Lengyelország Magyarországon

Lengyelország az EU legnagyobb kedvezményezettje

2024. április 30.

Az elmúlt húsz évben Lengyelország volt az Európai Unió költségvetéséből juttatott pénzek legnagyobb kedvezményezettje, olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján megjelent összeállításban, amelyet a polsatnews.pl hírportál ismertetett részletesen. Lengyelország 20 évvel ezelőtti EU-hoz csatlakozásának évfordulóján a pénzügyi tárca bejelentette: meghaladta a 160 milliárd eurót (ami több mint 690 milliárd złotynak felel meg) a szervezet által Lengyelországnak folyósított összeg nettó értéke. (Valójában 2004. május 1. és 2023. december 31. között a teljes folyósított összeg 245,5 milliárd euró volt, de ebből Lengyelország az EU büdzséjébe 83,7 milliárd euró „tagdíjat” fizetett be, hozzájárulásként a közösség költségvetéséhez.) Az uniótól kapott összeg 65 százalékát a kohéziós politika megvalósítására fordították. Elsősorban a közlekedés, az energiaszektor és a szociális infrastruktúra fejlesztése jutott ilyen pénzekhez. Az uniós közös agrárpolitika (CAP) jegyében pedig a források 30 százalékát használhatták fel Lengyelországban. Ennek kétharmada az agrárbevételek stabilitását volt hivatva biztosítani, közvetlen kifizetések formájában, a fennmaradó egyharmadot pedig a mezőgazdasági[AD1] [AD2]  termelés feltételeinek a javítására és vidéken új munkahelyek létrehozására fordították. Összességében a két évtized alatt az unió által fizetett összeg a lengyel GDP mintegy 2,1 százalékának felelt meg. Ugyanakkor a Lengyelországban megvalósított közvetlen külföldi befektetések (FDI) a GDP 3,4 százalékát tették ki.

 

Fehér könyv az államháztartásról

2024. április 30.

Fiskális Tanács létrehozása, a költségvetésben nem szereplő alapok konszolidálása – ezek a tervek szerepelnek a Pénzügyminisztérium által előterjesztett ún. Fehér Könyvben, amely az államháztartásról szól, beleértve az áfa bevételek növekvő hiányát. A Miniszterek Tanácsa előre láthatóan április 30-án fogadja el az államháztartás több éves tervét és hozza nyilvánosságra az erről szóló Fehér Könyvet – jelentette a The Warsaw Voice multimédia platform.  

 

Az óriás-repülőtér 2032 és 2035 között épülhet meg

2024. április 26.

Az új kormány nem törli az óriás-repülőtér tervét, de azt optimalizálni kell – nyilatkozta Maciej Lasek kormánybiztos a Varsó közelébe tervezett multimodális Központi Közlekedési Csomópont (CPK) projektről. Az előző kormánybiztos által javasolt 2028-as építési határidő teljesen irreális, írta a The Warsaw Voice multimédia platform, Lasekre hivatkozva, aki szerint a repülőtérhez kapcsolódó vasútállomás méretét, a vágányok számát és a peronok hosszát is csökkenteni kell. Hét szakértő csoport vizsgálta meg az eredeti terveket és a véleményüket figyelembe véve a csomópont 2032 és 2035 között épülhet meg.

 

A lengyel munkaerőpiacot érinti az ukrán konzuli szolgáltatás módosítása

2024. április 26.

A Lengyelországban regisztráltan dolgozó ukrán munkavállaló férfiak 93 százaléka a 20 és 59 évesek korcsoportjába tartozik. Minthogy az ukrán külügyminisztérium betiltott külföldön minden konzuli szolgáltatást a katonaköteles korú (18 és 60 év közötti) ukrán férfiak részére, ez kihatással lesz a lengyel munkaerőpiacra is. A The Warsaw Voice multimédia platform arról ír, hogy a Lengyelországban regisztrált ukrán dolgozók száma 762200 volt március végén, 20 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Nagy részük férfi. Ha nekik az okmányaikkal kapcsolatban bármit intézni kell, az új törvény értelmében haza kell utazniuk, és ha hadköteles korúak, besorozzák őket, így kiesnek a lengyel munkaerőpiacról, ahol a külföldi munkavállalók közül az ukránok aránya 52 százalék.      

 

Kevesebb otthon készült el

2024. április 25.

Az év első három hónapjában 11,9 százalékkal kevesebb otthon építését fejezték be, mint 2023 azonos időszakában, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) friss adatait ismertetve az IAR, a Polskie Radio hírszolgálata. Január eleje és március vége között 48800 lakóegység építését fejezték be országszerte. Ugyanakkor az első három hónapban 60100 új lakás építkezése indult, 55,8 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben. Az egész lengyel építő és összeszerelő ipar kibocsátása azonban márciusban 13,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

 

A lengyel GDP növekedés 1/3-a az EU-hoz csatlakozásnak köszönhető

2024. április 24.

Lengyelországnak a 20 évvel ezelőtti csatlakozása az Európai Unióhoz egy 450 milliós piachoz és a világ GDP-jének több mint 14 százalékát előállító övezethez hozzájutást tett lehetővé. Az Economic Freedom Foundation (Gazdasági Szabadság Alapítvány) jelentése szerint – amely a csatlakozás előnyeit mérte fel – 2000-ben az egy főre jutó lengyel GDP az EU átlagának 48 százalékát tette ki, 2022-ben pedig csaknem elérte az uniós átlag 80 százalékát. Ezen a téren lehagyta Magyarországot és Szlovákiát, továbbá a régi uniós tagok közül Görögországot, Portugáliát, és megközelítette Spanyolországot. Az uniós csatlakozás nélkül az EU átlagának 60 százalékánál tartana Lengyelország, amelynek a 2003 és 2019 közötti GDP növekedéséhez a csatlakozás 1,6-2,1 százalékponttal járult hozzá. A lengyel GDP éves növekedése átlagban 4,1 százalék volt ebben az időszakban. Az uniós pénzek további 0,3-0,5 százalékponttal növelték az ország GDP-jét. Összességében tehát 2004 és 2022 között a lengyel gazdaság növekedése egyharmad, illetve fele mértékben az uniós tagságnak köszönhető – áll a jelentésben, amelyet a Rzeczpospolita című napilap ismertetett.

 

Idén kissé csökken a rejtett gazdaság súlya

2024. április 24.

A múlt évi, GDP-hez viszonyított 18,9 százalékról idén várhatóan 18,5 százalékra csökken a rejtett gazdaság súlya – áll a Gazdasági Előrejelző és Elemző Intézet becslésében. Az intézet erről szóló jelentését Bohdan Wyznikiewicz, az intézet elnök-vezérigazgatója ismertette a sajtóval. A rejtett, vagy árnyékgazdaság átszövi a gazdaság egészét, ahol hozzáadott érték keletkezik, beleértve a feldolgozóipart és a szolgáltató szektort is – írta a Rzeczpospolita című napilap.

 

Minimálisan csökkent a munkanélküliség

2024. április 24.

A regisztrált munkanélküliek aránya március végére a februári 5,4 százalékról 5,3 százalékra csökkent, a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) kimutatása szerint. A PAP hírügynökség által ismertetett jelentés rámutat: a februári 845300 munkanélküli száma márciusban 822200-ra csökkent.  

 

A lengyel lakásárak növekedése volt a legnagyobb az EU-ban

2024. április 23.

Az EU statisztikai szolgálata, az Eurostat összehasonlító elemzése szerint tavaly a negyedik negyedévben az EU-ban a lengyel lakásárak növekedése volt a legnagyobb, 13 százalékos. Ez alapvetően az előző kormány által tavaly bevezetett, az első lakást vásárlókat megillető jelzáloghitel támogatás következménye – írta a Notes from Poland, lengyel híreket szemléző portál, az Eurostat jelentése alapján. Bulgáriában 10,1, Horvátországban pedig 9,5 százalékos volt a növekedés, ami a második, illetve a harmadik legnagyobb volt az EU-ban. Ugyanakkor az unió egészében a harmadik negyedévről a negyedik negyedévre a lakásárak 0,3 százalékkal csökkentek tavaly.   

 

Lengyelország növelte legnagyobb mértékben védelmi kiadásait

2024. április 23.

A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) kimutatása szerint 2022 és 2023 között Lengyelország 75 százalékkal növelte védelmi kiadásait, melyek értéke 31,6 milliárd dollár volt. Ez a növekedés Európában a legnagyobb. Lengyelország a világon fegyverre legtöbbet költő országok között a 14., írta a Rzeczpospolita című napilap, a SIPRI tanulmányából idézve.

 

6,0 százalékkal csökkent az ipari termelés márciusban

2024. április 22.

Az ipari termelés márciusban 6,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, jelentette a PAP hírügynökség a Központi Statisztikai Hivatal (GUS) közleményét ismertetve. Szakértők 1,5 százalékos növekedésre számítottak. A szezonálisan kiigazított adat azonban csak 3,9 százalékos csökkenést mutat. Ugyanakkor az Eurostat, az EU statisztikai szolgálata (amely más számítási módszert alkalmaz) 1,2 százalékos növekedést mutatott ki.

 

A farmerek fél milliárd dollár támogatást kapnak

2024. április 20.

Lengyelországban 2,1 milliárd złoty (516,49 millió dollár) támogatást nyújtanak azoknak a farmereknek, akiknek a likviditását veszélyezteti az ukrajnai háború – ez áll a kormány honlapján megjelent rendelet tervezetében, amelyet a Reuters ismertetett. A brit hírügynökség rámutat: minthogy Ukrajna felmondta azt a szerződést Oroszországgal, ami lehetővé tette az ukrán gabona hajón szállítását a Fekete-tengeren, a lengyel gazdák aggodalma tovább nőtt. Attól tartanak, hogy a szárazföldi szállítások Lengyelországon keresztül fokozódni fognak.

 

Az IMF kedvezőnek tartja a lengyel kilátásokat

2024. április 18.

A nemzetközi Valutaalap (IMF) Világgazdasági Kilátás c. jelentése – amelyet a The Warsaw Voice multimédia platform ismertetett – a lengyel gazdaság múlt évi 0,2 százalékos (gyakorlatilag stagnáló) helyzete után 2024-re 3,1, 2025-re pedig 3,5 százalékos növekedést prognosztizál. Amennyiben az IMF előrejelzése helyesnek bizonyul, akkor Lengyelország GDP-je (folyó áron) 14 százalékkal nagyobb lesz az év végén, mint volt 2019 végén, tehát a Covid-járvány kitörése előtt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját megelőzően, amelyet energiaválság követett.

 

Kézben tartott a költségvetési hiány

2024. április 17.

Az első negyedévben a költségvetési bevétel 146,4 milliárd złoty volt, 17,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a büdzsé kiadásai az év első három hónapjában 170,9 milliárd złotyt tettek ki, ami 25 százallékkal haladta meg a múlt év március végén regisztráltakat. A költségvetés hiánya március végén 24,5 milliárd złoty volt, ami Andrzej Domanski pénzügyminiszter szerint „egész jól néz ki”, mivel az éves tervezett deficit 184 milliárd złoty – írta a Rzeczpospolita című napilap.

 

Minden idők legnagyobb uniós kifizetése

2024. április 16.

Lengyelország végre hozzájutott az előző kormány idején befagyasztott uniós pénzekből 27 milliárd złotyhoz (6,3 milliárd euróhoz), ami a legnagyobb egyösszegű kifizetés, ami az EU-tól érkezett Lengyelország uniós tagsága 20 éves történetében – írta a Notes from Poland lengyel híreket szemléző portál, Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz pénzalapokért és regionális fejlesztési politikáért felelős miniszter. A befolyt pénz a Nemzeti Helyreállítási Terv (KPO) projektjeinek finanszírozására használható fel. Az összegre az igényt december 15-én nyújtotta be Brüsszelnek az új lengyel kormány. Még idén további két lehívási kérelmet nyújtanak be augusztusban, szeptember elején, és remélik, hogy év végéig azokat a pénzeket is megkapja Lengyelország – mondta a miniszter.

 

Váratlanul alacsony volt az éves infláció márciusban

2024. április 16.

A fogyasztói árindex (CPI), az infláció fő mértéke, márciusban mindössze 2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél, holott a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) várakozása 3,2 százalék volt. Ez elsősorban a mezőgazdasági termékek csökkenő inflációjának és a kereskedelemben tapasztalható éles versenynek volt köszönhető. Az élelmiszerek és a nem szeszes italok ára gyakorlatilag stagnált (mindössze 0,3 százalékkal haladta meg a tavaly márciusi árszintet). Ez 2016 óta a legkisebb ár-növekedés. Az energiahordozók ára 2,5, az üzemanyagoké pedig 4,5 százalékkal csökkent tavaly márciushoz képest – írta a Rzeczpospolita című napilap.  

 

A Világbank növelte a lengyel GDP növekedési előrejelzését      

2024. április 15.

A Világbank 3,0 százalékra növelte a lengyel GDP idei várható növekedését, szemben korábbi 2,6 százalékos előrejelzésével – írta a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. A prognózis korrekcióját a magánfogyasztás növekedése indokolja, amit a csökkenő infláció, a reáljövedelmek emelkedése, a munkaerőpiaci növekvő kereslet és a fokozódó szociális juttatások tesznek lehetővé – áll a Világbank jelentésében.

 

Kereskedelmi „háború” fenyeget Ukrajnával

2024. április 15.

Ukrajna azzal fenyegetőzik, hogy elzárja piacát számos lengyel mezőgazdasági termék elől, ha Lengyelország akadályokat gördít az ukrán gabona és gyümölcs kereskedelme elé – írta a The Warsaw Voice multimédia platform, jelezve, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium súlyosnak tartja a helyzetet. A Dziennik Gazeta Prawna című napilap pedig interjút készített Czesław Siekierskivel, melyben az agrártárca vezetője elmondta, hogy az ukránok nagyon nehéz tárgyaló partnerek. „Nyíltan azt mondják, hogy ha blokkoljuk a málna behozatalát, nem fogadják el tőlünk a fagyasztott zöldséget. Amennyiben blokáddal válaszolnánk, azt felelik majd, hogy leállítják a gyümölcs és tejtermékeink átvételét” – idézte a lap a minisztert.   

 

Lengyelország az FDI bizalmi index 25-ös listáján

2024. április 10.

Lengyelország, csaknem egy évtized után újra bekerült a világ külföldi közvetlen befektetéseket (FDI) leginkább vonzó 25 országa közé, a Kearney globális konzultáns cég idei FDI Confidence Index jelentésében. A hírről a Rzeczpospolita című napilap számolt be. Lengyelország a rangsorban a 23. helyen végzett, egyedüli közép- és kelet-európai országként szerepelve a top 25-ös listában. Ugyanakkor a befektetők számára legvonzóbb 25 feltörekvő piac közül Lengyelország a 7. helyre került.  

 

Az ukránok hozzájárulnak a lengyel GDP-hez

2024. április 9.

Fogyasztóként, dolgozóként, vállalkozóként és adózóként az Ukrajnából menekültek Lengyelország GDP-jének a 0,7-1,1 százalékával járultak hozzá a lengyel gazdasághoz 2023-ban. „Az ukrán menekültek gyors beáramlása a lengyel munkaerőpiacra azt eredményezte, hogy a menekültek munkából származó háztartási bevételének 80 százaléka az ő munkájukból származik, beleértve azokat is, akik otthonról dolgoznak Ukajnában” – mondta Aleksander Laszek, a Deloitte globális könyvvizsgálati, adó-, jogi, pénzügyi, kockázatkezelési és vezetési tanácsadó cég vezető közgazdásza a Rzeczpospolita című napilapnak nyilatkozva.

 

Egyre több külföldi alapít céget Lengyelországban

2024. április 8.

Külföldiek tavaly közel 42000 vállalatot hoztak létre Lengyelországban. A Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) a gazdasági tevékenységet folytatók Központi Regisztrációs és Tájékoztatási Hivatalának (CEIDG) adatai alapján készült elemzésében kimutatta, hogy a tavaly külföldiek által alapított cégek közül 28600-nak a tulajdonosa ukrán. Ők teszik ki a külföldiek által létrehozott cégek csaknem 70 százalékát. Több mint 18 százalék tulajdonosa pedig fehérorosz. Tavaly öt százalékkal több céget alapítottak külföldiek Lengyelországban, mint két évvel ezelőtt – írta a jelentést ismertető Rzeczpospolita című napilap.

 

Változatlan maradt az irányadó kamatláb

2024. április 4.

A Monetáris Politikai Tanács (RPP) áprilisi ülésén változatlanul hagyta a jegybank (NBP) irányadó kamatlábát, ami 5,75 százalék, és nem változtatott a többi kamatlábon sem. Így a betéti kamat 5,25, a lombard kamat 6,25, a leszámítolási kamat 5,85, a visszleszámítolási kamat pedig 5,80 százalék maradt – jelentette az IAR,a Polskie Radio hírszolgálata. Nehéz lenne módot találni kamatcsökkentésre 2024-ben, és a kamatvágásról legkorábban év végén lehet tárgyalni, mondta Iwona Duda, az RPP tagja, az ISBnews befektetési hírportálnak adott interjúja alkalmával. 

 

Alig javult a PMI index

2024. április 2.

A feldolgozóipar helyzetét mutató index (PMI) az S&P Global nemzetközi pénzügyi szolgáltató és információ nyújtó cég legfrissebb jelentése szerint a februári 47,9 pontról 48,0 pontra nőtt márciusban. Az iparág azonban immár 23 hónapja változatlanul gyengül, kibocsátás és új megrendelések szempontjából egyaránt. A beszerzéseket a cégek visszafogják, a foglalkoztatás esik, de kisebb mértékben, mint tavaly. Habár az optimizmus a gyártok részéről megmaradt, a bizakodás az idei korábbi szintnél visszafogottabb – áll az S&P Global honlapján olvasható elemzésben.