, 199-en pedig ellene szavaztak. A törvényhozók többségi döntése értelmében a KRS 15 bíróból álló testületének tagjait mostantól az ország valamennyi bírója közvetlenül, titkos szavazással választja, szemben a 2017-ben bevezetett gyakorlattal, ami akkor a szejm hatáskörébe utalta a testület tagjainak kiválasztását. Mint ismeretes, az Emberi Jogok Európai Bírósága a KRS függetlenségét sértő korábbi gyakorlatot jogellenesnek minősítette.  

 

Lengyel-görög miniszterelnöki találkozó Varsóban

2024. április 12.

Donald Tusk miniszterelnök Varsóban fogadta görög partnerét, Kyriakos Mitsotakis kormányfőt, akivel az Európai Unió jövőben követendő stratégiáiról és védelmi együttműködésről tárgyalt. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Tusk a közös sajtótájékoztatón elmondta: konszenzust értek el abban, hogy a nyugati bankokban befagyasztott orosz vagyonokat az Ukrajnát sújtó háború okozta károk ellensúlyozására kellene felhasználni. Tusk felhívta a figyelmet arra is, hogy ökológiai és biztonsági veszélyt jelentenek a nemzetközileg nem regisztrált hajók, amelyek orosz olajat szállítanak.

 

Lengyelország elutasítja az EU migráns áttelepítési mechanizmusát

2024. április 12.

Az Európai Parlament szűk többséggel elfogadta az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának reformját. Az új Migrációs és Menekültügyi Paktumot még április végéig jóvá kell hagyják a tagállamok – számolt be az Euronews, Európa legnagyobb hírcsatornája. Donald Tusk miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Lengyelország nem fogad be menekülteket, rájuk ez a szabály nem fog vonatkozni – jelentette a PAP hírügynökség.

 

Lengyel-észt miniszterelnöki megbeszélés

2024. április 11.

Donald Tusk miniszterelnök és észt partnere, Kaja Kallas kormányfő Varsóban tárgyalt Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és a régió biztonságáról. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata a közös sajtótájékoztató alapján beszámolt arról, hogy Lengyelország és Észtország nézetei Európa jövőjének kulcskérdéseiről közeliek. „A biztonság országaink, régiónk és egész Európa számára az elsődleges”, mondta Tusk, rámutatva, hogy Lengyelország és Észtország nagyon aktív az Ukrajnának nyújtott támogatások kezdeményezésében, különösen, ami a fegyvereket és technológiákat illeti. A tárgyalások után Kallas az X közösségi média platformjára írt, jelezve, hogy mindketten hangsúlyozták: a szabad világ ki kell nyilvánítsa akaratát az orosz agresszió leverésére.   

 

Tusk: Lengyelország nem tervezi a részvételt az ukrajnai katonai konfliktusban

2024. április 4.

Donald Tusk miniszterelnököt a dél-lengyelországi Gliwice városában tartott sajtótájékoztatóján kérdezték a Brüsszelben folyó NATO külügyminiszteri tanácskozáson állítólag felvetett, Ukrajnában való közvetlen katonai beavatkozás esélyéről. A szlovákiai TARS és a lengyel PAP hírügynökség szerint Tusk megerősítette, amit Emmanuel Macron francia elnökkel és Joe Biden amerikai elnökkel és más vezetőkkel már közölt: „Lengyelország nem tervez közvetlen részvételt az Ukrajna területén zajló katonai konfliktusban.”

 

Tusk próbál javítani a kapcsolaton a V4-ek vezetőivel

2024. április 2.

Donald Tusk miniszterelnök megpróbálja javítani kapcsolatait a V4-ek vezetőivel. A kérdésre, hogy ez Orbán Viktorra is vonatkozik-e, igennel válaszolt – adta hírül a Wprost című lengyel hetilap. „Vele is, igen. Azt hiszem, sikerül majd találnom néhány olyan érvet, melyekkel meggyőzhetem Orbán Viktort és Robert Ficót, hogy jobban működjenek együtt Ukrajna támogatása érdekében” – idézte a magazin a lengyel kormányfőt.