Lengyelország Magyarországon

Tusk országos mezőgazdasági csúcstalálkozót hívott össze

2024. február 29.

Donald Tusk miniszterelnök országos mezőgazdasági csúcstalálkozót hívott össze csütörtökre Varsóba – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. A különböző érdekcsoportok összejövetelének célja, hogy megvitassák az ágazat égető gondjait, beleértve az Ukrajnával folytatott kereskedelem hatását a helyi piacra.

 

Döntött az EB: megkapja az uniós pénzeket Varsó

2024. február 28.

Ursula von der Leyen múlt heti ígéretének megfelelően döntött az Európai Bizottság (EB) a Lengyelországnak járó 137 milliárd euró értékű uniós támogatásnak a kérdésében. A bizottság elnöke arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az EB pozitívan értékeli a Tusk-kormánynak a jogállamiság helyreállítására vonatkozó ígéretét és már áprilisban megkezdik a Varsónak járó pénzek folyósítását – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform. A várakozások szerint a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) első részleteként 6,3 milliárd eurót már tavasszal átutalhatnak Lengyelországnak. Az áprilisra várható összegen túl a Tusk-kormány idén még három kifizetési kérelmet tervez benyújtani és összesen 23 milliárd eurót szeretnének 2024-ben kézhez kapni.

Nem változott a fogyasztói hangulat

2024. február 27.

A fogyasztói hangulat januárhoz képest érdemben nem változott a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentése szerint, amelyet a Polskie Radio ismertetett. A lakosság romló kilátásokkal számol az Ukrajna elleni orosz háborúnak a háztartások gazdasági helyzetére gyakorolt hatásait illetően. A személyi fogyasztás trendjét kimutató fogyasztói bizalmi index változatlanul negatív tartományban maradt, mínusz 12,6 ponttal. Ugyanakkor a vásárlóerő alakulására vonatkozó kérdésre pozitívabb választ adtak a felmérésben részt vevők, mint januárban.  

 

Sikorski: Lengyelország kész megduplázni védelmi kiadásait

2024. február 26.

Radosław Sikorski külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta: Lengyelország arra törekszik, hogy védelemre „a GDP közel négy százalékát” költse. Hozzátette: ha Vlagyimir Putyin „valóban fenyeget bennünket”, Lengyelország „megkétszerezi” védelmi kiadásait (…) „mert nem leszünk újra orosz gyarmat”.

 

Lengyelország hozzájuthat az EU 137 milliárd eurós közösségi támogatásához

2024. február 24.

Lengyelország hozzájuthat ahhoz a 137 milliárd eurós közösségi támogatáshoz, amelyet az Európai Bizottság (EB) idáig zárolt, erről jövő héten dönt az EB – jelentette be Ursula von der Leyen, az EB elnöke Varsóban, a Donald Tusk miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A hatalmas összeg természetesen nem azonnal áll rendelkezésre: az uniós büdzséből érkező felzárkóztatási pénzeket (77 milliárd eurót) hat éven át hívhatja le Lengyelország, a Covid-járvány utáni helyreállítás finanszírozását célzó alapból származó forrásokat (mintegy 60 milliárd eurót) pedig 2026-ig folyósítják, ám a megkezdéséhez szükség lesz a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsának a jóváhagyására is – jelentette a Népszava tudósítója. A Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) megvalósításához az unió 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást nyújt és 34,5 milliárd eurós kedvezményes kölcsön lehívását teszi lehetővé – ezt a szlovák ujszo.com hírportál is közölte, továbbá arról is beszámolt, hogy von der Leyen – utalva arra, hogy a lengyel gazdák blokád alatt tartják a lengyel-ukrán határátkelőket – elmondta: az Európai Bizottság tekintettel van az Ukrajnából származó gabonaimporttal összefüggő aggodalmakra, ezért módosítják az EU és Ukrajna közötti, a közúti fuvarozásról szóló megállapodást.

 

5,4 százalékra nőtt a munkanélküliség

2024. február 23.

A munkanélküliség januárban 5,4 százalékra nőtt, a decemberi 5,1 százalékról, jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. A januári adat összhangban van az előrejelzésekkel. Az év első hónapjának végén 837170 munkanélkülit tartottak nyilván, szemben a decemberi 788200-zal. A vállalatoknál foglalkoztatottak aránya éves szinten 0,2 százalékkal csökkent.

 

Varsó Kelet-Közép-Európa legígéretesebb városa

2024. február 22.

Varsót minősítette Kelet-Közép-Európa vezető városának a 330 európai város egybevetésének alapján készült rangsorában a The Financial Times „European Cities & Regions of the Future” című nemzetközi elemzése. Csak London, Amszterdam és Dublin előzte meg Varsót, amely maga mögé utasította Párizst, Berlint és például Barcelonát. A „vállalkozásbarát” környezet tekintetében pedig Varsó London után a második európai város az elemzés szerint, amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett. Az értékelés a városokat gazdasági, pénzügyi és üzleti erejük alapján rangsorolja.  

 

3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

2024. január 22.

A kiskereskedelmi forgalom januárban, változatlan áron, 3,0 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor 19,5 százalékkal elmaradt a tavaly év végi, decemberi forgalomtól, közölte a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertetve. A járműértékesítés 22 százalékkal megugrott és az üzemanyagforgalom is 13,1 százalékkal nőtt egy év alatt. Az élelmiszer, ital és dohányárú eladás viszont 0,6 százalékkal csökkent. 16,8 százalékkal visszaesett a bútor, háztartási készülék és szórakoztató elektronikai termék forgalom.

 

Blokád: hat ellenőrzőpont van zárva a határ lengyel oldalán

2024. február 19.

Ukrajna biztonsági fenyegetésnek tekinti a lengyel gazdák blokádját a két ország határán – jelentette ki Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, Facebook bejegyzésében. Az ujszo.com szlovák hírportál szerint hat ellenőrzőpont van lezárva a határ lengyel oldalán. „A legkritikusabb a helyzet a Dorohusk-Jahodin ellenőrző pontnál, ahol teljesen leállt a kamionforgalom” – Szerhij Detrcsak, infrastrukturális miniszter-helyettes szerint. Michał Derus, a kelet-lengyelországi Lublinban működő adóhatósági kamara szóvivője szerint a dorohuski határátkelőnél jelenleg mintegy 600 teherautó várakozik. Az átjutás mintegy 232 óra lehet. „Lengyelországba Ukrajnából nem érkeztek teherautók. Ezért azt kell feltételeznünk, hogy ez egy teljes blokád” – tette hozzá.  

 

Lengyelország ejti a német háborús jóvátételi igényeket

2024. február 16.

Donald Tusk miniszterelnök kormánya eláll a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formájára törekszik, például történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházásokra – jelentette be Radosław Sikorski külügyminiszter. A hírrel kapcsolatban az Euronews, Európa vezető hírcsatornája emlékeztetett: az előző, tavaly decemberben hatalmát vesztett konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány 2022-ben diplomáciai jegyzéket küldött Berlinbe, amelyben 1300 milliárd eurós második világháborús jóvátételt kért. Tusk balközép koalíciója azonban jogi kérdésekre hivatkozva már nem kívánja ezt az irányvonalat követni – írta az Euractiv, brüsszeli székhelyű európai hírportál.

 

Számottevően nőtt a külkereskedelmi többlet tavaly

2024. február 16.

A lengyel kivitel értéke 2023-ban 351 milliárd eurót tett ki, 1,4 százalékkal volt több, mint 2022-ben. Ugyanakkor a behozatal 7,0 százalékkal visszaesett és 340,5 milliárd euró volt. Ennek eredményeként a múlt évben a külkereskedelmi mérleg 10,5 milliárd euró többletet mutat, szemben az egy évvel korábbi 20 milliárd eurós deficittel – olvasható a The Warsaw Voice multimédia platform összeállításában, amely a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertette. Az EU-ba irányuló export 0,1 százalékkal ugyan mérséklődött, de így is 262,2 milliárd euróra rúgott. Németország maradt Lengyelország legfőbb exportpiaca, ahova a teljes kivitel 27,9 százaléka irányult (98,1 milliárd eurót tett ki, ami 1,7 százalékos növekedés 2022-höz képest). Csehország a lengyel kivitel második felvevőpiaca, 22 milliárd euró értékkel, ami azonban tavaly 3,9 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Viszont jelentősen, 8,4 százalékkal nőtt a harmadik piacra, Franciaországba irányuló lengyel export, melynek értéke tavaly 21,5 milliárd euró volt. Árucsoportok szerint a legnagyobb növekedést az ital és dohányárú kivitel mutatta, 17,9 százalékos megugrással, melyet a gépek és közlekedési eszközök követtek, 5,7 százalékkal, továbbá az élelmiszerek és élőállatok, 4,7 százalékkal.

 

A GDP a negyedik negyedévben 1,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy éve

2024. február 15.

A GDP 2023 negyedik negyedévében, szezonálisan kiigazítva 1,7 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakában regisztráltnál, jelentette a PAP hírügynökség, a Központi Statisztikai Hivatal közleményét ismertetve. A tavalyi harmadik negyedévben a növekedés 0,3 százalékos volt.  

 

Három év óta a legalacsonyabb volt az infláció januárban

2024. február 15.

Januárban az éves fogyasztói áremelkedés 3,9 százalékra, 2021 márciusa óta a legalacsonyabb szintre csökkent a decemberi 6,2 százalékról, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) előzetes adatai szerint, amelyeket a Rzeczpospolita című napilap ismertetett. Elemzők korábban 4,1 százalékos éves inflációra számítottak januárra. Látványos az élelmiszerinfláció lassulása: éves összevetésben az élelmiszerek és alkoholmentes italok árnövekedése a decemberi 6,0 százalékról 4,9 százalékra mérséklődött januárban, miközben az üzemanyagárak gyorsuló ütemben csökkentek.

 

Az államfő és a Miniszterek Tanácsa tárgyalt a gazdaságról

2024. február 13.

Andrzej Duda köztársasági elnök és a Miniszterek Tanácsa tárgyalt az elnöki palotában számos nagy jelentőségű beruházásról, beleértve a Varsó és Łodź közé tervezett légiközlekedési és vasúti csomópontot (CPK), az atomerőmű programot és a hadsereg modernizálását célzó kezdeményezéseket – jelentette a PAP hírügynökség. Duda felszólította a kormányt a közlekedés, az energia és a kereskedelem projektjeinek folytatására. Ezek „alapvetőek az ország fejlesztésének folytatása számára” – mondta. Donald Tusk miniszterelnök a tanácskozáson hangsúlyozta: „a nézetkülönbségek és viták ellenére számos ügy, amely a biztonságot segíti elő olyan nemzeti prioritás kell legyen, amely az országban mindenkit egyesít”. Ugyanakkor a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál egy nappal korábban megírta, hogy a kormány bejelentette a CPK projekt szüneteltetését és „felülvizsgálatát”. A CPK felügyelő bizottságát felmentették és helyére új összetételű szakértői testületet hoztak létre. A Parlament Alsóházában (Szejm) Maciej Lasek, a pénzügyi alapokért és regionális politikáért felelős miniszterhelyettes, egyúttal a CPK kormánybiztosa, bírálta a projekt kivitelezésének irreális ütemezését és azt, hogy a meglévő varsói repülőtér bővítése helyett az előző korány „minden áron a CPK-t erőltette”.

 

Lengyel politikusok az uniós biztos lemondását követelik

2024. február 10.

 

Lengyel politikusok felszólították az EU mezőgazdasági biztosát, Janusz Wojciechowskit, akit annak idején a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelölt erre a posztra, hogy mondjon le – jelentette az agrarszektor.hu szakportál. Közben a lengyel gazdák megszállták a lengyel-ukrán határátkelőket és megbénították a közlekedést. A gazdák ugyanis dühösek a szomszédos Ukrajnából származó olcsó élelmiszer-import hatása, valamint kormányuk „passzivitása” miatt. Wladysław Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes szerint Wojciechowsinak sikerült egyesítenie az összes európai és lengyel gazdát. Lengyelországban mintegy 100 földműves és 50 gépkocsi zárta el a Medyka határátkelő megközelítését, akadályozva a forgalmat minden jármű számára – közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határszolgálat szóvivője, az Ukrajinska Pravda online újságnak nyilatkozva.

 

Nem változott az irányadó kamatláb

2024. február 8.

A Monetáris Politikai Tanács (RPP) februári ülésén változatlanul hagyta a jegybank (NBP) irányadó kamatlábát, ami 5,75 százalék, immár október óta, és nem változtatott a többi kamatlábon sem. Így a betéti kamat 5,25, a lombard kamat 6,25, a leszámítolási kamat 5,85, a visszleszámítolási kamat pedig 5,80 százalék maradt – jelentette az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Az RPP nem lát lehetőséget a monetáris politika lazítására a következő hónapokban, így elzárult az út az elől, hogy márciusban csökkentsék a kamatlábat – kommentálta a hírt szakértőkre hivatkozva a The Warsaw Voice multimédia platform, jelezve, hogy a pénzpiacon arra számítottak, hogy márciusban kamatvágás jöhet.

 

Lengyelország egyik legrégebbi cége bevezeti a négynapos munkahetet

2024. február 5.

A poznani Herbapol, Lengyelország egyik legrégebbi cége, melynek története a 19. századig nyúlik vissza, fokozatosan bevezeti a négynapos munkahetet, szabaddá téve a fizetett pénteket – írta a Notes from Poland, lengyel híreket szemléző portál. A 400 dolgozót foglalkoztató cég növényi gyógyszereket, ételkiegészítőket és kozmetikumokat gyárt. A közösségi médiában megjelentetett közleményben a Herbapol hangsúlyozza: „A munka és az élet egyensúlya nemcsak üres szó vállalatunknál”.

 

Az évszázad vállalat-összeolvadása 5 milliárd złotyval alulértékelt volt

2024. február 5.

A Legfelsőbb Számvevőszék auditálásának záró következtetése szerint az Orlen legalább 5 milliárd złotyval kevesebbhez jutott a Lotos csoport vagyonának alulértékelése következtében – közölte a sajtóval Marian Banas, a Legfelsőbb Számvevőszék elnöke. Az évszázad üzletének minősített Orlen-Lotos egyesülés felülvizsgálata során fény derült a Covid-járvány idején folytatott beszerzésekkel kapcsolatos rossz gazdálkodásra, amit valószínűleg jelentenek az ügyészségnek – irta a The Warsaw Voice multimédia platform Banas kijelentésére hivatkozva.

 

Duda a költségvetési törvényt az Alkotmánybírósághoz továbbította felülvizsgálatra

2024. február 1.

Andrzej Duda köztársasági elnök a beterjesztett költségvetési törvényt felülvizsgálatra tovább küldte az Alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy megfelel-e az alkotmány előírásainak, és a Parlament Alsóházában (Szejm) a törvény elfogadása korrekt volt-e, tekintettel arra, hogy Mariusz Kaminski és Maciej Wasik képviselők nem vehettek részt a Szejm munkájában – jelentette a PAP hírügynökség.

 

2023-ban a gazdaság gyakorlatilag stagnált

2024. február 1.

A gazdaság éves növekedése 2023-ban mindössze 0,2 százalék volt, szemben a korábban előre jelzett 0,5 százalékkal, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) jelentését ismertetve a The Warsaw Voice multimédia platform. (2022-ben a növekedés 5,3 százalékos volt.) A lengyel gazdaság tehát tavaly gyakorlatilag stagnált, ami nem nagy meglepetés, derült ki a Parkiet című napilap által december végén készült, közgazdászok körében végzett felmérésből. Leszámítva a Covid-járvány okozta gazdasági visszaesést 2020-ban, a tavalyi minimális növekedés a legkisebb az 1990-es évek eleje óta, amikor a szabad piacgazdaságra átállás sokkjával kellett megküzdeni – írta a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál kommentárja. A közgazdászok a tavalyi év teljesítményét elemezve a gazdaság lelassulásának okát elsősorban az infláció következtében visszaesett háztartási kiadásokkal magyarázzák.