Lengyelország Magyarországon

Lengyelország nem korlátozza az Ukrajnának küldött fegyverek felhasználását

2024. május 31.

 

Észtország, Svédország és Lengyelország nem korlátozzák Ukrajnát abban, hogy miképpen használja az általuk küldött fegyvereket – írja a ČTK hírügynökség az érintett országok képviselőinek a prágai külügyminiszteri tanácskozás kezdete előtt elhangzott nyilatkozataira hivatkozva.

 

Bodnar: Lengyel kísérlet az ország szabad demokráciához való visszatérésére

2024. május 27, 31.

Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter a CEU Demokrácia Intézet meghívására érkezett Budapestre, és tartott előadást arról, hogy hazájában milyen jogi és politikai kihívásokkal kell szembenézni „a jogállamiság újjáépítésében” – erről tudósított az Euronews, a kontinens vezető hírcsatornája. „Számunkra az átmenet időszaka azért érdekes, mert egyfajta kísérleti ország vagyunk az uniós politikák alakítása és a szabálykövetés szabályainak irányítása szempontjából. A szabad demokráciához való visszatérés laboratóriumi tapasztalataival szembesülünk” – mondta. Közölte, hogy a kormány benyújtotta az igényt az Európai Ügyészséghez (EPPO) csatlakozásra. „Csatlakozásunk egyértelmű jelzés lenne arra, hogy kötődni akarunk az EPPO működéséhez, továbbá, hogy teljes mértékben ellenőrizni akarjuk az uniós pénzek felhasználását, és hogy támogatásukat akarjuk élvezni a határokon átívelő áfa-csalások üldözése terén. Azt is kiemelte, hogy a társadalomban különböző elképzelések léteznek az átmenetről. „Nincs egyoldalú felfogás arról, hogy hogyan kell ezt csinálni. A koalíciót alkotó pártok mindegyike tisztában van vele, hogy vissza kell hoznunk a jogállamiságot, vissza kell hoznunk az európai integrációt, azonban tapasztalható némi különbség a forradalmibb, illetve a lépésről lépésre történő megközelítés között” – fogalmazott a lengyel politikus. Az Infovilág hírportál beszámolója szerint Bodnar hangsúlyozta: az igazságügyi rendszer megreformálásának legfontosabb eleme az ország újraintegrálása az Európai Unióba. Ennek része, hogy a helyreállítási alapokhoz, a befagyasztott forrásokhoz visszajussunk, amit részben ezekben a napokban sikerült is elérni. Szintén eredményesnek látszik a 7. cikkelyes eljárásban megfogalmazott kockázatok megszüntetése a jogállami normák visszaállításakor. A lengyel igazságügyi miniszter elmondta, hogy nem lesz egyszerű a hazai jogi helyzet megreformálása, mert a lengyel államfő kijelentette: nem hajlandó semmilyen, 2018 utáni bírói kinevezést visszavonni. Így aztán egyelőre Bodnar sem tudja: kötnek-e kompromisszumot Andrzej Dudával vagy kivárják az egy év múlva esedékes elnökválasztást. A miniszter hozzátette: semminemű garancia sincs egyikre sem. Az Alkotmánybíróság és a legfőbb ügyészség működését is újra kellene szabályozni, mondta és közölte, hogy bírókat és felügyelő bírókat nevez ki, akik felülbírálhatják mások döntéseit; arról is beszélt, hogy három bizottságot állított fel civilekből, jogtudósokból és gyakorló jogászokból. Ők segítik a reformfolyamatot, hogy helyreálljon az uniós jogrend az országban.

Az EB döntött: lezárja a 7. cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben

2024. május 29.

„Hiába a magyar kormány kifogásai, az Európai Bizottság lépett a lengyelekkel szembeni eljárásában” címmel jelentette a Portfolio.hu hírportál, hogy az EB úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel pontot tesz a 2017-ben indított folyamat végére. Az EB elemezte a lengyelországi jogállamisági helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy már nem áll fenn a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszere megsértésének kockázata, így leállítja a hetes cikk szerinti eljárást. Erről az uniós végrehajtó testület számolt be. Mint írják, Lengyelország egy sor jogalkotási és nem törvényerejű intézkedést hozott az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok kezelése érdekében. Az ország elismerte az uniós jog elsőbbségét is, és elkötelezte magát az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jogállamisággal kapcsolatos valamennyi ítéletének végrehajtása mellett, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségét is.  

 

„Muníciós csúcstalálkozó” Prágában

2024. május 28-29.

Csehország, Dánia, Hollandia, Lettország, Lengyelország és Ukrajna vezetői Prágában „muníciós csúcstalálkozót” tartottak, melyen az orosz invázió ellen harcoló Ukrajnának nyújtandó további katonai segítségről tárgyaltak. Az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata beszámolt arról, hogy a résztvevők Ukrajna sürgős lőszerszükségletéről, továbbá az Európai Tanács ülésének előkészületeiről, valamint a közelgő washingtoni NATO csúcstalálkozóról egyeztettek. Az ülést koordináló Petr Fiala cseh kormányfő bejelentette, hogy 15 EU- és NATO tagállam kötelezettséget vállalt több mint 1,6 milliárd euró összegyűjtésére annak érdekében, hogy a korábbi cseh javaslat értelmében Ukrajnát még az év vége előtt ellássák fél millió 155 mm-es tűzérségi lőszerrel, NATO kompatibilis lövegek számára. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök felszólalásában figyelmeztetett: kritikus szakaszába ért az ukrajnai konfliktus és az orosz haderő új offenzívára készül. Rámutatott: „az orosz gazdaságot hadi üzemmódra állították át”. Hangsúlyozta: a nyugat támogatása a lőszerellátásban életbevágóan fontos a harchoz az orosz agresszió ellen, amelyet úgy jellemzett, hogy az potenciális stratégiai veszélyt jelent az egész euro-atlanti biztonsági architektúrára nézve. Elmondta, hogy Lengyelország politikailag és anyagilag egyaránt támogatja azt a cseh javaslatot, hogy összesen 800 ezer tüzérségi lőszerrel lássák el Ukrajnát. Azt is kijelentette, hogy Lengyelország elősegíti a lőszer Ukrajnába szállítását. A rendezvényről tudósító BalkanInsight (BIRN) hírportál arra is felhívta a figyelmet, hogy „Magyarország oroszbarát kormánya folytatja a blokkolását az EU azon törekvésének, hogy nagyobb katonai segítséget nyújtson Ukrajnának”. Magyarország hosszan tartó vétója az EU Ukrajnának nyújtott katonai támogatásával szemben mára mintegy 6,5 milliárd euró folyósítását gátolja – olvasható a BIRN kommentárjában.  

 

Lengyelország „Keleti Pajzs” néven védelmi vonalat épít keleti határán

2024. május 28-29.

Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország keleti határán többlépcsős védelmi vonalat építenek. A „Keleti Pajzs” elnevezésű védvonal kiépítése 10 milliárd złotyba kerül. Az ország védelmi képessége megerősítésének költségei fedezéséhez a kormány európai uniós forrásra is számít. A Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál összeállítása szerint a projekt a lengyel hadsereg logisztikai és felderítési képességének fejlesztésén túl akadályrendszer kiépítését is tartalmazza, beleértve fizikai elemeket – bunkereket, tankakadályokat –, és az elektronikai hadviselés technikáit is felhasználják majd. Ez utóbbi nem csupán műholdas és hőkamerás megfigyelési rendszereket jelent, hanem drónok ellen használható eszközök telepítését is. A rendszert összehangolják Észtország, Lettország és Litvánia hasonló védműveivel. Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint a 700 kilométer hosszú védvonalról szóló törvény tervezetét a közeljövőben benyújtják a Parlamentnek. A tervek szerint a védvonal építése még idén megkezdődik és 2028-ra fejeződik be. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Cezary Tomczyk védelmi miniszterhelyettes az EU védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén ismertette Lengyelország Keleti Pajzs Nemzetvédelmi és Elrettentési Tervét, amely „pozitív fogadtatásban részesült”. Aláhúzta, hogy a Keleti Pajzs és az európai rakéta elhárító rendszer az EU egész légtere számára kritikus fontosságú.

 

Sikorski: Oroszország illegális migránsokkal akarja destabilizálni az EU-t

2024. május 28.

Radołsaw Sikorski külügyminiszter a Gazeta Wyborcza című napilapnak adott interjú alkalmával megismételte korábbi figyelmeztetéseit: Oroszország célja, hogy illegális migránsokkal destabilizálja az Európai Uniót. „Nem a jobb életre vágyó migránsokról van szó. Mi az Európai Unió elleni szervezett támadással nézünk szembe. 90 százaléka orosz vízummal rendelkezik azoknak, akik a lengyel-belarusz határon próbálnak átjutni. Bátorították, hogy Afrikából és a Közel-Keletről jöjjenek, majd Moszkvába szállították őket és onnan Fehéroroszországba, ahol aztán az EU határára irányították valamennyiüket” – idézte a lap a lengyel diplomácia vezetőjét. Sikorski a The Guardian című brit napilapnak is nyilatkozott. Kijelentette, hogy Lengyelország nem zárhatja ki csapatok küldését Ukrajnába. Korábban azt is mondta, hogy a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában „nem elképzelhetetlen”.

 

Lengyelország korlátozza az orosz diplomaták mozgását

2024. május 27.

 

Lengyelország utazási korlátozásokat vezet be az ország területén tartózkodó orosz diplomatákkal szemben. A lengyel titkosszolgálatok szerint ugyanis bizonyított a lengyelországi helyzet destabilizálását célzó orosz hibrid tevékenység – jelentette az ujszo.com szlovák hírportál. Radołsaw Sikorski külügyminiszter arról tájékoztatta a sajtót, hogy a korlátozás a nagykövet kivételével minden orosz külképviselet valamennyi alkalmazottjára vonatkozik. A varsói orosz nagykövetség munkatársai csak a fővárost is magában foglaló közép-mazóviai vajdaságban utazhatnak, a konzulok pedig kizárólag azokban a tartományokban, ahol beosztásuk szerinti feladatukat ellátják. 

 

Lengyelország több NATO tagállammal „drónfalat” épít

2024 május 26.

Lengyelország, a balti államok, Norvégia és Finnország megállapodtak abban, hogy „drónfallal” védik határaikat – jelentette a Reuters brit hírügynökség. A nem baráti országok provokációinak és a csempészésnek kívánják elejét venni a drónfal építésével, ami nem csupán fizikai infrastruktúrából és megfigyelő rendszerből áll majd, hanem drónok és egyéb technológiák alkalmazásából is.

 

 

Sikorski szorgalmazza Európa újrafelfegyverzését

2024. május 25.

Európa hosszú távú felfegyverzésére van szükség az orosz birodalmi ambíciók letörésére – mondta Radosław Sikorski külügyminiszter a brit The Guardian című lapnak adott interjújában, amit az Euronews, Európa vezető hírcsatornája ismertetett. Sikorski a felfegyverzésben komoly szerepet szánna az Egyesült Királyságnak. A külügyminiszter azt sürgette, hogy az EU állítson fel egy ötezer fős gépesített dandárt. Azt is közölte, hogy szerinte hiba volt a fegyvergyártó infrastruktúrát felszámolni a hidegháború lezártával. Kijelentette: fel kéne hagyni azzal a gyakorlattal, hogy egyhangú szavazásra van szükség az EU-s szankciók bevezetéséhez. Szerinte többségi szavazás kellene, hiszen korábban néhány esetben egy tagállam vétója késleltette a folyamatot. Sikorski azt is elmondta, hogy támogatja Ukrajna azon jogát, hogy katonai célpontokat támadjon Oroszország területén, és országa hajlandó támogatni egy EU-s programot, amely ösztönözné a sorozás elől menekülő ukrán állampolgárok visszatérését. 

 

Lengyel-ukrán kétoldalú biztonsági megállapodást készítenek elő

2024. május 24.

 

Kétoldalú, lengyel-ukrán biztonsági megállapodás előkészítését jelentette be Małgorzata Kidawa-Błonska, a lengyel Parlament felsőházának (Szenátus) elnöke, kijevi látogatása alkalmával – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Az erről szóló tárgyalások megkezdését üdvözölte Ruslan Stefanchuk, az ukrán parlament (Verhovna Rada) elnöke. „Kapcsolataink történetében ez egy nagyon fontos nap” – mondta, és hozzátette: Ma megkezdjük a hivatalos tárgyalásokat a megállapodás szövegéről, amely garantálja majd a két ország közötti biztonságot. Azt akarjuk, hogy a megállapodás a lehető legnagyratörőbb legyen.”

 

 

Csökken az EU-tagság támogatottsága, de nagyobb, mint az uniós átlag

2024. május 16.

 

Az elmúlt húsz évben következetesen nagyobb a lengyel lakosság körében az ország uniós tagságának támogatottsága, mint az unió egészének átlaga – ez derül ki az Európai Bizottság Eurobarometer szolgálatának felméréseiből. A lengyel közvéleménykutató, a CBOS felmérései pedig azt mutatják, hogy az EU-tagság támogatottsága a lengyelek körében a legalacsonyabb (60 százalékos) 2004 februárjában, az unióhoz csatlakozás előtt volt, a legmagasabb pedig (92 százalékos) 2022 áprilisában, közvetlenül Oroszország Ukrajna elleni inváziója után. Azóta ugyan csökkent, de 77 százalékos – olvasható a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál jelentésében. 

 

56 százalékra csökkent az ukránok befogadásának támogatottsága

2024. május 15.

A lengyelek 56 százaléka támogatja a háború sújtotta Ukrajnából menekülők befogadását, derül ki a CBOS közvéleménykutató intézet legújabb, április 8 és 18 között végzett felméréséből. Ez 5 százalékponttal alacsonyabb, mint volt az előző hónapban – jelentette a PAP hírügynökség. A válaszolók 81 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója közvetlen veszélyt jelent Lengyelország biztonságára nézve. Márciusban még 83 százalék vélekedett így.

 

Lengyelország, Magyarország és Szlovákia az EU új migránspaktuma ellen voksolt

2024. május 15.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei elfogadták az új migránspaktumot, amelyet az Európai Parlament április 9-én szentesített. A PAP hírügynökség jelentése szerint Lengyelország, Magyarország és Szlovákia a paktum ellen voksolt.  

 

A lengyelek felkészülnek hazájuk védelmére

2024. május 10.

Lengyelországot északról Kalinyingrád (Oroszország exklávéja), keletről pedig Belarusz határolja, de Ukrajnával is 500 kilométernyi határa van. Az Európában legnagyobb NATO-kontingensnek otthont adó ország a GDP-je 4 százalékát költi védelemre, ez több mint kétszerese a legtöbb tagállam költésének. Lengyelország Ukrajna legnagyobb katonai segélyzője Európában, és arra kéri európai partnereit, hogy fokozzák a támogatásukat, növeljék katonai büdzséjüket. Szerintük ez az egyetlen módja annak, hogy elhárítsák a fenyegetést, amitől a lengyel kormány minden korábbinál jobban tart – hangzott ez az Euronews, Európa vezető hírcsatornája Witness című sorozatának lengyelországi riportjában. A Kalinyingrád közvetlen közelében fekvő Goldap város iskolájának vezetője elmondja: „Mindent megteszünk, hogy felkészítsük a társadalmat a hatékony védekezésre. Lengyelországban már készül a polgári védelemről szóló törvény, ami az emberek képzésére, óvóhelyek építésére, figyelmeztető rendszerek kiépítésére kötelez majd minket. Akár sci-fi forgatókönyvről van szó, akár Putyin megtámad minket, szerintem jó, ha felkészülünk.” Cezary Monczyk védelmi miniszterhelyettes hangsúlyozza: „Sosem éreztünk még ilyen közvetlen fenyegetettséget. Ha nem vetünk véget a konfliktusnak, ennek a kegyetlen háborúnak, amely Lengyelország, Litvánia és Lettország határainál zajlik, akkor hamarosan sokkal nagyobb fenyegetéssel nézünk majd szembe. Ez minden európai országra veszélyes. (…) Ma sokat tehetünk Ukrajna megsegítéséért, főleg katonai felszerelések és lőszerek biztosításával. Az EU ma a világ legnagyobb gazdasága, ki tudunk építeni olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa egy tényleg biztonságos övezet legyen…” Łukasz Maślanka, a varsói Keleti Tanulmányok Központjának munkatársa rámutat: „Halljuk, hogy Franciaország, Olaszország, Németország az európai védelemről beszél. De a szavakat nem követik konkrét tettek. Ma valószínűtlennek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin háborút indítana egy NATO-tagállammal szemben. De ki tudja, mi lesz két év múlva? Azt sem tudjuk, ki lesz az USA elnöke. Nem tudjuk, hogy populista kormányzás lesz-e valamelyik nagy európai országban. Ez szintén akadályozhatja az európai erőfeszítéseket Putyin agressziójával szemben. Mindez nagyon kényelmes feltételeket teremthet neki arra, hogy folytassa európai agresszióját.”  

 

Duda részt vesz a svájci békekonferencián

2024. május 8.

Az ukrajnai háború „igazságos és tartós” lezárását célzó, június 15-16-án Svájcban – az ukrán államfő kérésére – megrendezésre kerülő nemzetközi békekonferencián Andrzej Duda köztársasági elnök részt vesz. Erről telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – írta a berni SWI Swissinfo svájci és nemzetközi híreket, elemzéseket közlő portál.

 

Sikorski: Kína rákényszeríthetné Putyint a háború befejezésére

2024. május 8.

Az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha Putyin rájön, hogy „a költségei emberéletekben és pénzügyi kiadásokban kifejezve nagyobbak, mint az általa elérni kívánt cél” – mondta Radosław Sikorski külügyminiszter, a BBC Worldnek adott interjújában. Rámutatott: szerinte „nincs hiány potenciális közvetítőkben, pl. Törökország, az ENSZ” – de csak Kína tudná rábírni az orosz elnököt, hogy hagyja abba a háborút. A külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: „nem látom jelét annak, hogy Putyin tárgyalni akarna”. 

 

Nem vízió, hanem szükségszerűség – Tusk európai jövőképe

2024. május 8.

Donald Tusk miniszterelnök a katowicei Európai Gazdasági Kongresszuson tartott beszédében ismertette Varsó jövőképét és azokat a problémákat, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie. A beszédet a Dziennik Gazeta Prawna című napilap és a PAP hírügynökség tudósítása alapján ismertetjük. „Ma Európa saját erőfeszítései révén biztonságos kontinenssé kell, hogy váljon. Felfegyverzetten kell, hogy ezt elérje, különben az egyenlőtlen küzdelemben veszít Oroszországgal szemben” – ezzel a gondolattal indított a kormányfő. Majd így folytatta: „Ha Európa jobban felkészült volna, ha lett volna rá elég év, hogy a vezetői kitalálják, hogyan tovább, Oroszország talán nem merte volna megtámadni barátunkat, Ukrajnát”.  Hangsúlyozta: „Európa képes rá és szükséges is, hogy elkerülje a konfliktusokat. Európa biztonságos lehet és de facto az is. Lengyelország szintén biztonságos marad, ha azokat az erőfeszítéseinket nem pazaroljuk el, amelyekkel Európát prosperáló, műszakilag fejlett, az egész világ történelmében a legcivilizáltabb hellyé tettük. Mindezt védelmi képességünk szolgálatába kell állítanunk annak érdekében, hogy elkerüljük a háborút!” Kontinensünk védelmével kapcsolatban nyomatékkal mondta: „Európa a következő hónapokban, és a következő öt évben olyan felkészültté kell váljon, hogy semmilyen erő se merjen kezet emelni rá. Mi, Lengyelországban nemcsak jól értjük ezt, hanem fokozottan fel is készülünk.” A továbbiakban Tusk konkrétumokra tért át. „A biztonságos légtér Európa felett európai projekt kell legyen. Európa pénzügyi erőfeszítése kell ahhoz, hogy létrehozzuk kontinensünk fölé a légvédelmi kupola rendszert. Ez magától értetődő, és ebben úgy tűnik, viszonylag egyetértés van valamennyiünk között. A második kérdés a terület és a határok védelme. Európának erős határokra van szüksége. Ma Európával szemben ellenséges országok, rezsimek kéz a kézben – Minszk, Oroszország, Irán – kihasználják a népek szerencsétlenségét. Az európai határokat védeni kell, mert azok a béke kontinense és az ellenünk háborúra készülő agresszorok közötti határokká váltak. Ez a védelem – a hibrid módszerek elleni is – a biztonságos, erősen védett határ az Európai Unió számára prioritássá kell váljon” – tette hozzá a miniszterelnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai vállalatok biztonságban kell, hogy érezzék magukat a kontinensen kívüli versenytársakkal szemben. „Mi, mint európaiak, nem lehetünk áldozatai a saját akcióink következtében kialakuló egyenlőtlen versenynek” – mondta. És végül, de nem utolsó sorban azt is hangsúlyozta, hogy „Lengyelországban senki sem kérdőjelezi meg a klímavédelem szükségességét”.

 

Ursula von der Leyen: a következő öt évben fel kell turbózni az európai védelmi ipart

2024. május 7.

Virágzó védelmi iparra van szükség Európában, a kontinensnek többet kell költenie a biztonságra, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszus megnyitóján. Az ujszo.com szlovák hírportál beszámolója szerint Donald Tusk miniszterelnökhöz fordulva von der Leyen gratulált „az erős vezetéshez és a folyamatban lévő (lengyelországi) változásokhoz. Az EB elnöke hangsúlyozta: a következő öt évben „fel kell turbózni” a védelmi iparunkat, „virágzó európai védelmi ágazatra van szükség”. Tusk beszédében úgy ítélte meg: nem szükségszerű, hogy Ukrajna, „tekintettel az (erőviszonyok) aránytalanságára” elveszítse a háborút Oroszország ellen.

 

Duda: „Európának szüksége van Lengyelországra és Lengyelországnak Európára”

2024. május 1.

Lengyelország európai uniós tagságának 20. évfordulója alkalmából Andrzej Duda köztársasági elnök ünnepi beszédet mondott. A PAP hírügynökség tudósítása szerint idézte II. János Pál pápa szavait: „Európának szüksége van Lengyelországra és Lengyelországnak Európára”. Egyebek között kijelentette: „2004. május 1. egy nagyon jó nap volt Lengyelország számára. Sok generáció álmodott a visszatérésről a nyugati világ politikai közösségébe, egy egyesült Európába, és ez végre közös osztályrészünkké vált.” Lengyelország 20 éves jelenléte az Európai Unióban „nagy siker mindannyiunk számára”” – tette hozzá.  

 

EB elnök: „hallgatnunk kellett volna a lengyel figyelmeztetésre Oroszországról”

2024. május 1.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke elismerte, hogy a Nyugatnak hallgatni kellett volna a közép-európai országok csoportja, beleértve Lengyelország figyelmeztetésére Oroszország imperializmusával kapcsolatban. Erről, azaz az Oroszország részéről fenyegető potenciális veszélyről az EB elnöke az unió eddigi legnagyobb kibővítésének 20 évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Ezeknek az országoknak az aggodalmát sokkal komolyabban kellett volna vennünk – mondta von der Leyen, az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata tudósítása szerint. „Ők az EU többi nemzeténél sokkal korábban megértették, hogy milyen veszélyes tud lenni Oroszország” – tette hozzá. Ursula von der Leyen nagyra értékelte azt a támogatást, amelyet Lengyelország, a közép-európai országok és a balti államok nyújtanak az Oroszország által megtámadott Ukrajnának.

 

Putyin nem diplomáciai eszközökkel győzhető meg a konfliktus befejezéséről

2024. május 1.

A lengyel és a német külügyminiszter szerit Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet diplomáciai eszközökkel meggyőzni az ukrajnai háború befejezésének szükségességéről – jelentette ki egybehangzóan Radosław Sikorski lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter, a nyugat-lengyelországi Slubicében, ahol a Lengyelország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vettek részt. A közös sajtóértekezletükről beszámoló ujszo.com szlovák hírportál szerint Sikorski kérdésre válaszolva elmondta: Putyin elnökkel „az a gond, hogy nem tartja be a szavát, teljesen hiteltelen”. Putyin ratifikálta a határokról szóló szerződést Ukrajnával – folytatta Sikorski. „Nehéz hinni valakinek, aki lényegében azt mondja: megszegtem az előző megállapodásodat, de (…) ha egy újabbat írok alá, azt már betartom” – fogalmazott a lengyel diplomácia vezetője. Annalena Baerbock elmondta: ő ugyanúgy értékeli a helyzetet, mint lengyel kollégája. „Két és fél éve a fél világ mást sem tesz, csak diplomáciai úton próbálja meggyőzni Putyint, hogy ne okozzon még több szenvedést Ukrajnának” – jelentette ki. A német külügyminiszter ezért fontosnak nevezte, hogy Európa ne támogassa az orosz gazdaságot. Jelezte: az EU újabb szankciócsomagot készít elő.