Lengyelország Magyarországon

Duda pekingi útja

2024. június 21-22.

Andrzej Duda köztársasági elnök hivatalos látogatást tesz Kínában. Elutazása előtt azt közölte újságírókkal, hogy a látogatás során „az üzlet és a biztonság kérdéseire koncentrál” – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A tárgyalásokon az elnök a kínai piac szélesebbre nyitását akarja elérni a lengyel mezőgazdasági termékek és húskészítmények előtt, valamint a kínai befektetések fokozását szorgalmazza. Lin Jian kínai külügyi szóvivő elmondta, hogy a látogatás jó alkalom a kölcsönös politikai bizalom elmélyítésére és az együttműködés különböző területeinek áttekintésére, beleértve az „Egy övezet egy út Kezdeményezés”, Kína által 2013-ban elindított nagyszabású nemzetközi infrastruktúra kiépítési és gazdasági együttműködési programot, amelynek célja Ázsia összekapcsolása Afrikával és Európával. Radosław Sikorski külügyminiszter a Polskie Radionak adott exkluzív interjúban a látogatás fontosságát hangsúlyozta és azon reményének adott hangot, hogy a kormány által is támogatott látogatás politikai és gazdasági téren egyaránt eredményes lesz.

 

Ukrán miniszterelnök-helyettes: Lengyelország nélkül nem győzhetünk a háborúban

2024. június 20.

„A lengyelek a legközelebbi szomszédjaink, partnereink és szövetségeseink, a Lengyelországgal való szövetség nélkül nem nyerhetjük meg ezt a háborút” – hangsúlyozta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, a Lengyel Beruházási és Kereskedelmi Ügynökség (PAIH) által Kijevben rendezett, harmadik Ukrajna helyreállításával foglalkozó fórumon. A PAP hírügynökség tudósítása szerint Verescsuk egyértelművé tette: az egység Lengyelországgal megkérdőjelezhetetlen. „Minden félreértést és korlátozó tényezőt fel kell számolnunk, most” – mondta, és azonnali párbeszédre szólított fel, különösen a gazdaságra hatással lévő ügyeket illetően, beleértve a lengyel üzleti érdekeket és a mezőgazdaságot is. Nyomatékkal jelentette ki: „Szilárd meggyőződésem, hogy nincs még egy nép, amely jobban megért bennünket, mint a lengyel”.

 

Sikorski: Európában nem változtathatók meg a határok erőszakkal

2024. június 20.

Radosław Sikorski külügyminiszter megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát a svájci békekonferencia után a Polskie Radionak adott interjúja alkalmával. Mint fogalmazott: „Lengyelország Ukrajna leghűségesebb támogatói közé tartozik és az is marad a nemzetközi színtéren, mivel az az érdekünk – amit megtanultunk a két véres világháborúból –, hogy Európában ne változtathassák meg a határokat erőszakkal”.

 

Változtattak a Lengyelországban élő ukránokkal kapcsolatos szabályozáson

2024. június 19-20.

Ha nem foglalkozunk a migrációs válsággal, az EU bizonyos értelemben széthullhat – jelentette ki professzor Maciej Duszczyk, belügyminiszter-helyettes, a Radio Zet magán rádióállomásnak nyilatkozva. Erre azt követően került sor, hogy a kormány több módosítást is eszközölt a Lengyelországban élő kb. egymillió ukrán menekült életének szabályozásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lengyel társadalom is kritikusabban tekint a kérdésre. A prawo.pl jogi hírportál és a Rzeczpospolita című napilap az új törvény részleteit ismertette. E szerint az UKR PESEL speciális TB-számmal rendelkező ukrán állampolgárok tartózkodása 2025. szeptember 30-ig lesz jogszerű. Ugyanakkor jövő évtől lehetőség lesz a tartózkodási státusz megváltoztatására a jelenlegi ideiglenes védelemről a kedvezőbb ideiglenes tartózkodásra, amit a külföldiekről szóló általános törvény szabályoz. A védelmi státusz ideiglenes tartózkodásra történő megváltoztatására annak az ukrán állampolgárnak lesz lehetősége, aki megfelel az előírt feltételeknek, valamint a biztonsági szolgálatok nem emelnek kifogást a tartózkodási státusz megváltoztatása ellen. A kormány szerint az ukránok mintegy 96 százaléka részesülhet a váltás előnyeiből.

Az EU kezdeményezheti a túlzottdeficit-eljárást Lengyelországgal szemben is?

2024. június 19.

Az Európai Bizottság hét uniós tagállammal, köztük Lengyelországgal szemben kezdeményezheti a túlzottdeficit-eljárás megindítását júliusban. A bizottság állásfoglalása szerint a hét érintett tagállam ugyanis nem teljesíti az EU hiányra vonatkozó kritériumait, amelyek közül a legfontosabb, hogy a GDP arányos államadósság 60 százalék alatt legyen, a költségvetési hiány pedig ne legyen magasabb, mint a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka. A PAP hírügynökség a hírrel kapcsolatban azt hozta nyilvánosságra, hogy az unió számítási metódusa szerint Lengyelország költségvetési hiánya 2023-ban a GDP 5,1 százaléka volt, 1,7 százalékponttal nagyobb, mint 2022-ben. A januárban elfogadott ez évi költségvetés szintén 5,1 százalékos deficitet irányzott elő. Az idei államadósság előirányzata ugyanakkor a GDP 42,5 százalékának felel meg.

 

Tusk: Európát meg kell védeni a populizmustól és a szélsőségektől

2024. június 19.

Donald Tusk miniszterelnök találkozott partnerével, Luc Friedennel Luxembourgban. A megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy az európai parlamenti választások után felálló új vezető testületekkel és azok összetételével kapcsolatos prioritásokat egyeztették. Tusk ugyanis az Európai Néppárt (EPP) megbízásából folytat tárgyalásokat. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap idézte a lengyel kormányfőt, aki hangsúlyozta: „Mi valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy milyen fontos Európa megvédése, valamint, hogy Európának, mint egy fajta politikai civilizációnak és az EU-nak, mint szervezetnek mennyire lényeges a megvédése a populizmustól és a különböző szélsőséges, radikális irányzatoktól”.

    

Duda az orosz imperializmusról

2024. június 17.

A lengyel államfő a svájci békekongresszusra utazása előtt azt nyilatkozta, hogy az orosz imperializmus kielégíthetetlen. „Kapzsisága, brutális mohósága nem elégíthető ki Ukrajna területeivel. Az orosz imperializmust rendre kell utasítani. Ezt a sárkányfejet le kell vágni” – idézte Andrzej Dudát a PAP hírügynökség. Az elnök szerint az orosz államfő igényei „gyakorlatilag megmutatják az orosz brutális imperializmus lényegét az egész nemzetközi közösségnek”.

 

Kritikus a helyzet a lengyel-belorusz határon

2024. június 16.

A Deutsche Welle német hírcsatorna tudósítása szerint az Európai Unió és Belorusz közötti határválság kezdete óta közel 150 ezer illegális határátlépési kísérlet volt fehéroroszok részéről. Lengyelországba, Litvániába és Lettországba akartak bejutni. 2021 óta a lengyel határőség Belorusz felől közel 100 ezer illegális Lengyelországba belépési kísérletet hiúsított meg. Idén, az első öt hónapban összesen több mint 20 ezer ilyen kísérletet regisztráltak a három célországban. Egyedül Lengyelországba naponta 400-an próbálnak bejutni, azzal a céllal, hogy tovább utazzanak Németországba vagy Nagy-Britanniába. Ezért Lengyelország rendkívüli intézkedéseket vezetett be a fehérorosz határon. Mintegy 60 kilométer hosszan a határ mentén egy 200 méter széles tiltott ütközőzónát hoztak létre.

    

A KO győzött az európai parlamenti választásokon

2024. június 16.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök egyáltalán nem volt álszerény, amikor azt mondta vasárnap: „megmutattuk, hogy Európa számára a remény jelzőfénye vagyunk” – kezdi az EP választásokról szóló elemzését az osztrák Der Standard című napilap, amelyet a VG idéz. Tusk liberális-konzervatív Polgári Koalíciójának (KO) győzelmét ünnepelte, és okkal volt ünnepi hangulatban: a KO több mint 37 százalékot szerzett – nagyon alacsony részvétel mellett –, így mintegy egy százalékponttal a második helyre szorította a Lengyelországot tavaly decemberig kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártot. A Konfederacja nevű libertárius szélsőjobboldali párt 12 százalékkal a harmadik legerősebb lengyel politikai erőként jutott be az Európai Parlamentbe. A választási eredmény mindazonáltal többet is mutat, mint a közelmúltbeli hatalomváltás megerősítése. A 2023. októberi parlamenti választásokon ismét a PiS lett a legerősebb párt, Tusk pártja így csak a konzervatív-centrista Harmadik Út és a Baloldal (Lewica) szövetségével tudott koalíciót alakítani. Most azonban a KO közvetlenül is megelőzte a PiS-t. A múlt hétvégi választás Lengyelországban különösen fontos szerepet játszik, hiszen az Európa-politika évek óta a lengyel belpolitikai viták egyik fő témája. A PiS, amely nyolc évig kormányozta az országot, nacionalista orientációjával a Brüsszellel való konfrontáció útjára lépett. A tavaly októberi választási eredményt ezért Tuskék az „Európához való visszatérésként” ünnepelték.

 

Duda: Ukrajna mielőbb a NATO tagja kell legyen!

2024. június 12.

Ukrajnának mielőbb a NATO teljes jogú tagjává kell válnia, mondta Andrzej Duda köztársasági elnök, az LTV lett közszolgálati televíziónak nyilatkozva. Duda felteszi a kérdést: az ukránok miért védik ma a hazájukat és harcolnak az orosz agresszió ellen? És meg is adja a választ: az európai és az euro-atlanti közösség részévé akarnak válni, vagyis az Európai Unió és a NATO tagjává. Erről szól a harc, a szabadságért és a függetlenségért. Úgy gondolom, nekünk, NATO-közösségnek el kell fogadnunk azt az utat, amit az ukrán nép választott – fogalmazott a lengyel államfő.  

 

Lengyelország az EU döntéshozóihoz tartozik

2024. június 11.

Varsó „elő kell segítse azt és hozzá kell járuljon ahhoz”, hogy az Európai Unió saját érdekeinek megvédésére képes „geopolitikai entitássá” alakuljon át – emeli ki az EUobserver brüsszeli hírportál Radosław Sikorski külügyminiszternek a Parlament Alsóházában (Szejm) tartott beszéde fő üzenetét. A tudósítás arra is rámutat, hogy a lengyel diplomácia vezetője kijelentette: az, hogy hazája az EU döntéshozó központjához tartozzon néhány évvel ezelőtt nem tűnt reálisnak. A Jog és Igazságosság (PiS) párt nyíltan összeütközésbe került az EU intézményeivel a jogállamiság ügyében, és veszélyeztette a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. Ám az európai parlamenti választások Lengyelországot az EU 2024 utáni stratégiai irányát kijelölő főbb szereplők közé juttatták – hangsúlyozta Sikorski.    

 

A lengyel és balti parlamenti vezetők Ukrajna mellett álltak ki

2024. június 11.

Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia parlamenti vezetői csúcstalálkozót tartottak, melyet követően a kelet-lengyelországi Białystokban közös sajtótájékoztatón vállaltak kötelezettséget Ukrajna további támogatására. A PAP hírügynökség tudósítása szerint a csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Hangsúlyozták Ukrajna stratégiai fontosságát a régió védelmében az orosz agresszióval szemben.

 

Tusk megerősödött az EP-választás után

2024. június 11.

A közzétett hivatalos eredmények szerint Donald Tusk miniszterelnök centrista pártja egy évtized után megszerezte első választási győzelmét egy jobboldali populista párttal szemben – a legtöbb szavazatot gyűjtötte be az európai parlamenti választáson, közölte a lengyel eredményt a Szabad Európa, független nemzetközi hírforrás. A kommentár rámutat: sokan ritka esetként tekintettek Tusk tavalyi visszatérésére a hatalomba, amikor egy demokratikus párt felülkerekedett a populista és tekintélyelvű erőkön. Bár a mostani győzelem megerősítette pozícióját, az eredmények azt is mutatják, hogy előnye kicsi, a szélsőjobb támogatottsága pedig nő – olvasható a hírportálon.

 

Sikorski: a lengyelek többsége elutasította az EU-ellenességet

2024. június 10.

Az Európa-párti Polgári Koalíció (KO) európai parlamenti választási győzelme világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a lengyelek többsége elutasítja azt az EU-ellenes hangulatot, amit a Jog és Igazságosság (PiS) párt szított, kommentálta az eredményt Radosław Sikorski.  A PAP hírügynökség idézi a külügyminiszter kijelentését: „A lengyel nép úgy érzi, hogy ezekben a veszélyes időkben jobb együtt lenni nyugati szövetségeseinkkel, egy erős közösség részeként.”  

 

Az EU 1,3 milliárd złotyt ad kulturális projektekre

2024. június 7.

A Kulturális Minisztérium közleményben hívta fel a figyelmet pályázási lehetőségre, amellyel kulturális projektek támogatásához, valamint ösztöndíjakhoz lehet jutni az EU által finanszírozott Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) büdzséjéből. Az így hozzáférhető teljes összeg 1,3 milliárd złoty – közölte a Rzeczpospolita című napilap.

 

Duda szerint a jelenlegi kormány sérti a jogállamiságot

2024. június 4.

Lengyelországban a jelenlegi, Donald Tusk által vezetett kormány sérti a jogállamiságot, miniszterelnöki utasítások alapján kormányoz, míg a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette, Brüsszel által bírált előző kabinet törvényes módon járt el – jelentette ki Andrzej Duda köztársasági elnök az RMF FM kereskedelmi rádióban elhangzott beszélgetésben, amelyet a Privátbankár.hu portál ismertetett. Duda emlékeztetett: az Európai Bizottság (EB) múlt héten lezárta az európai uniós szerződés 7. cikke szerinti, 2017-ben elindított eljárást Lengyelországgal szemben. „Kiderült, hogy elég volt leváltani a lengyel kormányt, és az EB szemében visszaállt a jogállamiság, ez nagyon különleges megközelítése a demokráciának” – fogalmazott. Az elnök „teljesen jogtalannak” nevezte a tavaly novemberben beiktatott Tusk kormány egyes lépéseit, köztük az ügyész leváltásának módszerét. „Megmondom röviden: a jogállamiságot Lengyelországban csak most sértik” – jelentette ki. Duda szerint az előző kormány idején nem sérült a jogállam, „korábban minden demokratikus alapokra támaszkodott”, és a PiS kormány „mindent a törvények alapján tett”.

 

Sikorski a migrációról

2024. június 4.

Radoslaw Sikorski szerint a migrációs nyomásnak Lengyelország keleti határánál az az értelme, hogy megmutassa egész Európának, hogy az EU külső határát nem ellenőrzik. Mindennek az a politikai célja, hogy a szélsőjobboldalt, amely azt ígéri, hogy az EU-t belülről őrli fel, megerősítsék – idézte a külügyminiszter kampánybeszédéből a PAP hírügynökség.

 

A kormány a jogállamot gyorsan igyekszik visszaállítani

2024. június 1.

„Én vagyok a felelős a jogállam visszaállításáért. Úgy is, mint igazságügyi miniszter és mint legfőbb ügyész. A Jog és Igazságosság (PiS) párt vonta össze a két funkciót, tehát én ezt megörököltem. És olyan reformfolyamatokat igyekszem elindítani, amelyek kettéválasztják majd a jövőben ezt a két funkciót.” Adam Bodnart az Infovilág hírportál idézte. A lengyel igazságügyi miniszter a CEU Demokrácia Intézet meghívására érkezett Budapestre, és tartott előadást arról, hogy országában milyen jogi és politikai kihívásokkal kell szembenézni „a jogállamiság újjáépítésében”. Elmondta, hogy az igazságügyi rendszer megreformálásának legfontosabb eleme az ország újra integrálása az Európai Unióba. Ennek része, hogy a helyreállítási alapokhoz, a befagyasztott forrásokhoz hozzájussanak. Ezt ezekben a napokban részben sikerült is elérni – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy eredményesnek látszik a 7. cikkelyes eljárásban megfogalmazott kockázatok megszüntetése a jogállami normák visszaállításakor. A legegyszerűbb pedig az volt, hogy a kormány benyújtotta igényét arra, hogy az ország csatlakozhasson az Európai Ügyészséghez – tette hozzá.