Lengyelország Magyarországon

A kormány megkezdte a jövő évi költségvetés tervezetének előkészítését

2023. december 18.

Zárt ajtók mögött az új kormány megkezdte a 2024. évi költségvetés tervezetének előkészítését. A forsal.pl hírportál a Dziennik Gazeta Prawna című napilap értesülésére hivatkozva közölte, hogy a jövő évi költségvetési hiány meghaladja majd a 180 milliárd złotyt, de kevesebb lesz 200 milliárdnál, annak ellenére, hogy a pedagógusok megkapják a beígért fizetésemelést és a nagyszülők is a gyermekgondozási járandóságot. A deficit az államháztartási szektorban a GDP kb. 5 százaléka lesz.

 

10,6 milliárd euró volt októberben a külkereskedelmi többlet

2023. december 18.

Az év első tíz hónapjában elért külkereskedelmi többlet 10,5 milliárd euró volt a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Január és október között a kivitel értéke 293,5 milliárd eurót tett ki, a behozatalé pedig 283,0 milliárd euróra rúgott. Az előző év azonos időszakának exportjához képest az idei kivitel 2,5 százalékkal nőtt, míg az import 6,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb exportpiac Németország, amelyet a Cseh Köztársaság és Franciaország követ, míg a legnagyobb beszerzési piac Németország, a második Kína, a harmadik pedig Olaszország.

 

Üres a Miniszterelnöki Hivatal kasszája

2023. december 18.

A kormányváltást követően a Minisztertanács Miniszterelnöki Hivatalának költségvetése nem elég a hivatal dolgozóinak decemberi fizetésére. Mintegy 3 millió złoty hiányzik, jelentette a PAP hírügynökség, Jan Grabiec miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője közlésére hivatkozva. A Kancellária kiadásainak elemzéséből az derült ki, hogy a hiány legfőbb oka a Mateusz Morawiecki kéthetes kormányzósága alatt foglalkoztatott miniszterek végkielégítése, amit nem terveztek be a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésébe. Néhány miniszter esetében – akik kinevezésük után két hétig töltötték be hivatalukat – a végkielégítésük több mint 200000 złoty volt. (A bruttó átlagbér idén októberben 7544,98 złoty, kb. 1730 euró volt. – a szerk.)      

 

19. helyen az EU-ban az egy főre jutó GDP-előállításban

2023. december 16.

Lengyelország a 19. az Európai Unióban az egy főre jutó termékek és szolgáltatások létrehozásában, az Eurostat, az unió statisztikai szolgálatának legújabb összehasonlító elemzése alapján, amelyet a Polskie Radio ismertetett. Az uniós átlag 79 százalékát érte el Lengyelország 2022-ben. Egy évvel korábban ez az arány 77 százalék volt. Ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztás Lengyelországban az unió átlagának 87 százalékát érte el tavaly.

 

Az első találkozás az új infrastrukturális miniszter és a fuvarozók között

2023. december 14.

Miután Donald Tusk kormánya letette a hivatali esküt, Dariusz Klimczak, új infrastrukturális miniszter még aznap a kelet-lengyelországi Lublinba utazott, ahol a fuvarozókkal találkozott – jelentette a PAP hírügynökség. A lengyel szállítmányozó vállalatok november 6. óta blokád alatt tartják a lengyel-ukrán közúti határátkelőket. Fő követelésük, hogy a lengyel kormány határozottabban lépjen fel az ukrán fuvarozókkal szemben, és akadályozza meg a külföldi versenytársak térnyerését. A lengyel kamionosok szerint ugyanis súlyos hátrányban vannak, mivel az Európai Bizottság döntése alapján ukrán kollágáiknak az orosz agresszió kezdete óta nem kell drága engedélyeket kiváltaniuk az EU-ba való belépéshez. Klimczak meghallgatta a vállalatok képviselőit és megbeszélést folytatott velük „a megoldandó kérdésekről”, annak érdekében, hogy a lengyel és az ukrán fuvarozók vitájának véget vessenek. Bejelentette, hogy a közeljövőben tárgyalni fog ukrán kollégájával és az Európai Unió végrehajtó bizottságával.

 

Beiktatták az új koalíciós kormányt

2023. december 13.

Letette a hivatali esküt Andrzej Duda köztársasági elnök előtt szerdán Donald Tusk miniszterelnök és kormányának 26 tagja. Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult koalíciós kormánynak kedd este szavazott bizalmat a Parlament Alsóháza (Szejm). Andrzej Duda, akit az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával választottak államfővé, és vétójoggal rendelkezik a Parlament döntései fölött, a beiktatási ceremónia alkalmával tartott beszédében arról biztosította az új kormánytagokat, hogy nem fog akadályozni semmit, ami az állampolgárok érdekeit és Lengyelország fennmaradását szolgálja. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a kormány, valamint ő maga is mindent megtesznek annak érdekében, hogy Lengyelország szuverén és független államként maradjon meg Európában. Donald Tusk válaszában örömét fejezte ki, hogy az államfő nyitott az együttműködésre. A Portfolio hírportál beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy az alkotmány előírásai iránti hűség lesz a csapata márkaneve.

Az új kormány az októberi parlamenti választásokon többséget szerzett négy frakció (Polgári Koalíció – KO, Lengyel Parasztpárt – PSL, Lengyelország 2050 – PL2050, Új Baloldal) alkotta parlamenti tömb jelöltjeiből áll. A kabinetnek két miniszterelnök-helyettese lett: Władisław Kosiniak-Kamysz, a PSL elnöke, valamint Krzysztof Gawkowski, az Új Baloldal alelnöke. Kosiniak-Kamysz egyben a nemzetvédelmi, Gawkowski       pedig a digitalizációügyi tárca vezetője lesz. Három új miniszter tagja volt Tusk előző, 2007 és 2014 közötti kormányainak is: Radosław Sikorski visszatér a külügyminiszteri posztra, Tomasz Siemoniak volt nemzetvédelmi miniszter a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter lesz, Bartlomiej Sienkiewich volt belügyminiszter pedig a kulturális és nemzeti örökség miniszteri posztjára kerül. (Néhány további tárcavezető: Borys Budka miniszterként az államvagyont felügyeli, Agnieszka Dziemianowicz-Bąk a család, munkaügy és szociálpolitikai, Krzysztof Hetman a fejlesztési és technológiai tárca élére kerül, Dariusz Klimczak infrastrukturális, Adam Szłapka pedig az Európai Unió ügyeiért felelős miniszter lesz. – a szerk.)

Donald Tuskot hétfőn választotta miniszterelnökké a Parlament, miután elődje, Mateusz Morawiecki veszített a bizalmi szavazáson. Tusk parlamenti meghallgatásakor demokratikus jogállamot hirdetett, elutasítva a társadalom megosztását. Bejelentette: január 1-től megadják az ígért 30 százalékos béremelést a tanároknak. Azt ígérte, hogy semmilyen szerzett jogot, szociális juttatást nem vesznek el a polgároktól. Hangsúlyozta, hogy folytatódik a hadseregfejlesztés, az előző kormány szerződéseit tiszteletben tartják.

 

0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés

2023. december 13.

A munkanapokkal korrigált kimutatás szerint a lengyel ipar termelése októberben 0,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban – írta a Warsaw Business Journal, az Eurostat, az EU statisztikai szolgálata jelentésére hivatkozva.

 

Nem ismeretes az államháztartás állapota

2023. december 12.

2024-ben Donald Tusk új kormánya meg kell, hogy szilárdítsa a gazdaság hitelességét, ami az utóbbi években jelentősen meggyengült, figyelmeztetett a wnp.pl gazdasági hírportálnak adott interjúja alkalmával Paweł Wojciechowski közgazdász professzor, korábbi pénzügyminiszter. Elismerte ugyan, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya jó, de fontosnak tartotta emlékeztetni, hogy ez elsősorban az inflációnak köszönhető. Mint fogalmazott, az ún. Morawiecki-lyukkal van dolgunk, azaz a nem nyilvánosságra hozott hiánnyal, amelynek mértéke nem ismeretes, de az biztos, hogy nagyobb, mint ami a költségvetési törvényben szerepel. Szükség lesz továbbá az adórendszer egyszerűsítésére és reformokra ezen a téren, hogy a termelékenység javuljon és a gazdaság innovativitása fokozódjon – tette hozzá.

 

Morawiecki méltatta a PiS-kormány eredményeit

2023. december 12.

Lengyelországot, mint tejjel-mézzel folyó Kánaánt hagyja hátra a Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely nyolc évig játszott vezető szerepet nemcsak a kormányban, hanem az ország életében is – így kommentálta a The Warsaw Voice multimédia platform a parlament bizalmától megfosztott, leköszönő miniszterelnöknek a Parlament Alsóházában (Szejm) tartott beszédét. A két heti kormányzás után posztjáról kormányával együtt távozni kénytelen Mateusz Morawiecki méltatta a PiS kormány eredményeit, a valósakat és a képzeletbelieket egyaránt. Beszélt az alacsony munkanélküliségről, a gyors gazdasági növekedésről, az adócsökkentésekről, az adócsalás elleni harc eredményeiről. Megemlékezett a családtámogatás „zászlóshajójáról”, az 500+ támogatási programról, a nyugdíjasok helyzetét javító 13. és 14. havi nyugdíjról, a hadsereg bővítéséről, a gazdaság és a közszolgáltatások digitalizálásáról. A fokozódó nagyberuházások sem maradtak ki a felsorolásból. Viszont keveset, vagy egyáltalán nem beszélt az egészségügyi ellátás problémáiról, a bányászokról, a szén jövőjéről, a klímaváltozásról és a megújuló energiaforrásokról. Nem tett említést az adóváltozásokról, az üzletet könnyítő intézkedésekről, a társadalmi párbeszédről, az elérhetetlen ingatlanokról, a borzasztó lakásárakról, sem a farmerek problémáinak valódi megoldásairól – összegzi véleményét a platform.

 

A kkv-k sokat várnak az új kormánytól

2023. december 12.

A Vállalkozók Tanácsa és a kis- és középvállalatok (kkv-k) ombudsmanjának kutató tanácsa hosszú kívánságlistát állított össze az új kormány számára. Az üzleti érdekérvényesítés elősegítésétől az adóváltoztatásokon keresztül az infláció elleni harcig, valamint a minimálbérig számos igényt fogalmaztak meg. „A Szejm új ciklusának kezdete jó alkalom a mélyreható párbeszédre a kormány és a parlament képviselői, az üzleti élet szereplői, különösen a lengyel gazdaságban kulcsszerepet játszó kkv szektor reprezentánsai között” – idézte a The Warsaw Voice multimédia platform Adam Abramowiczot, a kkv-k ombusdmanját.

 

NBP: a lengyel pénzügyi rendszer stabil

2023. december 8.

A lengyel pénzügyi rendszer stabil maradt és a kockázatok csökkennek, áll a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) új jelentésében, amelyet a PAP hírügynökség ismertetett. Az NBP Financial Stability Report című időszakos kiadványának készítői azt is megállapítják, hogy „a bankszektor tőkeellátottságának szintje megfelelő ahhoz, hogy fedezze az extrém makrogazdasági forgatókönyvek szerint bekövetkező esetleges veszteségeket”. A lengyel bankok „likviditási kockázatokra nagyfokú rugalmassággal tudnának reagálni” – ezt szintén megállapítja a jelentés. A  tanulmánnyal összhangban van a S&P Global nemzetközi hitelminősítő legújabb elemzése, amely a közelmúltban megerősítette Lengyelország „A–” hosszú távú deviza hitelminősítését, stabil kilátással, miközben a külföldi gazdaságok az Ukrajna elleni orosz háború következményeivel küzdenek. A Polsat News hírcsatorna idézte Adam Glapińskinak, a jegybank kormányzójának kijelentését, miszerint az infláció a következő negyedévekben tovább csökken és két éven belül eléri a 2,5 százalékos szintet.

 

Tusk ismertette kormánytag-jelöltjeit

2023. december 8.

Donald Tusk, aki várhatóan a jövő héten miniszterelnökként tér vissza, ismertette leendő kormányának összetételét – jelentette a PAP hírügynökség. Tusk liberális Polgári Koalíció (KO) csoportja készül a hatalomra, koalíciós kormányt alakítva a Lengyelország 2050 tömörülésből és a Lengyel Parasztpártból (PSL) álló középjobb Harmadik Út szövetséggel, valamint az Új Baloldallal. Władysław Kosiniak-Kamysz, a Harmadik Út társelnöke miniszterelnök-helyettes és nemzetvédelmi miniszter lesz egyszemélyben, Krzysztof Gawkowski, az Új Baloldal alelnöke miniszterelnök-helyettesként és digitalizációügyi miniszterként is szolgál majd. Radosław Sikorski visszatér a külügyminisztérium élére. A létrejövő kormány tagjai közül – a teljesség igénye nélkül – a korábbi ombudsman, Adam Bogdan igazságügyminiszterként kulcsszerepet játszik majd „a jogállamiság helyreállításában”, jelentette be Tusk. Andrzej Domański lesz a pénzügyminiszter, Marzena Czarnecka a katowicei székhelyű új ipari minisztériumot vezeti majd, Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz miniszterként felel az uniós pénzforrásokért és a regionális politikáért, Paulina Hennig-Kloska klímaügyi és környezetvédelmi miniszter lesz, Czesław Siekierski kapja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárcát, Dariusz Wieczorek a tudományügyi minisztérium élére kerül.

 

Új tagja lett az NBP igazgatótanácsának

2023. december 8.

Andrzej Duda köztársasági elnök kinevezte a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) igazgatótanácsa tagjának Artur Sobon korábbi pénzügyminiszter-helyettest. Az Onet.pl hírportál szerint Mateusz Morawiecki miniszterelnök erősen támogatta, hogy Sobon „biztonságos menedéket találjon az NBP-ben”.

 

 Nem változott az irányadó kamatláb

2023. december 7.

A Monetáris Politikai Tanács (RPP) decemberi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, ami 5,75 százalék, és nem változtatott a többi kamatlábon sem. Így a betéti kamat 5,25, a lombard kamat 6,25, a leszámítolási kamat 5,85, a visszleszámítolási kamat pedig 5,80 százalék maradt. Minthogy az új kormány még nem alakult meg, vezesse akár Mateusz Morawiecki, akár Donald Tusk, nem lehet végleges védekező mechanizmust kialakítani. Habár formalitás csupán, és idő kérdése, hogy az ellenzéki kormány mikor lép hivatalba, a változás a fiskális politikában és annak mértéke nem ismeretes – ezzel indokolta az RPP döntését Bartosz Sawicki, a Cinkciarz.pl valutaárfolyam elemzője a Rzeczpospolita című lapnak nyilatkozva.

 

Változatlan munkanélküliség

2023. december 6.

Novemberben 5,0 százalékos maradt a munkanélküliség, ami augusztus óta gyakorlatilag változatlan mértékű, közölte a sajtóval Dorota Bojemska, család-, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter. A regisztrált munkanélküliek száma 774800 volt, 25400-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata.

 

Glapińskit támadják – külföldi segítséggel védekezik

2023. december 5.-6.

Lengyelországban Adam Glapiński jegybanki kormányzót azzal vádolják, hogy az októberi parlamenti választások előtt indokolatlanul, 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábat, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot, mint utóbb kiderült, mindhiába, hiszen – együttesen számítva – az ellenzéki pártok nyertek több mandátumot. A 2022-ben újabb 6 évre a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) élére megválasztott Glapińskit okolja sok közgazdász a magas inflációért is, amit a jegybank elnöke egyértelműen a Covid-járvánnyal és Oroszország Ukrajna elleni inváziójával indokol – írta a The Warsaw Voice multimédia platform.  A helyzet odáig fajult, hogy a választásokon győztes pártok Glapińskit a Parlament Alsóháza (Szejm) által választott jogászokból álló Állami Törvényszék elé állítanák. A The Financial Times arról írt, hogy a NBP az EU-hoz fordult, azzal a panasszal, hogy a miniszterelnöki poszt ellenzéki várományosa el akarja mozdítani a jegybank elnökét, súlyosan sértve a NBP függetlenségét. A napilap szerint az ügy azzal a veszéllyel jár, hogy az EU intézményeit, köztük az Európai Központi Bankot (ECB) a lengyelországi hatalomátvétel politikai feszültségeinek színterévé tenné. Az NBP az ECP-nek írt levélben azzal érvelt, hogy Glapiński elmozdítása aláásná az európai jegybanki elnökök függetlenségét. Cristine Lagarde, az ECB elnöke Glapińskinak adott válaszában arra intett, hogy ha Glapińskit a Szejm elé citálnák és nem alkotmányjogilag indokoltan akadályoznák NBP kormányzói feladatainak ellátásában, akkor az érintené függetlenségét, következésképpen az ECB Általános Tanácsának a függetlenségét is (mivel annak minden tagállam jegybanki elnöke a tagja – a szerk.). Amennyiben a Szejm elfogadna egy olyan határozatot, amely megvádolná Glapińskit, az a jegybanki kormányzói megbízatása alól való felmentésével járna. Ebben az esetben az EU bíróságához (CJEU) kellene fordulni jogorvoslatért – áll Lagarde üzenetében.       

 

Javul a PMI index – véget ér a feldolgozóipar mélyrepülése

2023. december 5.

Az Európai Unió gyengülő tagországai közül pozitív eredményével kiemelkedik a lengyel ipar. A feldolgozóipar helyzetét mutató index (PMI) az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég legfrissebb jelentése szerint az októberi 44,5 pontról 4,2 ponttal emelkedve 48,7 pontra nőtt novemberben. Az eurózóna egy hónap alatt 0,7 ponttal javult, így novemberi PMI indexe 43,8 pont lett – mutat rá az S&P Global jelentését ismertető Dziennik Gazeta Prawna című napilap.  Habár a lengyel index még mindig az 50 pont alatti tartományban van, de a jelek szerint az ipar új bővülési fázisba lépett. „Lengyelország hosszú feldolgozóipari mélyrepülése véget ér” – idézte a PAP hírügynökség Paul Smith-t, az S&P Global Market Intelligence gazdasági igazgatóját, aki szerint „a novemberi adatok a legvilágosabb jelét adják ennek”. A novemberi 4,2 pontos emelkedés a PMI index történetének 25 éve alatt a legnagyobb mértékű – ezt a Rzeczpospolita című napilap állapította meg. Mindezek alapján az ipari vállalkozók előrejelzése a következő 12 hónap kilátásaira vonatkozóan a legjobb 2022 februárja óta. A S&P Global mintegy 250 lengyel feldolgozóipari nagyvállalat logisztikai vezetőjének véleményét összegzi. (A 48,7 pont azonban még elmarad az 50 ponttól, ami elméletileg azt jelenti, hogy a feldolgozóipar hanyatlik. Az 50 pont feletti érték, jelzi azt, hogy az ágazat expanzióban van – a szerk.)