Lengyelország Magyarországon

A CB Insights elemzőcég jelentése szerint a kiberbiztonsági technológiákat fejlesztő vállalatokba történő befektetések mértéke és száma 2018 óta folyamatosan növekszik. Négy évvel ezelőtt 11 projekre 464 millió dollárt szántak, egy évvel később ez az összeg már 673 millió dollárra rúgott, 2021-re pedig 23 projektbe már több mint 2,3 milliárd dollárt fektettek be. A rekord összeget, azaz 632 millió dollárt a Google Ventures fektette be az amerikai székhelyű Snyk vállalatba. 

Egyre több probléma a láthatáron 

Lengyelországban is megfigyelhető a befektetők érdeklődése a kiberbiztonsági technológiákat fejlesztő vállalatok iránt. A PKN Orlen tulajdonába tartozó tőkealap, az Orlen VC, a következő 10 évben mintegy 100 millió euró értékű befektetéseket tervez eszközölni technológiai vállalatokba, közöttük a kiberbiztonsági szektorba. Nem véletlen, hogy az alap első portfólióvállalata egy lengyel ipari kiberbiztonsági rendszereket gyártó vállalat, az ICsec S.A. lett. A vállalat az ipari automatizálási hálózatokban előforduló rendellenességek és kiberfenyegetések felderítésével foglalkozik, a problémákra irányuló megoldás (azaz a SCADvance XP és a Sonda X.1 szoftveekr) pedig teljes egészében Lengyelországból származik. 

A befektetők kiberbiztonság iránti érdeklődését a kibertámadások egyre növekvő száma és költségei ösztönzik. Emellett egyre sürgetőbb kérdéssé válik a kritikus iparágak védelme, amint azt tavaly a Colonial Pipeline amerikai csővezeték-üzemeltető ellen végrehajtott támadás is bizonyította. Az iparágakban alkalmazott szabványok, a gépkezelő rendszerek és berendezések sokfélesége megnehezíti a teljes folyamatok biztonságának garantálását, a veszteségek pedig rendkívüli költségeket képesek felemészteni. Az IBM jelentése szerint 2021-ben egy adatszivárgás átlagos költsége a különböző iparágakban 4,24 millió dollár volt. Egyre nagyobb problémát jelent a megfelelően képzett személyzet hiánya is. A CBInsights világszerte 2,72 millió kiberbiztonsági szakember hiányáról számolt be 2020-ban. Ez a hiány évről évre egyre csak növekszik.

- Jelenleg nagy szükség van olyan kiberbiztonsági rendszerek bevezetésére, amelyek segítenének az ipari hálózaton lévő eszközök beazonosításában, az incidensek megfigyelésében és elemzésében. Az ipar sokáig egy magányos analóg sziget volt, amelyhez a kiberbűnözők nem férhettek hozzá. Az elmúlt években tapasztalt technológiai fellendülés, a technológia gyors fejlődése, a 4.0 ipar, a felhőalapú rendszerek és általában a digitalizáció megnyitották a kapukat a kiberfenyegetések előtt. Közismert tény, hogy az ipari üzemekben nehéz diagnosztizálni a hálózatra csatlakoztatott eszközök, gépek és rendszerek számát. Ezekből pedig csak egyre több lesz, ráadásul gyakran előfordul, hogy egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő védelemmel, vagy csak gyenge védelemmel lettek ellátva. Egy olyan helyzetben, amikor nehéz azonosítani a fenyegetéseket, nem is lehet hatékonyan fellépni ellenük" - mutat rá Krzysztof Wójtowicz, az ICsec S.A. vállalat kereskedelmi igazgatója.    

A kereslet fokozza a szabályozást

A fent említett tényezők mellett a közeljövőben a kiberbiztonságra szakosodott technológiai vállalatok iránti növekvő keresletre a különböző szabályozások is hatással lehetnek. Példaként említhetjük az olyan jogi megoldásokat, mint az NIS2-irányelv, amely jelentősen kibővíti a kritikus iparágak körét, aminek következtében a vállalatoknak olyan megoldásokat kell bevezetniük, amelyek a biztonsági incidensek diagnosztizálásában és elemzésében szolgálnak támogatással. 2020 végén az Európai Bizottság befejezte a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv felülvizsgálatát, és azt egy új, "NIS2" elnevezésű megoldással váltotta fel. Az új, átfogóbb szabályozásban kibővült a szabályozott entitások köre, amelyek kulcsfontosságú és fontos entitásokra lettek felosztva. A kulcsfontosságú entitások körébe kerültek a banki, az energetikai, a közlekedési, az egészségügyi, a vízellátási és a digitális infrastruktúra, valamint az állami szektor szereplői. A fontos kategóriába kerültek a postai ágazat bizonyos elemei, a hulladékgazdálkodás, a vegyi anyagok, élelmiszerek és egyéb kijelölt termékek előállítása és forgalmazása, valamint a kijelölt digitális szolgáltatók. A kategóriáktól függetlenül mindegyikre pontosan ugyanazok a követelmények fognak vonatkozni a kockázatkezelési és jelentéstételi kötelezettségek tekintetében. Amennyiben az adott vállalat nem teljesíti az említett követelményeket, akár 10 millió euró összegig vagy az árbevétel 2%-áig terjedő bírsággal sújthatják.

A cikk szerzője a lengyel innovatív ipari hálózatfelügyeleti rendszer gyártó, az ICsec S.A. vállalat. A cikkben szereplő információk piaci elemzéseken és szakértői előrejelzéseken alapulnak.