Lengyelország Magyarországon

A gazdaság 0,5 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

2023. november 30.

   A második negyedévi 0,6 százalékos visszaesés után a lengyel gazdaság 0,5 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előzetes becslése szerint – jelentette a statisztikai szolgálat közleményét ismertető PAP hírügynökség. A korrigált adat 0,1 százalékponttal nagyobb, mint a GUS korábbi gyorsjelentésében közölt. A beruházás 7,2 százalékkal, a magánfogyasztás pedig 0,8 százalékkal nőtt, a belföldi kereslet viszont 5,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben.

 6,5 százalékos volt az éves infláció novemberben

2023. november 30.

Az éves infláció novemberben 6,5 százalékos volt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) gyors becslésében, melyet a PAP hírügynökség ismertetett. A fogyasztói árindex szeptemberben 8,2 százalék volt. A Lengyel Nemzeti Bank legutóbbi, november 10-én nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében a 2023 egészére vonatkozó átlagos infláció előrejelzése 11,4 százalék, amelyet a jegybank szerint 2024-ben 4,6 százalékos, 2025-ben pedig 3,7 százalékos infláció követ. 

10-15 milliárd złotyval kevesebb a költségvetés bevétele

2023. november 29.

Nő annak a veszélye, hogy az idei évre tervezett költségvetési bevétel kevesebb lesz az előirányzottnál. Habár októberben javult a bevétel helyzete és 6,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 első tíz hónapjában, a Pénzügyminisztérium jelentős bevétel kieséssel számol erre az évre vonatkozóan – írta a Rzeczpospolita című napilap. Különösen nagy a probléma az áfabevételek terén. Annak ellenére, hogy októberben 12,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált bevételt, 66 milliárd złotyval kevesebb lesz a tervezettnél. A vállalati jövedelemadó helyzete még rosszabb. A tíz hónap alatt ebből a bevételi forrásból befolyó pénz 2,1 százalékkal kevesebb volt, mint ugyanebben az időszakban tavaly (egyedül októberben 33 százalékos volt a visszaesés). Ennek oka nagy valószínűséggel a csökkenő nyereség a vállalati szektorban. „Ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon, novemberben és decemberben az áfabevételnek éves szinten 74 százalékkal és a vállalati jövedelemadónak 87 százalékkal kellene nőni. Ez lehetetlen.” – idézte a lap Slawomir Dudeknek, az Államháztartási Intézet vezető közgazdászának a véleményét.   

                       

Fokozódik és nemzetközivé nő a feszültség a kamionsofőrök blokádja miatt

2023. november 28.-30.

Szélesedik a tiltakozás: mezőgazdasági dolgozók is csatlakoztak a kamionosokhoz. Lengyel mezőgazdasági dolgozók és kamionosok vették blokád alá az egyik legforgalmasabb lengyel-ukrán határátkelőt – írja a Sky News. A kamionosok fő követelése, hogy a lengyel kormány (amely most alakult meg) határozottabban lépjen fel az ukrán fuvarozókkal szemben, és akadályozza meg a külföldi versenytársak térnyerését. A lengyel kamionosok szerint súlyos hátrányban vannak, mivel ukrán kollágáiknak az orosz agresszió kezdete óta nem kell drága engedélyeket kiváltaniuk az EU-ba való belépéshez. A lengyel kamionsofőrök által indított, november 6. óta tartó határzár miatt több száz kamion vesztegel a szlovákiai felsőnémeti (Vyšné Nemecké) határátkelőhöz vezető utak mentén is – jelentette a szlovákiai ujszo.com hírportál. A tudósítás szerint az államhatár felé tartó kamionos forgalom összeomlása a jelenlegi lengyelországi helyzet következménye. A lengyel fuvarozó cégek azt követelik, hogy állítsák vissza az ukrán kamionsofőrök Lengyelországba való belépésének engedélyhez kötését, amelyet az Európai Unió az ukrajnai orosz invázió után vont vissza. A Rzeczpospolita című napilap idézi a Lengyel-ukrán Kereskedelmi Kamara felhívását, amely rámutat, hogy „nyugodt légkörű tárgyalásokra” van szükség, és hangsúlyozza, hogy a blokád már több mint egy tucat szállító vállalatnak okozott veszteséget, melynek mértéke meghaladta a 100 millió złotyt és a közúti szállítási költségek 300 százalékkal nőttek.

A nagyvállalatok 75 százaléka jó állapotban van

2023. november 28.

Az 1000 legnagyobb lengyel vállalat – melyek listáját a Nowy Przemysł ipargazdasági, és a wnp.pl gazdasági hírportál állított össze a pénzügyi adatok és a bevételek nagysága alapján – döntő hányada, 75 százaléka jó állapotban, „egészséges pénzügyi helyzetben” van, derült ki adataik elemzéséből. Mindössze 10 százalékuk néz szembe pénzügyi nehézségekkel és csupán 2,3 százalékuk helyzete kritikus – írta a Warsaw Business Journal, a wnp-re gazdasági hírportál információjára hivatkozva. Az egy milliárd złotynál nagyobb bevételű nagyvállalatok pedig kifejezetten jó pénzügyi kondiciót mondhatnak magukénak, gyorsan fejlődnek, növelik beruházásaikat és új technológiákra koncentrálnak.  

 

Morawiecki konszenzust ajánl a lengyeleknek

2023. november 28.

„A Jog és Igazságosság (PiS) kormánya konszenzust és minden lengyel számára egy nagyon pozitív programot ajánl” – mondta a TVP Info közszolgálati televízióban Mateusz Morawiecki, akinek új kormányát beiktatta Andrzej Duda köztársasági elnök. Azzal érvelt, hogy az új kormány javaslatai mindenki számára előnyösek, mert azokat a „más csoportok” programjaiban fellelt közös elemekből válogatták ki. Ezen alapszik a Lengyel Ügyek Tízparancsolata, amely egy konstruktív program. Morawiecki ugyanakkor elismerte, hogy az október 15-i választásokon a lengyelek úgy döntöttek, hogy habár a PiS győzött, „annak kell legyen egy koalíciós partnere”. Már pedig nincs ilyen partnere a PiS-nek, ezért az új kormánynak, amely november 27-én tette le az esküt, nagy valószínűséggel csak legfeljebb két hete maradt – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.

Beiktatták Lengyelország új kormányát

2023. november 27.

Andrzej Duda köztársasági elnök hétfőn beiktatta Mateusz Morawiecki új kormányát, 19 minisztert. Az előző kormányból három tárcavezető maradt, azonban egyedül Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter őrizhette meg a posztján. Marlena Maląg eddigi családügyi és szociálpolitikai miniszter a Fejlesztési és Technológiai Minisztérium élére került. Szymon Szynkowski vel Sęk pedig, aki 2022 óta miniszteri rangban az Európai Unió ügyeiért felelt, külügyminiszteri megbízatást kapott. Duda kifejezésre juttatta afeletti örömét, hogy a miniszterek több mint a fele (10) nő – jelentette a PAP hírügynökség, valamint a REMIX, a V4-ek hírszemléző portálja. Az államfői palotában rendezett ünnepségen az elnök hangsúlyozta: Morawiecki kabinetjének beiktatásával eleget tett a lengyel szokásjognak és a politikai hagyománynak, mely szerint a legjobb választási eredményt elérő frakció jelöltje kap elsőként kormányalakítási megbízást. A miniszterelnöknek két héten belül kell bizalmat kérnie az októberi parlamenti választások nyomán megalakult Alsóháztól (Szejm) kabinetje hivatalba lépéséhez – írta az MTI. Erre azonban aligha lesz esélye, ugyanis a Morawieckit jelölő, 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, habár a választásokon a legtöbb mandátumot (194-et) szerezte a 460 fős Szejmben, azonban nem rendelkezik önállóan többséggel. Ugyanakkor minden parlamentbe jutott párt elutasította Morawiecki koalícióra tett javaslatát. Ráadásul – amint arról a Klubrádió szakértője is beszámolt – a lengyel parlament alsó- és felsőházában a megválasztott házelnök és helyettesei, illetve a parlament teljes elnöksége az eddigi ellenzék soraiból került ki. Az egyetlen párt a PiS, amelynek egy képviselőjét se választották be az elnökségbe. Jól érzékeli az új politikai erőviszonyokat és a várakozásokat, hogy a beiktatási ceremónián sem a lengyel törvényhozás felsőházának, sem az alsóháznak a házelnöke nem jelent meg. A Politico brüsszeli hírportál szerint szinte biztosra vehető, hogy Morawiecki kísérlete kudarcot vall, és azt követően a parlament jelölhet miniszterelnököt – várhatóan Donald Tusk személyében. Marcin Kierwinski, a Tusk által fémjelzett Polgári Koalíció tagja azt mondta, hogy a miniszteri struktúrát Tusk leendő kormányában már „100 százalékig” összeállították.   

Átalakuló politikai tájkép – belső és külső okok

2023. november 27.

A politikai tájképet nemcsak a hazai döntések, hanem a tektonikus globális geopolitika is formálja – írta kommentárjában Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska magazin főszerkesztője. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ellenzéki pártvezetők – Wlodzimierz Czarzasty (Új Baloldal – Nowa Lewica), Szymon Holownia (Polska 2050), Donald Tusk (Polgári Koalíció – KO) és Władisław Kosiniak-Kamysz (Lengyel Parasztpárt – PSL), – együtt jelentették be a sajtó előtt, hogy közös jelöltjük a miniszterelnökségre Tusk. A Jog és Igazságosság (PiS), az utóbbi két ciklusban kormányzó párt számos hibát követett el, ami befolyással volt a parlamenti választások eredményére. Habár a PiS nem ismeri el, szükségtelen volt a támogatás megvonása a szolgáltató, kézműves és kereskedelmi vállalkozóktól, akik önállóan vitték üzletüket. Az adópolitika számukra bénító volt – olvasható az elemzésben. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a PiS az utóbbi évtizedek legmodernebb állami fejlesztési modelljét vezette be, ami gyors és stabil gazdasági növekedést, a szegénység számottevő csökkenését és vagyongyarapodást eredményezett a társadalom többsége számára. A Niezależna politikai hírportál azonban arra is rámutat, hogy a választások kimenetelére a külföldi beavatkozás is hatással volt. A választók millióit médiabuborékok zárták körbe, mesterséges információs világot képezve, amelyen a valóság alig, vagy sosem hatolt át. Ilyen befolyást egyetlen médiarendszer sem ért volna el külső támogatás nélkül. A PiS azonban a globális geopolitika tektonikus törésvonalán találta magát, a lengyel függetlenség párti politikai tábort bekerítették – áll a REMIX, a V4-ek hírportálja által is ismertetett elemzésben.  

További öt évre Jacek Jastrzębski a pénzügyi felügyelet elnöke 

2023. november 25.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Lengyel Pénzügyi Felügyelet (KNF) eddigi elnökét, Jacek Jastrzębskit, akinek a mandátuma november 23-án lejárt, további öt évre kinevezte a KNF elnökének. A Warsaw Business Journal hírportál szerint a bankok, biztosítók, brókerházak, beruházási alapok, nyugdíjalapítványok és hitelintézetek mellett az KNF elnökének feladata a tőzsdén jegyzett vállalatoknak, azok menedzsereinek és befektetőinek felügyelete is.   

Romlott a lengyel gazdaság hitelessége

2023. november 24.

Lengyelország gazdasági hitelessége az elmúlt két évben romlott. A legnehezebb helyzetben az államháztartás van. A vállalkozók számára növekvő gond az üzleti környezet kiszámíthatóságának hiánya, beleértve az adókat érintő döntéseket. Egyebek között ez áll abban a nemzetközi elemzésben, amelynek a koordinátora Jerzy Hausner professzor, korábbi miniszterelnök-helyettes, az Open Eyes Economy Summit (OEES) programtanácsának elnöke. Az elemzés – melyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett – azt mutatja, hogy míg a lengyel gazdaság hitelessége 2019-ben alig volt a negatív tartományban (a WEP index -0,2 pont volt), addig 2022-ben már -4,3 pontra esett. A gazdasági és társadalmi élet nyolc kritériumát vizsgálták az elemzők. Ezek: jogállamiság, a gazdasági tevékenység szabadsága, az államháztartás megbízhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása, a munkavédelem és biztonság, a közszolgáltatások minősége, klíma- és környezetvédelem, valamint a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása. Az idei felmérést kiterjesztették a V4 országokra. Ami 2023-at illeti, mind a négy ország negatív eredményt ért el. Magyarország -2,88, Lengyelország -2,65, Csehország -1,65, Szlovákia -1,42. Az egyik legkritikusabb terület az államháztartás hitelessége. A jelentés azt mutatja, hogy ez a kritérium Lengyelországban -3,65 pontot ért el tavaly, Magyarországon -1,28 pont volt kimutatható, Csehország és Szlovákia esetében viszont az index pozitív tartományban volt 2022-ben.

Gabonabotrány

2023. november 24.

Általános felháborodást váltott ki az agrárgazdák körében, hogy hat mazoviai vállalat 1,2 millió tonna gabonát és repcemagot importált Ukrajnából, 1,63 milliárd złoty értékben. A gabonabotrány – ahogy az ügyet a lengyel sajtó minősíti – azt mutatja, hogy a Morawiecki kormány nem tudta megvédeni a lengyel agrárpiacot. A Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány akciói megbízhatatlannak, hatástalannak, későinek bizonyultak és a Mezőgazdasági Minisztérium lépései káoszhoz vezettek a piacon – írta a The Warsaw Voice multimédia platform, a Legfőbb Számvevőszék (NIK) jelentését ismertetve. A vizsgálat eredménye lesújtó a hatalmon lévők számára. A masszív gabonabeáramlás a lengyel agrártermelők jövedelmezőségének zuhanásához és a búzatartalékok megugrásához vezetett. A 2021-es év derekán a lengyel gabonaraktárak készlete 3,8 millió tonna volt, idén pedig 9,7 millió. A NIK jelentésének készítői szerint ez a növekedés az akkori agrárminiszternek, Henryk Kowalczyknak tudható be. Ő 2022 júniusában a médián keresztül felszólította a termelőket, hogy ne adják el a gabonát és a repcemagot, mert az ára nőni fog. A NIK jelentés hangsúlyozza, hogy ez az előrejelzés rossz volt és nem támasztotta alá adat vagy elemzés.  

Változatlan munkanélküliség, alig változó foglalkoztatottság, növekvő bérek

2023. november 24.

Októberben 5,0 százalékos volt a munkanélküliség, ami augusztus óta gyakorlatilag változatlan mértékű. A regisztrált munkanélküliek száma 772200 volt, 3800-zal kevesebb, mint egy hónappal korábban, jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. A vállalatoknál foglalkoztatottak száma októberben 0,1 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábban mértnél. Ugyanakkor a vállalati dolgozók átlagbére 12,8 százalékkal haladta meg a tavaly októberi keresetek szintjét. A bruttó átlagbér idén októberben 7544,98 złoty (kb. 1730 euró) volt.

Lengyelország tavaly 97 millió dollárt fektetett be Ukrajnában

2023. november 24.

97 millió dolláros befektetésével Ukrajnában tavaly Lengyelország a nyolcadik helyet foglalta el, olvasható a Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) elemzésében, ami a PIE Economic Weeklyben jelent meg. A legnagyobb befektető Svájc volt (462 millió dollárral), melyet Nagy-Britannia (266 millió dollár) és Luxembourg (262 millió dollár) követett. A pénzügyi és biztosítási szektor, a kereskedelem (beleértve a járműjavítókat), az info-kommunikációs szektor, a mezőgazdasági feldolgozó ágazat és a logisztika volt a legvonzóbb tavaly a külföldi befektetők körében

18 lengyel vállalat a leggyorsabban növekvő 50 CEE cég között

2023. november 23.

A „Deloitte Technology Fast 50 Central Europe 2023” című idei összehasonlító nemzetközi elemzés szerint Kelet-Közép-Európa (CEE) 50 leggyorsabban növekvő vállalata közül 18 lengyel cég – írta a felmérést ismertető PAP hírügynökség. A befutók legnagyobb csoportját (31 vállalattal) a szoftver-cégek képezik. „A gazdaság digitalizációja azt eredményezi, hogy a modern technológiai megoldásokat nyújtók rekord mértékű növekedést érnek el” – nyilatkozta Michał Przybylski, a Deloitte pénzügyi konzultációs részlegének vezető munkatársa, akit a jelentés idézett.  

Áruhiányt okozhat Ukrajnában a lengyel határblokád

2023. november 23.

Több mint harminc kilométeres sorban vesztegelnek a kamionok a dél-lengyelországi Medyka-Sehinyi lengyel-ukrán határátkelőnél, ahol a lengyel földművesek is tiltakozó forgalomlassító akcióba kezdtek – írja a napihir.hu. A lengyel fuvarozók mellett már a gazdák is akadályozzák a forgalmat. A tiltakozók egyebek között a kukorica felvásárlásához nyújtott támogatások növelését, valamint a mezőgazdasági adó szinten tartását követelik. A tüntetés szervezői bejelentették, hogy akciójukat január elejéig folytatják, addig óránként csak két teherautót engednek a határátkelőhöz. Nem akadályozzák viszont a személygépkocsik és a buszok forgalmát, valamint az Ukrajnának szánt humanitárius segély és katonai felszerelés átszállítását. Az ukrajnai határátkelők blokádja máris érezteti a hatását, mivel sokkal kevesebb importcikk jut be Ukrajnába – jelentette az rbc.ua, Az ukrajnai hírportál Oleg Homenkónak, az ukrajnai agrárklub vezérigazgatójának véleményét tette közzé. Homenko elmondása szerint rendkívül súlyos állapotok uralkodnak a Lengyelországgal közös határállomásokon. A lengyelek határblokádja miatt a korábbinál sokszorta kevesebb import árucikk, főleg élelmiszer jut be Ukrajnába. A háborúban álló Ukrajna számára minden ilyen külső megmozdulás súlyos áldozatokba kerül – hangsúlyozta Homenko.

 2,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

2023. november 22.

Októberben a kiskereskedelmi forgalom változatlan áron számítva 2,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal közleményét ismertetve. Az üzemanyag értékesítés 16,7 százalékkal megugrott egy év alatt, a motoros járművek eladása pedig 12,3 százalékkal nőtt. Eközben az élelmiszer, ital és dohányárú forgalma 0,8 százalékkal, a bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai cikkek eladása pedig 10,9 százalékkal csökkent.

IMF: Lengyelország a vezető 20 gazdaság közé kerülhet idén

2023. november 20.

Lengyelország a világ 20. legnagyobb gazdaságává válhat idén, megelőzve Törökországot – olvasható az Interia.pl hírportálon. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2023 végére Lengyelország GDP-je túllépheti a 860 milliárd dolláros szintet. Ez számottevő növekedés, aminek különös jelentősége van akkor, amikor Törökország 24 év óta a legnagyobb inflációval küzd idén, ami azt eredményezheti, hogy a globális gazdasági rangsorban Törökország a 17. helyről a 21.-re eshet vissza – áll az ismertetett IMF elemzésben. Egy évvel ezelőtt Lengyelország GDP-je alapján a Világbank listáján a 21-ik volt, és az egy főre jutó vásárlóereje csaknem elérte a 36800 dollárt, ami fantasztikus növekedés az 1989. évi 10400 dollárhoz képest – mutat rá az IMF.

Kotecki: az EU-ban a második legnagyobb arányú deficit lehet a lengyel

2023. november 20.

Lengyelországban az államháztartás hiánya idén elérheti a GDP 6 százalékát, ami a második legmagasabb arány lenne az EU-ban – nyilatkozta Ludwik Kotecki, a Monetáris Politikai Tanács (RPP) tagja az ISBnews üzleti információ szolgáltatónak. Egy ilyen mértékű deficit esetén az Európai Bizottság túlzott deficit eljárást kezdeményez – figyelmeztetett Kotecki, aki szerint a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány siralmas állapotú deficitet hagy az utódjára. „Idáig következetlen volt a gazdaságpolitikánk: a monetáris politika gazdaságszűkítő és antiinflációs volt, miközben a költségvetési politika laza és infláció gerjesztő hatású volt” – idézte a neves közgazdászt az ISBnews.  

Morawiecki ígéretei

2023. november 17.

Varsói sajtótájékoztatóján Mateusz Morawiecki, eddigi miniszterelnök, kormányfő jelölt a bérek emelését és a lakásépítkezések támogatását ígérte, egyéb lehetséges kezdeményezéseket kilátásba helyezve arra az esetre, ha az új kormány az ő vezetésével jöhet létre – jelentette a PAP hírügynökség. Morawiecki ígéretet tett az ország első atomerőművének létrehozására is.

EB előrejelzés: jövőre számottevő lengyel növekedés

2023. november 17.

Az Európai Bizottság (EB) friss jelentése szerint Lengyelország gazdasági növekedése 2024-ben 2,7, 2025-ben pedig 3,2 százalékos lehet (szemben az idei várható 0,4 százalékkal). A Rzeczpospolita című napilap számolt be a jelentéről, melyet Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa ismertetett. E szerint a gazdaság fő motorja a fogyasztás lesz, a reálbérek nőnek és az infláció gyengül. A beruházások és a nettó export élénkítheti a gazdaságot. Gentiloni emlékeztetett: az első félévben a lengyel gazdaság teljesítménye lanyha volt, a növekedést visszahúzták a hanyatló lakossági fogyasztások és a csökkenő készletek.

A kormány sokkoló kiadáscsökkentést tervezett?

2023. november 15.

Habár a választások előtt hallgattak róla, a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány radikális kiadáscsökkentéseket tervezett, melynek mértéke 192 milliárd złoty volt. Ez az összeg megfelelne a 13. és 14. havi nyugdíjnak, a 800+ családi pótléknak és számos egyéb szociális projektnek együttvéve. Erről Sławomir Dudek, az Államháztartási Intézet (IFP) vezető közgazdásza tájékoztatta a Rzeczpospolita című napilapot. Az IFP készítette az elemzést az „Államháztartási szektor adósságkezelési stratégiája 2024-2027” című tanulmányhoz.

Az ellenzéki pártok készek a koalícióra

2023. november 13.

Lengyelországban először ülésezik az új összetételű parlament. Az országot mostanáig irányító Jog és Igazságosság (PiS) párt miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki kapott kormányalakítási megbízást az államfőtől, annak ellenére, hogy valószínűleg nem lesz meg hozzá a szükséges többsége – jelentette az Euronews tudósítója. A vezető európai hírcsatorna beszámolt arról, hogy közben a három, együttesen többséget szerző párt koalíciós megállapodás aláírásáról döntött. Donald Tusk, a Polgári Koalíció (KO) vezetője az Euronewsnak elmondta: „Készen állunk arra, hogy egy pillanat alatt aláírjuk a koalíciós szerződés szövegét, amely iránymutatás, egyben ajánlások gyűjteménye lesz számunkra”. A Rzeczpospolita című napilap Tusk azon kijelentését idézi, miszerint „A koalíciós pártok az államháztartás javításán fognak dolgozni. Az első lépés az államháztartás fehér könyvének megjelentetése lesz”. Továbbá a koalíció az adórendszer kiszámíthatóságához való gyors visszatérést és az azt szabályozó törvény stabilitását ígéri. Az Euronews pedig Władysław Kosiniak-Kamysz, a koalíciós társ, a Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetője megállapítását közli: „A szerződés a vállalkozókra, munkavállalókra vonatkozik, ahogyan az oktatásra és az egészségvédelemre, a falura, a mezőgazdaságra, a nagyvárosokra, a nők jogaira és a család boldogulására is”. A hírcsatorna tudósítása annak ismertetésével folytatódik, hogy a koalíció azt ígéri, hogy visszatér a liberálisabb politikához, elválasztja a kormányt az egyháztól, de mindenekelőtt visszaállítja a jogállamiságot. Michał Kobosko a Harmadik Út részéről az előttük álló feladatokat sorolja: „El kell kezdenünk az Európai Unió intézményeivel fenntartott kapcsolataink újjáépítését. El kell jutnunk addig a pillanatig, amikor újra indulnak az uniós források, amelyek ma Lengyelország számára nem elérhetőek. Nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság változást akar látni a jogállamisági kérdésekben, illetve a lengyel bíróságok függetlensége ügyében” – mondta. A baloldali koalícióhoz tartozó Együtt úgy döntött, hogy nem írja alá a megállapodást, bár képviselője, Magdalena Biejat szerint teljes mértékben támogatja a koalíciót. Mint fogalmazott: „Sajnos ezeken a tárgyalásokon nem sikerült finanszírozási garanciát szereznünk olyan kiemelt programokra, mint a bérlakásokban élők ügye, az egészségvédelem, vagy olyan, a munkavállalókat érintő kérdésre, mint a munkahét lerövidítése”.

 Nem változott az irányadó kamatláb

2023. november 9.

A jegybank a jelenlegi irányadó kamatlán megtartása mellett állt ki, a múlt hónapi inflációcsökkenés ellenére – jelentette be a Monetáris Politikai Tanács (RPP), novemberi ülését követően. Az irányadó kamatláb így 5,75 százalék maradt. A tanács egyúttal a betéti kamatot 5,25, a lombard kamatot 6,25, a leszámítolási kamatot 5,85, a visszleszámítolási kamatot pedig 5,80 százalékon hagyta. Elemzők a vártnál kedvezőbb múlt havi infláció nyomán 0,25 százalékpontos kamatvágásra számítottak, írta a REMIX, a V4-ek hírszemléző portálja. A jegybank és az RPP azonban az inflációcsökkenési folyamat fenntartása érdekében óvatosságra törekedett – áll a jelentésben, arra is utalva, hogy az óvatos hozzáállást indokolja az a tény, hogy nem világos, mit akar majd tenni az új kormány.

Morawiecki elismerte: tavaly csökkent az adóbevétel és nőtt az államadósság

2023. november 6.

Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnök az Interia hírportálnak nyilatkozva elismerte, hogy tavaly a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány adóbevétele visszaesett és a külföldi államadósság nőtt. A kormányfő szerint az adósságszolgálat költségei nőnek „a Covid-járvány, az infláció, az ukrajnai háború és a geopolitikai kockázatok miatt” és „ennek semmi köze a PiS gazdaságpolitikájához”.

Koreai bankkölcsönből vásárol fegyvereket Lengyelország

2023. november 6.

Dél-koreai bankok konzorciumot hoznak létre, hogy segítsenek Lengyelország 22 milliárd dollár értékű fegyverbeszerzésében – írta a Reuters hírügynökség jelentésére hivatkozva a Rzeczpospolita című napilap. Öt dél-koreai bank mérlegeli konzorciális hitel nyújtását, amivel támogatnák, hogy Lengyelország rakétakilövő rendszereket és vadászgépeket vásároljon Dél-Koreától. A hírt a bankok munkatársai és a szöuli kormány illetékese, aki nevét nem kívánta közzétenni megerősítette a Reutersnek. Szöul tehát Dél-Korea történetének legnagyobb fegyvereladási üzletére készül és azon dolgozik, hogy leküzdje a pénzügyi akadályokat és ezzel lehetővé tegye a fegyverbeszerzést Lengyelország számára.

Lengyelország hasznot húz az USA és Kína üzleti rivalizálásából

2023. november 4.

Lengyelország annak az exkluzív öt tagú országcsoportnak a tagja, amely jelentős hasznot húz az Egyesült Államok és Kína között folyó üzleti versengésből – írta a tekintélyes amerikai Bloomberg hírügynökség. Az elemzés sokat mondó címe: „Ez az öt ország kulcsszerepet játszik gazdasági összekötőként a széttöredező világban”. Az öt ország: Vietnám, Mexikó, Marokkó, Indonézia és Lengyelország. Ezek arra készülnek, hogy „fontos kapocsként lépjenek fel a globális gazdaságban, amely rivalizáló blokkokra darabolódik szét”. A Bloomberg szerint ezen országok mindegyike stratégiailag pozícionált ahhoz, hogy kihasználja a globális ellátási láncokban a Washington és Peking közötti rivalizálás következtében kibillent dinamikát. A Bloomberg honlapján megjelent és az IAR, a Polskie Radio által is ismertetett elemzés rámutat, hogy ezek az országok a geopolitikai felosztások kereszteződésénél fekszenek és sikeresen használják ki a szerepüket közvetítőként az USA és Kína, valamint Kína és Európa között.

Második hónapja javul a PMI index

2023. november 3.

A lengyel feldolgozóipar aktivitása októberben – immár 18 hónapja – lanyhult, mind az öt kritérium tekintetében, de a visszaesés kisebb mértékű volt, mint az elmúlt három hónapban. A vállalatvezetők ugyanakkor egyre inkább hisznek abban, hogy a recesszió hamarosan véget ér. Ezt a helyzetet tükrözi az októberi PMI index is. A mintegy 250 lengyel feldolgozóipari nagyvállalat logisztikai vezetőjének véleményét összegző, az ágazat teljesítményét mutató indexet (PMI) a S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég ismertette. Június óta az októberi a legnagyobb érték, 44,5 pont. Szeptemberben 43,9 pont volt, augusztusban pedig 43,1 ponton állt. A 44,5 pont azonban még lényegesen elmarad az 50 ponttól. Az 50 pont alatti mutató elméletileg azt jelenti, hogy a feldolgozóipar hanyatlik. (Ha az érték 50 pont feletti, azt mutatja, hogy az ágazat expanzióban van – a szerk.)

Az autóipar exportja rekordot ért el az első félévben

2023. november 2.

A lengyel autóipar az év első felében 121,4 milliárd złoty értékben adott el gyártmányokat – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. Ez új rekord, mivel első alkalommal fordult elő, hogy az első félévi eladások túllépik a 100 milliárd złotys értékhatárt. Az éves szinten 21,4 százalékos növekedés annak az eredménye, hogy külföldön megnőtt igény az új autók iránt. Lengyelország Európa egyik legnagyobb alkatrész beszállítója. Az év első hat hónapjában a szektor exportjának értéke 26,1 milliárd euró volt, ami 46,1 százalékos növekedés, és mint ilyen, abszolút rekord.