Lengyelország Magyarországon

Duda gratulált Bidennek

2020. november 7.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök Twitter-oldalán gratulált Joe Bidennek sikeres választási kampányához – jelentette a Polskie Radio, idézve az államfőt: „Várva az elektori kollégium jelölésére, Lengyelország eltökélt arra, hogy megőrizze a lengyel-amerikai stratégiai partnerség magas szintjét és minőségét, a még erősebb szövetség érdekében.” Szintén még szombaton Zbigniew Rau külügyminiszter is gratulált Twitter üzenetében. Ő már konkrétabban fogalmazott. „Gratulálok Joe Bidennek és Kamala Harrisnak választási győzelmükhöz. Alig várjuk, hogy együtt dolgozzunk az Egyesült Államok új kormányával.” Azt is kijelentette, hogy Lengyelország „elszánt maradt abban, hogy tovább fejlessze a lengyel-amerikai stratégiai partnerséget és erősítse a transzatlanti kapcsolatokat”.

 

 

Lengyelország kész vétózni

2020. november 6.

 

Az Európai Tanács és az Európai Parlament egyezségre jutott a jogállamiság és az EU-s pénzek kifizetésének összekapcsolásáról, ami nagy lépés a hét évre szóló közös költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek elhárítását célzó, ún. helyreállítási alap elfogadása felé – a nemzetközi sajtó így értékeli a megállapodást. A beszámolók és kommentárok kiemelik azt is, hogy a lengyel és a magyar kormányzat nem tudja megvétózni ezt az alkut. A Reuters idézi Petri Sarvamaa finn európai parlamenti képviselőt, a költségvetési bizottság tagját, aki szerint most először sikerült olyan mechanizmust alkotni, amely képessé teszi az uniót arra, hogy leállítsa azoknak a kormányoknak a finanszírozását, amelyek nem tartják tiszteletben az olyan alapértékeket, mint a jog uralma, vagyis a jogállamiság. Sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki miniszterelnök ugyanakkor megerősítette: Varsó a vétó jogával fog élni, ha az Európai Unióban nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós eszközök kifizetésének feltételrendszeréről, ezen belül a jogállamiság kérdéséről – jelentette az MTI. Morawiecki kizártnak nevezte, hogy a 2021-2027 közötti költségvetési keret, valamint a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítésére szánt helyreállítási alap felhasználásához kötődő feltételrendszeren keresztül, mintegy „hátsó kapun át”, az Európai Bizottság vagy más uniós szervek „homályos kritériumok alapján” döntsenek az egyes tagállamoknak szánt források kifizetéséről. Lengyelország „lehetetlennek tartja például az ún. jogállamisághoz kötött feltételrendszer önkényes alkalmazását” – hansúlyozta a kormányfő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fellépés a „mobilitási csomag” ellen

2020. október 29.

 

Kilenc uniós közlekedési miniszter – köztük a lengyel – közös nyilatkozatban fordult az Európai Birósághoz, tiltakozva a fuvarozókat hátrányosan érintő új közúti szállítási rendelkezések, az ún. „mobilitási csomag” ellen. A csomag az aláírók szerint protekcionista szemléletet tükröz és korlátozza a szolgáltatások szabadságát, és mint ilyen összeférhetetlen az EU törvényeivel – írta az IAR, a Polskie Radio hírügynöksége. Az új csomag a nyugati kormányok azon törekvését tükrözi, hogy kiszorítsák piacaikról a veresenyképes vállalatokat, így a lengyeleket is – áll a tudósításban.    

 

 

1 milliárd euró támogatás

2020. október 28.

 

Lengyelország első körben 1 milliárd euró kedvezményes (alacsony kamatú) hitelt kap az Európai Bizottságtól (EB), a SURE program keretében – jelentette a PAP Market Insiker. Az ún. SURE, az első szociális célú, ideiglenes uniós támogatási eszköz, a koronavírus-járvány miatt kialakult munkanélküli kockázat mérséklésére. Az EB közleménye szerint a SURE összességében 81,4 milliárd eurós csomag lesz, amiből 16 tagállam részesül majd. „Lengyelország 11,2 milliárd euróra számíthat ebből a forrásból” – áll a közleményben.

 

 

Rau-Szijjártó találkozó Varsóban

2020. október 22.

 

Zbigniew Rau külügyminszter magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt Varsóban. Lengyelország és Magyarország a végsőkig el fog menni annak érdekében, hogy egyiküket se zsarolhassák az uniós források felhasználása során – jelentette ki Szijjártó a tárgyalást követően, írta az MTI. A hírügynökség szerint egyetértettek abban, hogy elítélik az Európai Bizottság új menekültelosztási rendszerének tervét. A fehéroroszországi helyzetet illetően a két miniszter megállapodott: Magyarország segítséget nyújt Lengyelországnak, miután több, Fehéroroszországban akkreditált lengyel diplomatának távoznia kellett. Amíg a lengyel diplomácia nem tudja helyreállítani minszki képviseletét, Magyarország látja el a lengyelek vízumképviseletét és vízumokat ad ki Lengyelország nevében is. Szijjártó a nap folyamán Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszterrel aláírta a Budapest és Varsó között tervezett 300 km/óra sebességű gyorsvasútról azt a „koncepcionális dokumentumot, amelyet majd benyújtanak az uniós támogatás megszerzése érdekében”.   

 

 

Weimari háromszög – miniszteri találkozó Varsóban

2020. október 15.

 

A „Weimari háromszög” (Lengyelország, Németország és Franciaország) külügyminiszterei Varsóban találkoztak. Zbigniew Rau Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterrel az EU szomszédságában, Fehéroroszországban kialakult helyzetről, az EU és Belarusz kapcsolatairól és a Keleti Partnerség megerősítésérők tárgyalt. A Polskie Radio tudósítása szerint a megbeszélés témái között szerepelt a transzatlanti kapcsolatoknak, valamint az valamint az unió és Kína viszonyának áttekintése. 2016 óta ez volt az első ilyen találkozó. Rau a tárgyalások után elmondta a sajtónak, hogy a lengyel, német és francia vélemény „nagyon hasonló” az EU jövőjét illetően.

 

Zelensky-Duda közös nyilatkozat

2020. október 12.

 

Andrzej Duda köztársasági elnök háromnapos ukrajnai látogatása alkalmából vendéglátójával, Volodymyr Zelensky elnökkel közös nyilatkozatot írt alá, melyben a felek felszólítottak a Krím „jogtalan megszállásának” befejezésére és arra, hogy vessenek véget a Donbaszban folyó agressziónak” – jelentette a PAP hírügynökség. A találkozó során Zelensky köszönetet mondott Lengyelországnak azért, hogy „hajtóerőként” hozza közelebb Ukrajnát az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta: „Stratégiai célunk a teljes jogú uniós tagság”.